Budapest XV. kerület - Helyem, Házam, Palotám, 2017 (3. évfolyam, 1-4. szám)

2017-09-01 / 3. szám

máz nélküli edénydarabok, vaskések, sarkantyúk, szekérvasak és III. Béla korabeli ezüstdinárok szerepeltek ezen a listán. Gerecze csak a leletek előkerülését követően kezdeményezte az ásatást, így a „kincsek” egy része már nem jutott el hozzá. Egyébként Gerecze már 1911-ben is írt a környéken fel­tételezhető temetőről­, tehát számára sem volt meglepetés, hogy a volt szőlőhegyről újabb régi tárgyak és csontok kerültek elő. A feltárás 1914. május 25-től 30-ig tartott, s a fennmaradt egyik fotó tanúsága szerint igen élénk figyelem kísérte a lakosság részéről. A leletek és a régészeti mun­kák leglelkesebb „civil” követőjévé az egyébként is minden iránt érdeklődő Jónás Emil volt, aki Rákospalota nagyközség utolsó bírája, közéle­tének aktív résztvevője - egyebekben MÁV főtiszt - volt. Jónás rendszeresen népszerűsítette az ásatást, annak eredményéről még előadásokat is tartott, de mindig lelkesen ajánlotta Gereczét, mondván számoljon be az eredményekről szemé­lyesen a tanár úr. A május végi feltárást követően Bartucz Lajos (1885-1966) antropológus­­ a Martinovics-összees­­küvés kivégzettjeinek azonosítását végző professzor­­ is a helyszínre utazott, és tanulmányozta a meg­talált csontokat, melyek egy része aztán a Budapesti Tudományegyetem Embertani Intézetébe (ma: ELTE Antropológiai Tanszék) került. Bartucz meg­erősítette Gerecze feltételezését, akkoriban a jazigok temetőjének tudta a sírokat. A feltárás során pontosí­tották a rétegek elhelyezkedését: 180 cm mélységben terült el a népvándorlást megelőző korból származó temető, felette egy méterrel helyezkedett el egy késő népvándorlás kori sírkert, majd ezek felett volt a XI-XII. századból származó templomrom, a tulajdonképpeni Regtelek emléke­. A templomrom kövei közt római koriak is voltak, melyeket Gerecze és a későbbi régészeti irodalom egyaránt Contra- Aquincum területéről származtatnak. Ez azt jelenti, hogy Regtelek lakói az i. u. 430 körül kiürített, így Regtelek kiépülésekor már csak romhalmaz képét mutató, a mai Március 15. tér környékén lévő Contra- Aquincum szabadon álló köveinek egy részét szállí­tották el a templom építéséhez. OST CARD­E POSTALE-POSTKARTE rresuondancc Audi —Adresse ' ' > ' r jf / f % * Jt UsCgc {'i&A, -*pt^ -t*/ Jónás Emil a képes levelezőlapként előhívott fotográfiák hátoldalára írt kísérősorai 1914 májusából forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Adattári ltsz.: 7522, XXI. 311/1965­ 7 Az írás a Pestújhelyi Hírlap 1912-es naptárában jelent meg. Az íráshoz sajnos nem jutottunk hozzá. 8 [7. o.1: Népvándorláskori temető a Rákoson - Pesti Hírlap 1918. július 18. 11. o. 22 HELYEM, HÁZAM, PALOTÁM ■ III. ÉVFOLYAM 3. SZÁM ■ 2017. SZEPTEMBER

Next