Budapest XV. kerület - Helyem, Házam, Palotám, 2017 (3. évfolyam, 1-4. szám)

2017-09-01 / 3. szám

Noha jelentős tudományos munkásságának számos irodalma van, régészeti, művészettörténeti publikációinak jegyzéke pedig több mint három oldalt tesz ki, pestújhelyi kötődéséről egyedül Búza Péter Pestújhely emlékkönyve emlékezik meg­. Gerecze neve szerepel Széchenyi-telep első telektulajdonosainak 1898-as listáján, háza - noha már rég nem a családé - 1900-ra épült fel és a mai napig áll a László (ma: Szűcs István) utca 16. szám alatt, de nem csak ezért tekinthető az alapítók egyikének. A kezdetektől részt vett a városrész, majd a Pestújhely néven önállósodó település társadalmi életében. A XIX. század végén a Bezsilla Nándor által kezdeményezett Széchenyitelepi Kaszinó létrehozóinak és aktív tagjainak egyike, majd mikor látszott, hogy a telep Rákospalota mostohagyerekévé vált, az elszakadás kérlelhetetlen kezdeményezői körében találjuk. Az elszakadó, önállósodó Pestújhely képvi­selőtestületébe Gerecze rögtön bekerült. A helyi oktatásügy lelkes támogatója, szervezője volt, akárcsak a katolikus templom építését előkészítő bizottságnak. A helyi sportélet reprezentánsa­ként ismert Pestújhelyi Sport Club (a „Pösöc”) első választmányának is tagja, gyakorlatilag nincs olyan ügy, amit ne támogatott volna Pestújhelyen. Mint régész, 1914-ben megbízást kapott a Nemzeti Múzeumtól rákospalotai feltárásra. Az épülő MÁV-telep területén, a volt szőlőhegyen kezdett ásatást. Itt 1849-ben már találtak „régi köveket”, talán egy templom nyomait is. Gerecze ásatása tett pontot a legenda végére: valóban egy templom, és körülötte egy falu állt ezen a helyen. Ez volt Regtelek (vagy Rektető, Regvölgy), a királyi udvar szórakoztatóinak, a regösöknek a Gerecze Péter egy feltehetően 1895 előtt készült fotográfián forrás: Bakc ®igsanna Ildikói: Gerecze Péter: femykef'Hagyatéka Országos Műemlék-­védelmi Hivatal 1993 falva a tatárjárásig. Májusban zajlott az ásatás, a rómaiak idejéből származó köveket is találtak - ez azt mutatja, hogy eleink építkezéseikhez fel­használták a rómaiak épületeinek maradványait - Regtelekre minden bizonnyal Trans- vagy Contra- Aquincumból kerülhettek a kövek­. 1914 nyarán kitört az I. világháború. A pestúj­helyi Állami Munkáskórházat hamar hadikórházzá alakították, a frontról érkező sebesültek, tífuszos betegek egy része itt nyert elhelyezést. Gerecze elővette fényképezőgépét, bejárt a kórházba. 5 Búza Péter: Pestújhely emlékkönyve - Csokonai Művelődési Ház 6 Az ásatás részleteiről lásd következő cikkünket. GERECZE PÉTER 19

Next