Budapest XV. kerület - Helyem, Házam, Palotám, 2017 (3. évfolyam, 1-4. szám)
2017-11-01 / 4. szám
AZ ELSŐ SZÍNES KÉPEK RÁKOSPALOTÁRÓL Írta: Rátonyi Gábor Tamás Színes képek - különösen olyan, amely rákospalotai népviseletbe öltözött személyeket ábrázolnak hagyományos falusi ház portája előtt - nemigen ismertek Rákospalotáról a XX. század elejéről. Azok a Palota fontosabb épületeiről készült képes levelezőlapok, melyeket a település múltja iránt érdeklődők közül bizonyára sokan láttak már, szinte kivétel nélkül utólag színezett fotográfiák. Nemrég azonban Munkácsy Gyula felhívta a figyelmünket egy fényképsorozatra, ami 1913- ban készült Rákospalotán, és a kor technikai színvonalát messze megelőzve színes képekből áll. A fotókat egy francia fotográfus, Auguste Léon készítette, egy nagyszabású projekt keretében, ami a XX. század első negyedében zajlott és a világ számos pontján rögzítette az ott élőket, épületeiket, használati tárgyaikat. A projektről, mely az Archives de la Planéte (A Bolygó Archívuma) nevet kapta - röviden csak annyit, hogy egy Albert Kahn nevű francia filantróp szponzorálta fotográfusok utazásait, hogy örökítsék meg fénykép és filmfelvételek segítségével az emberiség sokszínűségét. Amikor szerkesztőségünk tagjai utánajártak a történetnek, rábukkantunk a Somogyi Múzeumok Közleményei 2006-os számában, Nánási Regina által francia nyelven írt publikációra, melynek fordítását - a múzeum szíves engedélyével - a következő oldalon közreadjuk. Tovább kutatva az Albert Kahn-gyűjtemény hazai visszhangját, rá kellett jönnünk, hogy feltehetően nem csak az nem volt közismert Magyarországon, hogy a gyűjteményben hazánkban készült színes fotográfiák is találhatók, hanem az sem, hogy Budapest mellett Rákospalota képviselte az akkor még fennálló Osztrák-Magyar Monarchia magyarlakta területein a vidéket. Első ízben talán a Jászi Oszkár által jegyzett Huszadik Század című folyóirat adott hírt a Kahn szervezésében zajló világméretű dokumentálási munkáról, ám ez az írás 1912-ben jelent meg, tehát egy évvel azelőtt, hogy Magyarországra jött volna a fényképész. Jóval később, 1979-ben a Magyar Televízió vetítette az Egy filmarchívum kincsei Albert Kahn öröksége című összeállítást, ami az összegyűjtött filmekből adott válogatást 60 percben. A műsor visszhangjában sem említették, hogy magyar vonatkozású képkocka lett volna látható a képernyőn. 2. 1998-ban az Ethnographia folyóirat közölt egy tanulmányt az 1995-ös párizsi etnográfiai filmfesztiválról, melynek nyitófilmje az Albert Kahn-gyűjtemény egyik darabja volt. A legutóbbi időkben pedig a gyűjtemény századik évfordulóján jelent meg a Népszabadságban egy rövid méltató írás, illetve a Mai Manó Ház - Magyar Fotográfusok Háza blogja hat ízben is foglalkozott a gyűjtemény fantasztikus színes képeivel. Említés azonban arról, hogy budapesti, illetve rákospalota fotók is vannak ebben az óriási képanyagban - nem volt. Az első ismert publikáció ebben a témában a következő oldalról olvasható, Nánási Regina által franciául írt cikk magyar fordítása. 1 Egy technikus úti benyomásai Kínából - Huszadik Század XXV kötet, 13. évfolyam, 1912. 766. o. 2 Vetítették: 1979. június 6. 17:35-től a Magyar Televízióban 3 Heltai Gyöngyi: Egy épület és egy műfaj titkaiból - Etnográfiai filmfesztivál, Párizs, 1995 - Ethnographia 1995. CVIX. évfolyam 109. szám 255. o. 4 Teplán Attila: Százéves a Föld archívuma - Vizuális antropológia - anno - Népszabadság 2008. február 11. 10. oldal 52 HELYEM, HÁZAM, PALOTÁM ■ III. ÉVFOLYAM 4. SZÁM ■ 2017. NOVEMBER