Budapest XV. kerület - Helyem, Házam, Palotám, 2017 (3. évfolyam, 1-4. szám)
2017-03-01 / 1. szám
BARCZA LAJOS (1873(?)-1936) A rákospalotai Kossuth-szobor alkotója iíta: Rátonyi Gábor Tamás Barcza Lajos szobrászművész életéről igen keveset tudunk, születésének időpontjáról is ellentmondásos adatok vannak. Az bizonyos, hogy Zsámbékon látta meg a napvilágot, valószínűleg 1873. február 22-én (születésének évét a különböző források 1871 és 1874 közöttre teszik). Halálának időpontja a megtalált anyakönyvi bejegyzés alapján bizonyosnak tűnik: 1936. szeptember 30., a halál okaként tüdővész van feltüntetve, és az akkori lakhelyének, a VI. - mai XIII. - kerület Föveny utca 5-nek az anyakönyvi hivatalában jegyezték be. A bejegyzés szerint Barcza Lajost 63 esztendős korában érte a halál. Tanulmányait Vasadi Ferenc szobrásznál kezdte. Az elsősorban épületszobrászként ismert Vasadi az Iparrajziskolában volt tanár, egyebekben a XIX. századi szobrászat perifériájára szorult művésznek tartja az utókort 2. Az Iparművészeti Iskolában (ma: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) 1895-től a faszobrász Mátrai Lajos György volt a tanára. Az 1899 őszén Újpesten, az Árpád út 61. sz. alatt megnyílt Központi Szálloda épületének belső díszítését Barcza készítette. Ugyanebben az évben már a párizsi Julian-akadémián (Académie Julian) tanul Raoul Verlet-nél. 1900-ban az Újpesti Közművelődési Kör által szervezett kiállításon szerepelt, s ugyanabban az évben a párizsi világkiállításon is bemutatja egy művét. 1902-ben Barcza indul a Vörösmarty Mihály születésének századik évfordulójára kiírt szoborpályázaton. Műve lényegében visszhangtalan, a pályázatra benyújtott művekből rendezett kiállításról beszámoló Vasárnapi Újság is csak felsorolásszerűen említi nevét (végül 1908-ban Kallós Ede művét állítják fel a Vörösmarty téren). A Nemzeti Szalon 1903-as kiállításán három kisebb alkotásával vesz részt, de felbukkan a neve az 1904- es és 1905-ös katalógusban is. Ettől kezdve az elérhető beszámolókban megritkul a neve. 1902-1903-ban a mai Magyar Képzőművészeti Egyetem elődintézményének, az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezdének a keretében működött Strobl-féle szobrászati mesteriskolának lett a hallgatója. Az 1894-ben - Kossuth halálának évében létrejött Kossuth Lajos Emlékének Megörökítésére Alakult Országos Bizottság majd’egy évtizedig gyűjtötte a pénzt, mire 1903-ban első ízben pályázatot hirdetett egy fővárosi Kossuth-szobor felállítására. Az 1905-ben zárult pályázat azonban eredménytelen volt, nyertest nem hirdettek. Az 1906-ban meghirdetett második pályázaton már indult Barcza Lajos is (emlékeztetőül: a rákospalotaiaktól szintén 1906-ban kapott megbízást Barcza). Mint ismeretes, ezen a pályázaton Horvay János munkáját hirdették győztesnek, ám még két évtizedet várni kellett, mire a művet az Országház épülete előtt leleplezték. Barcza pályaműve újfent visszhangtalan maradt, helyezést nem ért el, az elérhető sajtóbeszámolók említést sem . Ádámfy József, a világ Kossuth szobrai c. könyv szerzője a Magyar Nemzet 1973. február 13-i számában olvasói levélben számol be arról, hogy sikerült felvennie a kapcsolatot Barcza Lajos szobrászművész lányával, Janics Lászlóéval, akinek a segítségével feldolgozta a művész életrajzát. Arról azonban nem tudunk, hogy ez a „feldolgozás” bárhol is megjelent volna. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont őrzi Ádámfy József Kossuth-szobrokhoz kapcsolódó hagyatékát (MKCS-C-1-78 fond), ám ott ilyen életrajzi anyag nem szerepel. Ezek szerint a művész életrajzát már egyszer összeállították, ám ennek publikálásáról nem tudunk, jelen életrajzi vázlatpontok összeállításához a szokásos segédanyagokat, forrásokat használtuk. 2 Déry Attila: Budapest eklektikus épületszobrászata (Országos Műemléki Felügyelőség 1991) 140. o. 3 Újvári Péter: Magyar Zsidó Lexikon (1929) Barcza Lajos szócikke. Megjegyzendő, hogy az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola 1880-1930 közti éveket feldolgozó évkönyvében a tanulók között nem szerepel Barcza Lajos neve. 4 Szöllősy Marianne: Képes Újpest - Árpád út 61. - Újpesti Napló 2007. február 16. 5 dr. Ugró Gyula: Az Újpesti Közművelődési Kör története - Újpesti Helytörténeti Értesítő 1995. január 6 A Vörösmarty-szobor pályaterve - Vasárnapi Újság 1902. szeptember 28. 641. o. 7 Az Orsz. M. Kir. Képzőművészeti Főiskola évkönyve az 1925-26., és 1926-27. tanévekről 38. o. BARCZA LAJOS (1873?1936) A RÁKOSPALOTAI KOSSUTH-SZOBOR ALKOTÓJA 17