Budapest XV. kerület - Helyem, Házam, Palotám, 2016 (2. évfolyam, 1-4. szám)
2016-02-01 / 1. szám
érte el a Hermina utat. Ez a szakasz ugyan még messze volt az országos jelentőségű útvonaltól, azonban a Ligeten keresztül való „áttörés” ebben az időszakban realizálódott. Az FKT műszaki osztálya (Fodor Sándor mérnök vezetésével) ezekre az ötletekre építve egy olyan út tervét dolgozta ki, amely Herminamezőn, Alsórákoson és Rákospalotán át az alagi lóversenypályáig, illetve Dunakesziig vezetett volna. Mint látható, ezzel az elképzeléssel csak Budapest akkori északi határának, a ma Zuglóként ismert területnek a fővárosi közlekedésbe való bekapcsolása volt a fő cél, ami kiegészült a népszerű lóversenysport alagi és dunakeszi pályái elérhetőségének biztosításával, vagyis még mindig nem bontakozik ki országos jelentőségű út terve. Ezek - vagyis Hein-féle javaslat, illetve az abból kidolgozott tervek zárták a cikkünk tárgyát képező út építéstörténetének első szakaszát. A motorizáció és az automobilizmus az 1920- as évek közepétől alapvetően megváltoztatta a főváros utcaképét: megritkultak az állati erővel hajtott kocsik, és megjelentek a kötött pályát nem igénylő géperejű járművek. Ez a változás új követelményeket támasztott az utakkal kapcsolatban is. Szélesebb, több nyomtávos, az állati erővel hajtottakhoz képest jóval nagyobb sebességű járművek forgalmát kiszolgálni képes, portalanított és lehetőleg csúszásmentes burkolatú utakra volt szükség. Nagyjából az I. világháború végétől az 1930- as évekig zajlott Budapest még mezőgazdasági művelés alatt álló, de beépítésre kijelölt területeinek parcellázása, illetve ezeken megkezdődtek az építkezések. A mai XIV. kerület „Rákosvár Rákos út felé leágazó szakasz Rákospalota közigazgatási térképének Pótlék-dűlőt ábrázoló részletén Forrás: Rákospalota megyei város átnézeti tertképe. Késztette a Fővárosi Közmunkák Tanjacsa 1940-ben. Budapest Főváros Leveltaria ros” néven az 1930-as Fővárosi törvény alapján 1935-ben jött létre, mint önálló közigazgatási egység, melynek lakosságszáma folyamatosan nőtt, ám az infrastruktúra - azon belül az utak is - a kívánalmakhoz képest elmaradottak voltak. Rákospalotán is hasonló folyamatok zajlottak: a XIX. század végén megindult Újfalu parcellázása, majd kiépülése, mely - ha kiépítettségében nem is, a házhelyek tekintetében - az 1910-es évekre érte el a nagyközség déli és a főváros északi határát. 1910 és 1940 között Rákospalota lakóinak száma megduplázódott, 25 ezerről 49 ezerre nőtt. Ugyanebben a korszakban (1909- 10-ben) vált önállóvá Pestújhely. A főváros felé vezető déli utak jelentőségét növelte, hogy a szomszédos Újpest 1907-ben várossá vált, határán vámfizetési kötelezettsége keletkezett a pesti piacokra termelőknek, vagyis aki Pestre vitte terményeit, kétszeres vámfizetésre kényszerült: egyszer az újpesti, egyszer pedig a budapesti határon. A helyzet következtében a főváros felé irányuló áruforgalom szempontjából a korábbi Fő út - Árpád út - Váci út útvonal helyett más irányt kellett keresni. Rákospalota 1923- ban vált várossá, de a Kolozsvár utca-Erzsébet királyné útja közti akadálymentes összeköttetés - vagyis a körvasúti aluljáró - csak 1926-ra épült ki. Ezek a tényezők - új vámvonalhatár keletkezése, új település létrejötte és a lélekszám jelentős növekedése - azonban még mindig csak a települések közti összeköttetés szempontjából voltak jelentősek, a korabeli úthierarchia szerint úgynevezett vicinális út kiépítését tették szükségessé. Ezt a szerepet az Erzsébet királyné útja ugyan betöltötte, ám az aluljáró építése tíz évig húzódott, a mai Árvavár utca vonalában nyitott ideiglenes körvasúti átjáró igencsak szűk 3 Siklóssy 189. o. 4 Koroknai Ákos-Sudár Kornélia (szerk.): A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada (BKV 1987 11. köt. 12. o.) 5 Fodor Béla (szerk.): Zuglói lexikon (XIV kér. önk. - Herminamező Polgári Köre, 2015 204. o.) 6 Czoma László (szerk.): Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből (XV ker. Tanács V. B. 1974) 7 Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): A Kolozsvár utcai aluljáró története (XV. kerületi blog, 2015. április 22.) 42 HELYEM, HÁZAM, PALOTÁM ■ 2016. FEBRUÁR