Budapest XV. kerület - Helyem, Házam, Palotám, 2016 (2. évfolyam, 1-4. szám)

2016-02-01 / 1. szám

érte el a Hermina utat. Ez a szakasz ugyan még messze volt az országos jelentőségű útvonaltól, azonban a Ligeten keresztül való „áttörés” ebben az időszakban realizálódott. Az FKT műszaki osztálya (Fodor Sándor mérnök vezetésével) ezekre az ötletekre építve egy olyan út tervét dol­gozta ki, amely Herminamezőn, Alsórákoson és Rákospalotán át az alagi lóversenypályáig, illetve Dunakesziig vezetett volna. Mint látható, ezzel az elképzeléssel csak Budapest akkori északi határá­nak, a ma Zuglóként ismert területnek a fővárosi közlekedésbe való bekapcsolása volt a fő cél, ami kiegészült a népszerű lóversenysport alagi és dunakeszi pályái elérhetőségének biztosításával­, vagyis még mindig nem bontakozik ki országos jelentőségű út terve. Ezek - vagyis Hein-féle javaslat, illetve az abból kidolgozott­­ tervek zárták a cikkünk tárgyát képező út építéstörténe­tének első szakaszát. A motorizáció és az automobilizmus az 1920- as évek közepétől alapvetően megváltoztatta a főváros utcaképét: megritkultak az állati erővel hajtott kocsik, és megjelentek a kötött pályát nem igénylő géperejű járművek­. Ez a válto­zás új követelményeket támasztott az utakkal kapcsolatban is. Szélesebb, több nyomtávos, az állati erővel hajtottakhoz képest jóval nagyobb sebességű járművek forgalmát kiszolgálni képes, portalanított és lehetőleg csúszásmentes burko­latú utakra volt szükség. Nagyjából az I. világháború végétől az 1930- as évekig zajlott Budapest még mezőgazdasági művelés alatt álló, de beépítésre kijelölt területe­inek parcellázása, illetve ezeken megkezdődtek az építkezések. A mai XIV. kerület „Rákosvá­r Rákos út felé leágazó szakasz Rákospalota közigazgatási térképének Pótlék-dűlőt ábrázoló részletén Forrás: Rákospalota megyei város átnézeti tertképe. Késztette a Fővárosi Közmunkák Tanjacsa 1940-ben. Budapest Főváros Leveltaria ros” néven az 1930-as Fővárosi törvény alapján 1935-ben jött létre, mint önálló közigazgatási egység­, melynek lakosságszáma folyamatosan nőtt, ám az infrastruktúra - azon belül az utak is - a kívánalmakhoz képest elmaradottak voltak. Rákospalotán is hasonló folyamatok zajlottak: a XIX. század végén megindult Újfalu parcellá­zása, majd kiépülése, mely - ha kiépítettségében nem is, a házhelyek tekintetében - az 1910-es évekre érte el a nagyközség déli és a főváros északi határát. 1910 és 1940 között Rákospalota lakóinak száma megduplázódott, 25 ezerről 49 ezerre nőtt­. Ugyanebben a korszakban (1909- 10-ben) vált önállóvá Pestújhely. A főváros felé vezető déli utak jelentőségét növelte, hogy a szomszédos Újpest 1907-ben várossá vált, hatá­rán vámfizetési kötelezettsége keletkezett a pesti piacokra termelőknek, vagyis aki Pestre vitte terményeit, kétszeres vámfizetésre kényszerült: egyszer az újpesti, egyszer pedig a budapesti határon. A helyzet következtében a főváros felé irányuló áruforgalom szempontjából a korábbi Fő út - Árpád út - Váci út útvonal helyett más irányt kellett keresni. Rákospalota 1923- ban vált várossá, de a Kolozsvár utca-Erzsébet királyné útja közti akadálymentes összekötte­tés - vagyis a körvasúti aluljáró - csak 1926-ra épült ki­. Ezek a tényezők - új vámvonalhatár keletkezése, új település létrejötte és a lélekszám jelentős növekedése - azonban még mindig csak a települések közti összeköttetés szempontjából voltak jelentősek, a korabeli úthierarchia szerint úgynevezett vicinális út kiépítését tették szük­ségessé. Ezt a szerepet az Erzsébet királyné útja ugyan betöltötte, ám az aluljáró építése tíz évig húzódott, a mai Árvavár utca vonalában nyi­tott ideiglenes körvasúti átjáró igencsak szűk 3 Siklóssy 189. o. 4 Koroknai Ákos-Sudár Kornélia (szerk.): A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada (BKV 1987 11. köt. 12. o.) 5 Fodor Béla (szerk.): Zuglói lexikon (XIV kér. önk. - Herminamező Polgári Köre, 2015 204. o.) 6 Czoma László (szerk.): Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből (XV ker. Tanács V. B. 1974) 7 Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): A Kolozsvár utcai aluljáró története (XV. kerületi blog, 2015. április 22.) 42 HELYEM, HÁZAM, PALOTÁM ■ 2016. FEBRUÁR

Next