Budapest XV. kerület - Helyem, Házam, Palotám, 2018 (4. évfolyam, 1-4. szám)

2018-11-01 / 3. szám

méteres sárga keramitos szakasz meghagyása mel­lett­­ kapott emléktáblát a burkolat. Az eddigi utolsó - sorrendben a 12. - táblát 2016-ban helyezték ki a Kinizsi utca 52. szám alatti volt Refor­mátus elemi iskola épületére. 2017 decemberében a Rákospalota Anno Klub legaktívabb résztvevőinek részvételével tartott megbeszélésen összeállt egy lista azokról a helyekről, ahová emléktáblákat tervez kihe­lyezni Urbán. Ez a lista ugyan még ma is formálódik, de az biztos, hogy a következő néhány darab Újpa­lota városrészbe kerül, s csak utána kerül sor újabb rákospalotai és pestújhelyi helyszínek bevonására. A megemlékezésre - vagyis újabb tábla kihelyezé­sére - méltó helyszínek száma ha nem is végtelen, de városrészeinkben szerencsésen sok hely méltó az emlékezésre. Több tényezőtől is függ, hogy lehet­séges, érdemes emléktáblát elhelyezni, így például attól, hogy az adott épület tulajdonosa, kezelője hozzájárul-e, vagy attól, hogy van-e régi fénykép, vagy más ábrázolás a környékről, az épületről. Az egyeztetés, a tervezés már zajlik. Az emléktáblák avatása egyébként messze nem csak XV. kerületi ügy, hiszen az megemlékezés leg­különbözőbb formáival városszerte találkozhatunk. Az azonban ritkább, hogy tervezett módon, időtálló, de megfizethető, egységes táblák kerülnek ki a házfalakra. A szomszédos XIV. kerületben is szá­mos tábla hirdeti kik építették és lakták a nevesebb épületeket, s melyeket egy ottani civil szervezet, az 1990-ben alapított Herminamező Polgári Köre készíttet és helyez el az épületekre. A XV. kerületben pedig a Város-Emlék-Képeken kívül is kerülnek ki emléktáblák: legutóbb az Őrjáró téren a Gerecze-emlékkövet adták át, a pestújhelyi régész halálának századik évfordulóján. VÁROS-EMLÉK-KEPEK KERAMIT Az 1891-ben alakult budapesti Magyar Kerámiai Gyár Rt. főtevékenységként színes kültéri burkolólapokat gyártott, 1904-ben kapta meg a szabadalmi védelmet az általuk kifejlesztett sárga keramitra, vagyis ez a burkolattípus magyar találmány. A városrész első kerámiaburkolatát az Árvavár utcában 1911-ben rakták le, további öt másik utcával együtt vált szilárd burkolatúvá a Pestújhelyi út is. A keramitot a csúszóssága miatt elsősorban mellékutcák burkolására használták, azonban olyan veszélyesnek bizonyult, hogy az út mentén végig fa szegélyléceket helyeztek el, hogy a kocsik (ti. lovaskocsik) esős időben nehogy lecsússzanak az útról, bár a tartóssága miatt igen népszerű volt országszerte. VÁROS - EMLÉK - KÉPEK 39

Next