Békéscsaba - Csabai Mérleg, 2019 (29. évfolyam, 1-24. szám)

2019-02-14 / 3. szám

2­i Közgyűlés VISSZATEKINTÉS A KÖZGYŰLÉSRE A polgármester és a pártok képviselőinek véleménye a legfontosabb döntésekről Január 31-én tartotta soron következő, idei első ülé­sét Békéscsaba képviselő-testülete. A közgyűlés után Szarvas Péter polgármester, valamint a Fidesz, az MSZP, az LMP és a DK képviselői értékelték a legfontosabb dön­téseket. Szarvas Péter: A város kiegyensúlyozott működése a cél Pénz- és munkaügyek egyaránt előkerültek az év első békés­csabai közgyűlésén. Szarvas Péter kiemelte az M47-es épí­tésének terveit, amely esetében három nyomvonalterv szü­letett. Ezek közül a közgyűlés azt a két változatot támogatta, amelyben a gyorsforgalmi út Békéscsabát nyugatról kerülné el, Mezőberénynél, Szeghalomnál és Füzesgyarmatnál haladna, majd Berettyóújfalu környékén csatlakozna az úthálózathoz. A városvezető kiemelte a költségvetés első olvasatát is. Mint mondta, a büdzsé főösszege 39 milliárd, a beruházásoké mintegy 26 milliárd forint lesz, tehát idén is a fejlesztéseké lesz a főszerep. Kiemelte az országos nyomdaipari képzőközpont kialakítását, a városi sportcsarnok bővítését, az ipari területek, a CsabaPark, a kerékpárutak fejlesztését. Rámutatott, hogy 11 milliárd forintból működtetik az intézményhálózatot, amelyek­nél prioritást élvez a biztonságos működés, illetve ebből az összegből látják el a városüzemeltetési feladatokat is. A munka törvénykönyvének módosításáról szóló vitáról a városvezető azt mondta, hogy a határozathozatallal kapcsolat­ban jogi aggályai voltak, ezért nem vett részt a szavazásban. Nagy Ferenc alpolgármester a közutak műszaki állapotának felülvizsgálata mellett a sárga kukák elszállításának problémá­jára tért ki, mivel sem a város, sem a lakosság nem kapott időben tájékoztatást a szállítás decemberi időpontjairól. Mint mondta, erre felhívják az ezzel megbízott cég figyelmét és kö­vetelik a jövőbeni következetességet. Borbola István, a polgármester fejlesztési tanácsadója a vé­dőnői centrumról szólt, megjegyezte, hogy régóta húzódó ügy­ről van szó. Mivel a beérkezett ajánlatoknál kevesebb forrás állt rendelkezésére, a város a különbséget a költségvetés terhére pótolja. A centrumot egy, a kórházhoz közeli ingatlanban ala­kítják ki, a jelenlegi épületet felújítják, amely mellé egy újat is építenek - zárta sorait. Fidesz: Kezelhető a közel 400 millió forintos hiány Az önkormányzat várhatóan kezelni tudja a költségvetési ter­vezetben jelenleg szereplő közel 400 millió forintos hiányt - fo­galmazott dr. Kerekes Attila Békéscsaba 2019-es költségvetési tervezetét értékelve. Ez a költségvetés dinamizmust és fejlődést mutat, amely tükrözi, hogy milyen irányba halad Békéscsaba - kezdte ér­tékelését dr. Kerekes Attila, aki megjegyezte, hogy a város költségvetése 39 milliárd forint. Kiemelte: azon kell dolgozni, hogy kezelni tudják a 400 millió forintos hiányt.­­ A költségvetés előkészítésének ebben a stádiumában máskor magasabb volt a hiány. A következő pár hétben meg­keressük a forrásokat ahhoz, hogy egyensúlyban legyen a költségvetés, így Békéscsaba működése, fejlődése és egye­disége megmaradjon a következő évben is - fogalmazott dr. Kerekes Attila. Az önkormányzat saját forrásból mintegy 200 millió forintot tervez beruházásokra, útfejlesztésekre - emelte ki Hanó Mik­lós, aki hozzátette: kezdeményezték, hogy az egyéni képvise­lők kapjanak legalább 5-5 millió forintot, amellyel korrigálhatják az esetleges hibákat a kommunális területen vagy megvalósít­hatnak egy-egy kisebb fejlesztést. Dr. Ferenczi Attila frakcióvezető a munka törvényköny­vének módosítását érintő előterjesztéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a törvény nem tartalmaz semmilyen kény­szerítő eszközt arra, hogy a munkavállaló az aláírása nél­kül több munkát vállaljon. Leszögezte: itt nem kényszer­ről, nem rabszolgatörvényről, hanem lehetőségről van szó. A város forgalmi rendjének változásaival kapcsolatban értékes javaslatok érkeztek a közgyűlés tagjaitól, ezenfelül az önkormányzat folyamatosan várja a lakossági kéréseket is - tette hozzá a frakcióvezető. A politikus az M47-es nyom­vonalának kijelölésével kapcsolatban megjegyezte, hogy a kiemelt kormányzati szándék a tettek szintjén is megmutatko­zik, a tervezést követően a munkálatok is elindulhatnak majd. A költségvetés első olvasatá­ban felmerülő közel 400 millió forintos fedezethiányra közö­sen kell megoldást találniuk a képviselőknek - fogalmazott Miklós Attila, az MSZP képvi­selője. A költségvetés főösszege közel 40 milliárd forint, jelen­leg azonban itt 395 millió fo­rint a fedezethiány - tájékoztatott a baloldali politikus. - Ez az összeg első ránézésre nem tűnik olyan nagynak, hiszen a 40 milliárd forintnak csupán 1 százaléka a 400 millió forint. A költségvetésből kell kigazdálkodnia az önkormány­zatnak a fejlesztési forrásokat, a működési költségeket, ebből kell fedeznie a kötelezően ellátandó feladatokat és az önként vállalt feladatokat is. Ha a tervezetet a költségcsökkentés szempontjából nézzük, nem marad más, mint az önként vál­lalt feladatok: ezek költségei összességében 1 milliárd 300 millió forintot tesznek ki ebben az évben. Ehhez képest vi­szont a 400 millió forintos hiány elég nagynak tűnik - hang­súlyozta Miklós Attila. A szocialista képviselő beszélt arról, hogy a munkatörvény módosítása felháborodást váltott ki az országban. Az ellen­zéki pártok ezért egy olyan előterjesztéssel álltak elő, amel­­­lyel azt szerették volna elérni, hogy a közgyűlés szolidaritást vállaljon a békéscsabai munkavállalókkal. A közgyűlési több­ség azonban nem szavazta meg azt a határozati javaslatot, amely megtiltotta volna az önkormányzat tulajdonában lévő vállalkozásoknál, hogy alkalmazzák a 400 órás túlmunkára vonatkozó passzust. LMP: Nagy az igény az önkormányzati bérlakásokra vasat majd hogyan kezeli. Kiemelte, hogy ezt a problémát a kiadások csökkentése és a bevételek növelése oldhatja meg. Takács Péter felhívta a figyelmet arra, hogy nagy igény van az önkormányzati bérlakásokra, hangsúlyozva, hogy a már meg­lévő ingatlanok állapota miatt szükség lenne felújításokra. - A lakásfejlesztés évek óta az egyik leggyengébb pontja a városi költségvetésnek. A lakások felújítására minimális összegek kerültek a büdzsébe, ebben a költségvetési évben szerintem többet kellene fordítani erre a területre - mondta Takács Péter A másik nagy vitát az úgynevezett „rabszolgatörvény” vál­totta ki. Az LMP-s politikus javaslata arra vonatkozott, hogy az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő gazda­sági cégeknél ne alkalmazzák ezt a törvényt. A szavazati többséget nem kapta meg az előterjesztés, de a képviselő szerint kulturált, tényeken alapuló vita folyt ez ügyben. Takács Péter arról is beszámolt, hogy felszólalt a közeljö­vőben épülő új kerékpárút kapcsán, amely a Szeberényi tér­től a Békési útig tart majd. A kerékpárút nyomvonalán 32 fát már részben ki is vágtak. A képviselő javaslatot tett arra, hogy pótolják a fákat a belvárosban. Ennek eredményeképpen lesz egy helyszíni szemle a környéken, hogy megtalálják a megfe­lelő helyet a fasor pótlására. A közgyűlésen azt is szóvá tette, hogy a sárga kukák üríté­sét végző cég decemberben nem a hónap utolsó szombatján végezte el a hulladék elszállítását, amiről a lakosság jelentős része nem tudott. DK: Nem kellene a város adósságállományát növelni Nem kellene tovább növelni a város hitelállományát - szö­gezte le a költségvetéssel kapcsolatban Kaposi László. A képviselő kiemelte: költségvetés első olvasatából a az látszik, hogy több lesz a központi támogatás és a he­lyi adókból befolyó összegek is növekednek. Viszont ezek sem nyújtanak fedezetet arra a 400 milliós hiányra, amelyet már most tartalmaz a tervezet.­­ Látszik, hogy továbbra is kalkulálni kell az ingatlanok ér­tékesítéséből, valamint hitelfelvételből származó forrásokkal. Szerintem ez probléma. Annál is inkább, mert a költségve­tés kiadási oldalán az önként vállalt feladatok 1,3 milliárdos előirányzataiban láthatóak olyan tételek, amelyek a lakosság többsége számára nem létfontosságúak, elérhetetlenek. Sok esetben kisebb csoportok, olykor ezeken keresztül magán­­személyek kapnak valamilyen számomra érthetetlen okból, és nem szociális rászorultság alapján támogatást, így az át­csoportosítással fejlesztésekre fordítható közpénz sok eset­ben teljesítmény felmutatása nélkül veszíti el közpénz jellegét, és alakul át „magánpénzzé”. Ezen kiadások megnyirbálását a legtöbb képviselő nem támogatja, így marad a hitelállomány folyamatos növelése - fogalmazott Kaposi László. A képviselő beszélt arról az ellenzéki képviselők által be­nyújtott előterjesztésről is, amely szerint a munka törvény­­könyvének változtatása az önkormányzati tulajdonban lévő cégek dolgozóira ne legyen alkalmazható. Megjegyezte: nem érte meglepetésként, hogy a testület nem szavazta meg az előterjesztésüket. Ők viszont szerették volna éreztetni a dol­gozókkal, hogy nem támogatják a túlóratörvény módosítását. Varga Diána, Kovács Dávid, Kovács Andrea, Szabó Rita Takács Péter, az LMP tájé­koztatóján felhívta a figyelmet az önkormányzati lakások fel­újítására, és kitért a kerékpár­­út-építés miatti fakivágásokra is. A képviselő a költségvetést illetően kérdésesnek tartotta, hogy a bemutatott, közel 400 milliós hiányt a második és­ A fedezethiány csökkentését közösen kell megoldani Csabai Mérleg - ingyenes városi lap, Békéscsaba. Felelős kiadó: Békéscsabai Médiacentrum Kft. Ügyvezető: Opauszki Zoltán. Főszerkesztő: Bali-Hatala Boglárka. Szerkesztőség: 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 20-22. E-mail: info@bmc.media.hu, ertekesites@bmc.media.hu Telefon: 20/226-2920, 66/740-700. Megjelenik kéthetente 28 000 példányban. A lapterjesztésért felel: Bartyik István, telefon: 70/317-8206. Csabai Mérleg A túlóratörvény ellen szólaltak fel az ellenzéki képviselők Közösen tartottak sajtótájékoztatót a Magyar Szocialista Párt, a Jobbik, a Demokratikus Koalíció, valamint a Magyar Liberális Párt tagjai a közgyűlés után. A téma a túlóratörvény szabályozásával kapcsolatos előterjesztés volt, melyet nem fogadott el a közgyűlés. Az ellenzéki képviselők szerint az, hogy Szarvas Péter nem voks­olt, sokat elárul arról, hogy a polgármester hogyan vélekedik a kérdésről.­­ A közösen támogatott előterjesztés arról szólt, hogy a száz százalékban önkormányzati tulajdonban lévő cégeknél ne alkalmazzák a munka törvénykönyvének a módosítását. Ez egy gesztus lett volna az itt élők felé, amit végül a Fidesz­­frakció nem szavazott meg. Ez azt jelenti, hogy a többségi kormánypárt nem kívánja képviselni a békéscsabaiak érde­keit - jelentette ki Miklós Attila (MSZP). - Az a frakció ellenezte az előterjesztés megszavazását, amelynek kormánya komoly összegeket áldoz arra, hogy rek­lámozza magát, mint a családokat támogató kormány - fogal­mazott Kocziha Tünde (Jobbik), hozzátéve, hogy meglátása szerint a törvénymódosítással családokat szakítanak szét. Kaposi László (DK) megjegyezte: nem tudja mire vélni a polgármester közléseit, aki jogi problémákra hivatkozva nem vett részt a szavazásban. A képviselő szerint Szarvas Péter­nek ki kellett volna állnia a békéscsabaiak, valamint az önkor­mányzati tulajdonban lévő cégek dolgozóinak érdekei mellett.

Next