Budapest XV. kerület - Helyem, Házam, Palotám, 2017 (3. évfolyam, 1-4. szám)
2017-09-01 / 3. szám
Noha jelentős tudományos munkásságának számos irodalma van, régészeti, művészettörténeti publikációinak jegyzéke pedig több mint három oldalt tesz ki, pestújhelyi kötődéséről egyedül Búza Péter Pestújhely emlékkönyve emlékezik meg. Gerecze neve szerepel Széchenyi-telep első telektulajdonosainak 1898-as listáján, háza - noha már rég nem a családé - 1900-ra épült fel és a mai napig áll a László (ma: Szűcs István) utca 16. szám alatt, de nem csak ezért tekinthető az alapítók egyikének. A kezdetektől részt vett a városrész, majd a Pestújhely néven önállósodó település társadalmi életében. A XIX. század végén a Bezsilla Nándor által kezdeményezett Széchenyitelepi Kaszinó létrehozóinak és aktív tagjainak egyike, majd mikor látszott, hogy a telep Rákospalota mostohagyerekévé vált, az elszakadás kérlelhetetlen kezdeményezői körében találjuk. Az elszakadó, önállósodó Pestújhely képviselőtestületébe Gerecze rögtön bekerült. A helyi oktatásügy lelkes támogatója, szervezője volt, akárcsak a katolikus templom építését előkészítő bizottságnak. A helyi sportélet reprezentánsaként ismert Pestújhelyi Sport Club (a „Pösöc”) első választmányának is tagja, gyakorlatilag nincs olyan ügy, amit ne támogatott volna Pestújhelyen. Mint régész, 1914-ben megbízást kapott a Nemzeti Múzeumtól rákospalotai feltárásra. Az épülő MÁV-telep területén, a volt szőlőhegyen kezdett ásatást. Itt 1849-ben már találtak „régi köveket”, talán egy templom nyomait is. Gerecze ásatása tett pontot a legenda végére: valóban egy templom, és körülötte egy falu állt ezen a helyen. Ez volt Regtelek (vagy Rektető, Regvölgy), a királyi udvar szórakoztatóinak, a regösöknek a Gerecze Péter egy feltehetően 1895 előtt készült fotográfián forrás: Bakc ®igsanna Ildikói: Gerecze Péter: femykef'Hagyatéka Országos Műemlék-védelmi Hivatal 1993 falva a tatárjárásig. Májusban zajlott az ásatás, a rómaiak idejéből származó köveket is találtak - ez azt mutatja, hogy eleink építkezéseikhez felhasználták a rómaiak épületeinek maradványait - Regtelekre minden bizonnyal Trans- vagy Contra- Aquincumból kerülhettek a kövek. 1914 nyarán kitört az I. világháború. A pestújhelyi Állami Munkáskórházat hamar hadikórházzá alakították, a frontról érkező sebesültek, tífuszos betegek egy része itt nyert elhelyezést. Gerecze elővette fényképezőgépét, bejárt a kórházba. 5 Búza Péter: Pestújhely emlékkönyve - Csokonai Művelődési Ház 6 Az ásatás részleteiről lásd következő cikkünket. GERECZE PÉTER 19