Budapest XV. kerület - Helyem, Házam, Palotám, 2018 (4. évfolyam, 1-4. szám)

2018-06-01 / 2. szám

mánybiztosként felügyelte a községi faiskolák hálózatának kialakítását. Megbízója a vallás-és közoktatási, illetve a földművelési minisztérium volt. Nagy szerepe volt abban, hogy az Alföldön erdőtelepítési munkálatok indultak el. Megromlott egészsége sem akadályozta abban, hogy járja az országot, ellenőrizze az faiskolák létesítését, a telepítések folyamatát. Pár hónap­pal halála előtt az erdélyi Désen fáradozott egy gyümölcsészeti és kertészeti társulat megalakí­tásán. Ezen útja során kapott „tüdőszélütést”, melynek következményeként 1880. december 14-én meghalt. A „Vasárnapi Újság” 1880. évi 51. száma így emlé­kezett Lukácsyról: „„á nép kertésze” czímű lapot már 24 év előtt alapí­totta. Ifjabb korában gróf Károlyi István ügyvéde volt s a szabadságharczban mint hadbiztos működött. Ezután azonban tisztán gazdasági ügyekkel foglal­kozott, 4 a gyümölcstermesztésről több munkát írt. A főváros szomszédságában, Rákos-Palotán mintaszerű kertet rendezett be. Az alkotmányosság helyreállítása után csakhamar megbízta őt a közoktatásügyi minisz­ter, hogy a faiskolák 4 általában a kertészeti ipar terén mozgalmat indítson meg, s mint e czélból kinevezett miniszteri biztos egy évtized óta működött, s neki is jelentékeny érdeme volt abban, hogy míg 1874-ben csak 1600 faiskola volt az országban, már 1879-ben 13.000-re emelkedett azok száma. Az utóbbi időkben sokat betegeskedett, s a halál 66 éves korában vetett véget tevékeny életének. Lapját, ,A nép kertészét”fia, Lukácsy Aladár fogja tovább szerkeszteni. ” Lukácsy Sándor kertészetszervezői tevékenysége mellett igen gazdag szakirodalmi munkásságot fej­tett ki. Saját lapjába, A Nép Kertészébe több száz cikket írt, de megtaláljuk írásait a Falusi Gazdában, a Gazdasági Lapokban, a Néptanítók Lapjában is. Szakkönyveinek címét az akkurátus Szinnyei-féle irodalomtörténeti lexikon 14 tételben sorolta fel. Ezen kívül éveken keresztül szerkesztette a Humoristikai gazdasági házi naptárt, 1857-ben a Belgazdasági Kis Közlönyt, 1857-1862 között a Kerti Gazdaság c. szaklapot. A Nép Kertésze 1864-1879 között Lukácsy Sándor szerkesztésében jelent meg. 1863-ban az ő neve szerepelt a Ker­tészetünk c. lap szerkesztői rovatában. A Magyar Kertészeti Társulat évkönyveit, valamint a Kerti Gazdaság Könyvtára sorozat öt kötetét ugyancsak ő írta. A Néptanítók Lapja mellékleteként megje­lenő Gazdasági Utasítások írása Lukácsy nevéhez kapcsolódott. A Lukácsy-féle kertészet helyszínrajza 1859-ből. A te­lek tetején a vasútvonal, jobb oldalán „Utcza” felirattal a mai Lukácsy Sándor utca, alján „Rendezés alatt lévő közlegelő” felirattal a mai Sződliget utca­, bal oldalán pedig „Új-Pestről Palotára vezető út” felirattal a mai Fő út legutolsó, zsákutcába torkolló szakasza. (forrás: Magyar M­­ezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973-1974., 111. o.) Forrás: Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből. Szerk.: Dr. Czoma László. Bp., 1974. Rátonyi Gábor Tamás: Ember, város: Lukácsy Sándor - XV kerületi blog 2013. április 15. KERTÉSZKÉPZŐ INTÉZET 45

Next