Budapest I. kerület - Várnegyed, 2022 (27. évfolyam, 1-22. szám)
2022-02-10 / 2. szám
ba. Ez egy ellenőrizhetetlen történet, de ha az ember több forrást elolvas, akkor végül kiderülhet, hogy valóban eltűnt (és ismeretlen sorsú, feltehetően elpusztult) egy kutyaszobor, ami köré ilyen történeteket kerekítettek az emberek. Egy másik elterjedt tévhit - amelyet a történelemkönyvek sok esetben átvettek - Koppány felnégyelésének legendája. A séta során kiderül, hogy ez a fajta kivégzési mód csak a 13. században jelent meg Angliában, a lázadó magyar vezér nevét pedig szintén évszázadokon át meg sem említik a hazai krónikák, így a történet több részlete is pontatlannak vagy tényekkel nem kellően alátámasztottnak tekinthető. A legendák közül nekem a turulról szóló történet a kedvencem. A 19. század végén, amikor az ország a millenniumra készülődött, fontos kérdés volt, vajon hogyan nézett ki az eredeti turulmadár, amelynek szobrát számos helyen felállították. A legendás madár eredetével kapcsolatban több feltételezés is elterjedt. Dúcz László őstörténet-kutató szerint a turul nem más, mint a kerecsensólyom, amely a Kárpát-medencétől a magyarok őshazájáig, Közép-Ázsiáig terjedt el. Hermann Ottó zoológusként a fakó keselyűvel azonosította, Arany János a „tort ül" kifejezésből származtatta. (A költő Múzeum-kerti szobra előtt egy sast ábrázolt turulként Stróbl Alajos szobrászművész.) Végül Feszty Árpád volt az, aki modelleket adott a tatabányai legismertebb - turul megmintázásához, amelynek alkotója ugyanaz a Donáth Gyula, aki később annak kicsinyített mását, a budavári változatot is készítette. Feszty szintén szeretett volna turult festeni - bár lehet, hogy ez is csak egy legenda, mert nem találtam olyan festményét, ahol szerepelne ragadozómadár, mindenesetre kapott az állatkert igazgatójától két madarat: egy fakó keselyűt és egy szirti sast. A madarak egy időre a műtermébe kerültek, majd vissza az állatkertbe. Onnan már mindkettőt kitömött állapotban szállították vissza Feszty műtermébe. Az idekapcsolódó egyik legenda szerint Jókai Róza, Feszty Árpád felesége úgy gondolta, hogy akkor borult a balvégzet a házukra, amikor a kitömött sas kitárta sötét szárnyait a kandalló fölött. Én azonban erősen kétlem, hogy a döglött sas tehet például arról, hogy Jókai Mór - Róza nevelőapja - „megszökött" egy nála 50 évvel fiatalabb színésznővel... Mindenesetre Feszty Árpád a két kitömött állatot kölcsönadta Dontáh Gyulának, aki Jókai és Feszty ötlete alapján alkotta meg Tatabányán a millenniumi emlékművet. A kitömött madarakról fennmaradt archív fotó is jól mutatja, hogy a szobrászművész a keselyű és a sas alapján mintázta a turult, amelynek még a szörnytartása is megegyezik az egyik modelljével, így valójában nem egy hivatalos turulrekonstrukció, hanem a két kitömött állat szoborváltozata készült el. 1896 óta a turulmadár számos ábrázolója - köztük a XII. kerületié is - ebből a turulábrázolásból merített ihletet. Ami pedig a turul valódi eredetét illeti, a legendás madár - a legújabb kutatások szerint - az altáj havasi sólyom. Rojkó Annamária varnegyed@gmail.com • www.budavar.hu 13