Budapest XV. kerület - Helyem, Házam, Palotám, 2018 (4. évfolyam, 1-4. szám)
2018-06-01 / 2. szám
A KOLOZSVÁR UTCAI PIAC MEGNYITÁSÁNAK TÖRTÉNETE irta: Rátonyi Gábor Tamás Rákospalotán nem volt olyan hagyományos piactér, mint amilyen például az újpesti István tér vagy az angyalföldi Lehel tér. Búza Péter könyve szerint az első szabályozott piac 1887-ben nyílt, de nem egy téren, hanem a Pozsony (akkor: Vasút) utca teljes hosszában, az út két oldalán. Ebben az írásban a Kolozsvár utca legvégén már majdnem Zuglóban lévő kispiac történetének kezdetét elevenítem fel. A település első piaci szabályrendeletét csak 1901 után hozták, ami azonban nem azt jelenti, hogy korábban nem volt piac, csak azt, hogy korábban nem, vagy nem teljeskörűen volt szabályozva. A piaci rendeletek előírták, hogy pontosan hol lehetett árusítani, mely napokon és milyen cikkeket, terményeket, jószágokat, mint ahogy azt is, hogy mekkora helypénz mellett milyen kötelezettségei voltak az árusoknak, például a takarítás, vagy a közegészségügyi előírások betartásának ügyében. 1924-ből származik egy újabb piacrendeleti kezdeményezés, s mint ebben leírták: Rákospalotán két piac is működött, de mindkettőt el kell költöztetni. Ebből tudjuk a régi és az új helyszínt is. A Széchenyi téren lévő régi piacot a Hubay Jenő tértől a Tavasz (ma: Bácska) utca vonalában a Jókay utcáig terjedő útszakaszra költöztetik, ahol a mai rendőrkapitányság helyén lévő üres teret is felhasználták. A Rákóczi Ferenc (ma: Palotás) téri piacot pedig kiköltöztetik a Rákos útra, az Arany János és a Wesselényi utca közti szakaszra, az út bal oldalára (sejtésem szerint ez a mai páros oldalt jelenti). A Palotás téri piacról még annyi adalékunk van, hogy mielőtt 1908-ban Rákóczi Ferencről nevezték volna el, a Piac tér nevet akarták adni neki, tehát régóta működő piacról volt szó. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a Hubay Jenő tér egyik népi elnevezése Piac tér volt, tehát nem csak 1924-ben működött ott piac, hanem jóval korábban is. De van Rákospalotán vásárcsarnok is, a MÁV-telepen, a Wesselényi utcában, ami szintén az 1920-as években épült fel. 1933-ban Szőcs Áron képviselő - a háború utáni Rákospalota későbbi polgármestere, akit 2011-ben igen méltatlanul fosztottak meg utcanevétől - indítványozta, hogy az egyre inkább benépesülő (forrás: Rákospalotai Múzeum) Pillanatkép a Rákos úti piacról: a háttérben látható Bezerédj Pál utca, balra húzódik a Rákos út, ami a képen nem látszik. A háttérben lévő bolt teljes felirata: Meinl Gyula, vagyis egy korabeli Julius Meinl-üzlet. 30 HELYEM, HÁZAM, PALOTÁM ■ IV. ÉVFOLYAM 2. (10) SZÁM ■ 2018. JÚNIUS