Budapest XV. kerület - Helyem, Házam, Palotám, 2016 (2. évfolyam, 1-4. szám)

2016-02-01 / 1. szám

FŐÚT TERVEK ÉS AZ M3-AS RÁKOSPALOTÁN irta: Rátonyi Gábor Tamás Miután az Újpest által elhódított váci országút menti területek elkerültek a település érdekköréből, Rákospalota már nem feküdt országos jelentőségű főút közelében. Ma mégis az M3-as autópálya bevezető szakasza található a kerület közepén, ami egyszerre áldás és átok: enélkül bajos lenne bejutni a városba, ugyanakkor az út kettészeli a településrészt; nyolcvanas évekbeli kiépítésével megbomlott a városszövet. A mai M3-as autópálya bevezető szakaszának tényleges kiépítése ugyan a Kádár-korszak­ban történt, a terv azonban sokkal régebbi, és talán nem is gondolnánk, hogy a kerületünktől viszonylag távol eső Andrássy út továbbfejleszté­sével függött össze. Az út kiépítésének történetét három korszakra bonthatjuk: az Andrássy út 1878-as átadásától 1906-ig, majd az 1906-tól a II. világháborúig, és a világháború befejezésétől 1982-ig, a bevezető szakasz átadásáig terjedő időszakra. A Városligetnél - a mai Hősök terénél - vég­ződő Sugárút tulajdonképpen egy torzó volt, hiszen nem kapcsolódott sem a Lánchídhoz, sem a Városligeten túli, a mai XIV. kerületet képező területekhez. Évtizedekkel átadása után is úgy emlékeztek rá városépítészek, hogy „se eleje, se vége (...) csupán egy szélesebb díszútvonal1”. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának (FKT) már az 1870-es években született szabályozási terve a tanács feladatai közé sorolta a Városliget sza­bályozását, különös tekintettel az Andrássy út meghosszabbítására­. Ez azonban akkor még egy meglehetősen körvonalazatlan elképzelés volt. Zsigmondy Vilmos (1821-1888) geológus 1867 és 1878 között kutatott termálvíz után a Városligetben. A sikeres fúrásokat követően a székesfőváros foglalkozni kezdett egy új artézi fürdő építésének kérdésével. Az akkoriban uralkodó elképzelésekkel szemben - melyek a fürdőépületet a Sugárút meghosszabbításának tengelyében helyezték volna el - Hein János 1 Lázár Jenő: A budapesti Andrássy út meghosszabbítása (Magyar Építőművészet 1943. január 4. o.) 2 Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? 1870-1930 (Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1931 189. o.) 40 HELYEM, HÁZAM, PALOTÁM ■ 2016. FEBRUÁR

Next