Balatonlelle - Lellei Újság, 2011 (20. évfolyam, 1-12. szám)

2011-01-01 / 1. szám

Magyar Kultúra Napja A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepel­jük meg január 22-én, annak emlékére, hogy 188 éve, 1823. január 22-én tisztázta le Köl­csey Ferenc Himnuszunk végső változatát, szatmárcsekei magányában. Erkel Ferenc jó húsz esztendővel később zenésítette meg. Amíg nem volt Kölcsey Himnusza, addig is volt a magyarságnak összetartó, kollektív imádsága, a nép aj­kán őrzött énekekkel. A katolikusoknak Boldog-asszony anyánk, a reformá­tusoknak a 90. zsol­tár: Te benned bíztuk eleitől fogva, vagy az evangélikusok éneke az: Erős vár a mi Is­tenünk kezdetű Lu­ther ének. A tudós irodalomtörténészeink azonban nem túl gyakran emlegetik, hogy valójában miért is más a magyarság himnusza, mint sok eu­rópai országé. A legtöbb az uralkodót élteti, mint a brit, a régi osztrák, vagy a szovjet, amely Lenint és Sztálint dicsőíti. A németek például a Deutschland, Deutschland über alles, kezdetű szöveget ma már nem ének­lik. A második világháború után, mondjuk így, győztes Európa tiltakozott e megfogalmazás ellen, mert e szöveg ugyebár annyit jelent, ... (Folytatás a 2. oldalon) Nyolc és fél kérdés Horváth Hermina, népművelő, gra­fikusművész. Finom ceruzarajzaira már gyerekkorában felfigyeltek, de bo­nyolult származása miatt nem vették fel a képzőművészeti főiskolára. Sza­badiskolákban tanulja a mesterséget - a híres mártélyi telep alapító tagja - s addig is népművelő lett. Munkája során megoldhatatlan - és itt le nem írható - magánéleti konfliktusba keveredett, s emigrálni kényszerült. Jelenleg nagy­beteg férjével, Antoon Vermeylen gra­fikusművésszel él Antwerpenben. Bár az utóbbi három évben kevés időt tud a művészetnek szentelni, a világ egyik legkeresettebb grafikusa, a hagyomá­nyos kézműves munka apostola. - Kihagytam valami fontosat? - Végül is Németországban „képzett” gra­fikus lettem, van diplomám, de azt hiszem nem ez a legfontosabb. - Ön Balatonlelle híres polgára. Ha ezt így a szemébe mondják, illik elhárítani, úgyhogy most az elején kérem a mentegető­zést kihagyni. Nos, mi az amire leginkább büszke, amit a Város érdekében tett? - A háború előtt élt Lellén egy híres fes­tő, Kandó László. Neki volt a szokása, hogy a szezonra meghívta a kor leghíresebb mű­vészeit. Nincsen akkora házam, mint neki volt, de valami hasonlóval a lehetőségekhez mérten, magam is próbálkoztam. Előbb hazai grafikusokat hívtam, majd a világból párat. (Folytatás a 3. oldalon) Jeles napok Január 6. - Vízkereszt. A karácsonyi ünnepkör zá­rása és a farsangi időszak kezdete. A napkeleti böl­csekre és Jézus megkeresz­­telkedésére emlékezünk. E napon szenteli a vizet és a tömjént az egyház. A ház­szentelés napja. Január 22. - Magyar Kultúra Napja. A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823. január 22- én fejezte be a Himnusz megírását. Február 2. - Gyertya­szentelő Boldogasszony. Az egyház Szűz Mária meg­tisztulására emlékezik. A népi hiedelem szerint, ha ezen a napon kisüt a nap és a medve meglátja az árnyékát, akkor vis­­­szamegy és még negyven napig tart a tél. Február 14. - Bálint, és Valentin napja. Bálint napján ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a ter­més. Valentin napján az angolszász hagyományok szerint illik egymást ked­ves üdvözlettel, aprócska ajándékkal meglepni. Népköltés: Ez újév reggelén minden jót kívánok, Ahová csak nézel, nyíljanak virágok. Még a hó felett is virág nyiladozzon Dalos madár zengjen minden rózsabokron, Minden szép, minden jó legyen mindig bőven, Szálljon mindig áldás rátok ebben az újévben.

Next