Budapest XV. kerület - Helyem, Házam, Palotám, 2017 (3. évfolyam, 1-4. szám)

2017-11-01 / 4. szám

Kedves Olvasó! Beköszöntő Az újrafelfedezés azt az élményt jelenti, amikor egy korszak ismét felfedez egy korábban már ismert személyt, épületet, alkotást. Nem lehet divatként említeni, hiszen annál többről, nem múló értékek ismételt megtalálásáról van szó. A legutóbbi ilyen újrafelfedezési aktus Veszély Jelena Meditáció című szobrának és környezetének rendbehozatala és második avatása volt. A Mézeskalács téren, panelházak árnyékában guggoló helyes leányka legalább évtizede a környezetét felverő gyomba rejtőzve lapult, felülete feketére koszolódott. Bár nyilván sokak tudtak a létezéséről, és tudjuk azt is, hogy többen aggódtak is az állapota miatt, szélesebb körben csak most, az újraavatás kapcsán lett ismert egyáltalán a létezése. Az eredetileg 1980-ban felállított köztéri alkotást október 13-án, a százesztendős művésznő jelenlétében avatták újra, kapott egy kis virágokkal körbeültetett járófelületet, és szépen le is tisztították. Érdemesnek tartom megjegyezni, hogy számos olyan személy élt a kerület elődtelepülésein, akiket a maguk idejében számontartottak, megbecsültek, munkásságukkal értéket teremtettek, mégis az utó­kor számára feledésbe merültek. Említhetném Feith Gábort és fiát, Miklóst, akik a mai Városházán kívül is számos épület tervezésében, kivitelezésében játszottak szerepet, vagy éppen ásványi Balassa Ernőt, aki mérnökként szintén több ikonikus épület megépítésében, átalakításában játszott szerepet. E számunkban egy elfelejtett iskoláról és annak épülete(i)ről is olvashatnak, s ha Önök is tudnak olyan személyről, épületről, intézményről, melyről úgy érzik, hajdan közismert kvalitásukhoz, érdemeikhez képest feledésbe merültek, keressenek minket, osszák meg velünk emlékeiket! A megbízott főszerkesztő

Next