Békéscsaba - Heti Mérleg, 1992 (2. évfolyam, 1-45. szám)

1992-01-01 / 1. szám

tama alatt foglalkoztatott átlagos statisztikai állományi létszám figye­lembevételével kell megállapítani. (4) Ha a vállalkozónak, az adóévet közvetlenül megelőző évben nem volt adóalapja, az adóelőlegének alapját a 60 nap alatt foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma képezi. (5) Az adóelőleg a (2)-(4) bekezdés szerint számított alapnak az e rendelet 3.§­ -ában meghatározott mértékkel számított összege. (6) Azt az (1) bekezdés szerinti adóalanyt, aki tevékenységét az év második felében kezdi meg, ebben az évben adóelőleg-fizetési kötele­zettség nem terheli. (7) Ha a vállalkozó kommunális adókötelezettsége nem áll fenn teljes évben, az adó (adóelőleg) megállapításához az egy főre meghatározott évi adómérték egy hónapra eső hányadát szorozni kell az átlagos statisztikai állományi létszámmal és az adókötelezettség hónapjainak számával. Ennek során minden megkezdett hónap egész hónapnak számít (8) Az (1)-(5) bekezdésekben foglaltak alkalmazásával megállapított adó­előleg és az éves adókötelezettség különbözetét a tárgyévet követően az éves bevallásban kell elszámolni. A különbözetet a bevallásra előírt időpontig kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Ugyanígy számol el az adóalany akkor is, ha megszűnése miatt évköz­ben köteles adóbevallást adni. AZ ADÓ ESEDÉKESSÉGE ÉS AZ ADÓBEVALLÁS BEADÁSA 7. §. (1) A vállalkozónak az adóelőleget félévi egyenlő részletekben március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetni. (2) A vállalkozónak bevallásadási kötelezettsége az adóévet követő év február 28-ig esedékes. Amennyiben az adókötelezettség az első félévben keletkezik, 60 napon belül kell bevallást tenni. AZ ADÓ MÉRSÉKLÉSE, ELENGEDÉSE 8. §. Az adóalany kérelmére - szociális, jövedelmi, vagyoni indokok alapján -a kommunális adó mérsékelhető vagy elengedhető. ÁTMENETI ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK 9. §. (1) Az e rendelettel nem szabályozott kérdésekben a­­­ helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény és az­­ adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezései az irányadók. (2) Az adókötelezettség kezdete 1992. január 1. (3) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 10. §. E rendelet alkalmazásában: 1. ) Önkormányzat illetékességi területe: Az önkormányzat közigazga­tási határa által behatárolt - bel- és külterületet magában foglaló - térség, melyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. 2. ) Átlagos statisztikai állományi létszám: a KSH mindenkor hatályos Egységes Munkaügyi Statisztikai Utasításokban foglaltak szerint szá­mított létszám, azaz a folyamatosan vezetett létszám nyilvántartás alapján havonként képzett átlagos statisztikai állományi létszám éves szinten számított átlaga. 3. ) Italárusítóé: minden alkoholtartalmú, élvezeti cikként forgalomba ho­zott ital (palackozott és kimért), ide nem értve a gyógynövények gyógyászati rendeltetésű szeszes kivonatait, valamint az azok felhasz­­nálásával készült készítményeket és az alacsony alkoholtartalmú pa­­lackozott üdítőitalokat. I 4. ) Divatcikkek köre: a szakmai szokások alapján az öltözködéssel, ruházkodással össze­függésben divatáru-üzletkörbe tartozó alábbi árucikkek: - egyes konfekcionált, a divatirányzathoz igazodó felsőruházat (szok­nya, női ruha, zakó, dzseki, anorák, nadrág, női blúz, stb.) - bőrből készült felsőruházati termékek (zakók, dzseki, szoknya, blé­zer,stb.) női-, férfi kötöttáru (pulóver, női ruha, mellény, stb.) - női-, férfi alsóruházati cikkek (fehérneműk, ingek, stb.) - öltözékkiegészítő cikkek (kesztyű, sapka, kalap, sál, nyakkendő, harisnya, divattáska, bőrdíszműáruk, esernyő, divatékszer, stb.) - szezonális cikkek (fürdőruha, napszemüveg és egyéb strandcikkek) A gyermekruházati cikkek nem minősülnek divatcikkeknek. 5. ) Vállalkozó: az a magánszemély, aki belföldön saját nevében és kockázatára, haszonszerzés céljából üzletszerű gazdasági tevékeny­séget végez és vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, továbbá az a magánszemély, akinek a tevékenységét e törvény vagy más adótör­vény vállalkozási tevékenységnek minősíti, valamint az a jogi személy, egyéb szervezet amely üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat. 6. ) Kommunális beruházás: a közmű­­ a településekre, vagy az azok jelentős részére kiterjedő, elosztó- és vezetékrendszerek, az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátást - ideértve a belvíz-, a csapadék- és szennyvízelvezetési, tisztítási-, villamos energia, hő-, gázenergia és távbeszélési igényeit elégítik ki), valamint az út- és járdaépítés. Békéscsaba, 1991. december 19. PAP JÁNOS DR. SIMON MIHÁLY polgármester jegyző BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1991. (XII.19.) számú önkormányzati rendelete a gazdasági tevékenységre szolgáló építmények adójáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C törvény 1.§. (1) bekezdésében, a 6.§. és 43.§. (3) bekezdésében kir­tt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: ADÓKÖTELEZETTSÉG 1. §. (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén . A valamennyi nem lakás céljára szolgáló olyan épület amelyben gazd­asági tevékeny­ség folyik. AZ ADÓ ALANYA 2. §. (1) E rendelet alkalmazásában az adó alanya: a) Az a magánszemély, jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazda­sági társaság, illetve magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése, amely (aki) a naptári év (további­akban: év) első napján az építmény tulajdonosa. b) A tulajdonos és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy megállapodása (nyilatkozata) szerinti személy, illetve megállapodás hiányában a vagyoni értékű jog jogosultja (továbbiakban együtt: tulajdonos), amennyiben az építményt az ingatlannyilvántartást»" bejegyzett vagyoni értékű jog terheli. (2) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzet­közi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdé­sében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. ADÓMENTESSÉG 3. §. Mentes az adó alól: a) A mezőgazdasági szakcsoport a költségvetési szerv, a társadalmi szervezet az egyház és az alapítvány adómentes abban az évben, amelynek a megelőző évben folytatott tevékenységéből származó jöve­delme után vállalkozási nyereségadó-kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóható­ságnak. b) A szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési, oktatási intézmények helyiségei. c) A műemléképítmény. d) Az egyházak tulajdonában álló építmények, ha azokban az egyház folytat gazdasági tevékenységet. e) Azok a mezőgazdasági helyiségek, amelyekben közvetlenül a növény­termesztési vagy állattenyésztési tevékenység folyik. 4. §. (1) Ha a magánszemély az önkormányzat illetékességi területén kommu­nális beruházást hajt végre, ennek számlával igazolt ellenértékét az adójából levonhatja. Amennyiben az adó összege kisebb mint a beru­házási érték, a levonási jog a következő évre, vagy évekre átvihető. (2) Mentes az adó alól az a magánszemély, aki igazolja, hogy az önkor­mányzat illetékességi területén végzett kommunális beruházás céljára teljesített-támogatással csökkentett - évi befizetése eléri, vagy meg­haladja az adó éves összegét. (3) Az (1) és (2) bekezdésekben írt kede­mnény, illetve mentesség az adóalanyt a választása szerinti helyi adóból, de ugyanarra az összegre nézve csak egyszer illeti meg. ADÓKÖTELEZETTSÉG keletkezése és megszűnése 5. §. (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötele­zettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettség megszűnik az­ építmény megszűnése évének utolsó napján, az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (3) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. AZ ADÓ ALAPJA ÉS MÉRTÉKE 6. §. (1) Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. (2) Az adó évi mértéke: a) Bank, biztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatás, italárusítás és szerencsejáték céljára szolgáló építmény esetén Békéscsaba Me­gyei Jogú Város egész illetékességi területén 300,-Ft/m2 b) Egyéb iroda céljára szolgáló építmény esetén (ide nem értve az a) pontban írt tevékenységeket) -a központi városrész területén 150,-FVm2 - a város egyéb illetékességi területén 100,-Ft/m2 c) Mentességben nem részesülő gazdasági tevékenység céljára szol­gáló építmény esetén - a központi városrész területén 100,-Ft/m2 - a város egyéb illetékességi területén 50, -Ft/m2

Next