Budapest XV. kerület - Helyem, Házam, Palotám, 2018 (4. évfolyam, 1-4. szám)
2018-11-01 / 3. szám
A XV. KERÜLETI SPORTRELIKVIA GYŰJTEMÉNY irta: Kucsera Sándor A múzeumok tevékenysége, célja, feladata, hogy a kultúra minél szélesebb körben terjedjen és hasson az emberekre. A XV. kerületi Sportrelikvia Gyűjtemény szempontjából az egyes műtárgyak másodlagos - szimbolikus - jelentése nagyobb, mint az országos múzeumoké. Azok az emlékezeti helyek, amelyek a helyiek hozzájárulásaiból adódtak össze intenzívebben szólnak a saját lokális közösségükhöz és a műtárgyakat olyan többlet tartalmakkal ruházzák fel, ami magába foglalja akár a tudomány vagy a múzeumi gyűjtési koncepció kettős természetét. Egyszerre érték és probléma orientált, mert a korábbi esztétikai alapon szelektáló múzeumi szervező elvet felváltja az emberközpontúság. Jan Assmann A kulturális emlékezet c. munkájában megjegyzi, hogy kollektív identitás ereje attól függ, hogy az mennyire él elevenen a csoporttagok tudatában, mennyire képes motiválni a gondolkodásukat és a cselekvésüket. A XV. kerületi Sportrelikvia Gyűjtemény aktivizálja a közösség kulturális örökségét. Ezeknek a gondolatoknak az újrafogalmazása olvasható a XV. kerületi Sportrelikvia Gyűjtemény kiállításismertető a bevezetőjében is. Hangsúlyozva a test és az egészség fontosságát, az emlékezésre is felhívja a rákospalotai, pestújhelyi és újpalotai lakosok figyelmét. ,„A mai és jövő centrikus világban is helye van ilyen kiállításoknak, múzeumoknak, hogy erőt meríthessünk a múltból, emelt fővel vallhassuk magunkat sportolóknak, büszkeséggel választhassunk olyan követni való példaképeket, akik az elért eredményeik által váltak híressé. ” A nagyobb múzeumok többnyire egy tág közösséghez szólnak, míg a kisebb gyűjtemények ismerősként szólítják meg a látogatókat. A személytelen éntől eljuthatunk a személyes kapcsolatig, ami új kontextusba helyezi a műtárgyat is. A XV. kerületi sportrelikviai gyűjtemény rövid bemutatása2 A Sportrelikvia Gyűjtemény a Budai II. László Stadion 3 épületében kapott helyet. „Budai Laciról neveztük el magát a stadiont, ő itt született az Eötvös utcában Rákospalotán. Itt játszott a Rákospalotai csapatban, és innen indulva lett az aranycsapat tagja. "45 A második emeleti nagynak tűnő teremben kapott helyet a gyűjtemény. Dr. Géczi István készítettet bútorokat kifejezetten a sportrelikviák számára. Hogy honnan merült fel az ötlet, arról Géczi István a következőt mondta:„A régi, fatribünös Fradi pályán a sarokban volt egy épület és ott voltak a Fradi különböző serlegei, a mérkőzések emlékei, relikviái. Amikor megépítették az Albert Flórián Stadiont — az új stadiont, nem a Grupamát - akkor már csináltak külön múzeumot amit nagyon szépen összehoztak. Ez inspirálta az induló gondolatot a kerületi gyűjteményhez’6 Géczi István 1965 óta rákospalotai lakos és kiemelkedő sportolói múlttal rendelkezik. Zömében az általa megszólított sportolók adományai teszik ki a kiállítás anyagát, de külön vitrint kaptak az egyesületek is: a REAC, a Femina, a Testvériség illetve a régi 1 Assmann, Jan 2013. 135. Kollektív identitás, vagyis Mi azonosságon azt a képet értjük, amelyet egy csoport önmagáról fest, s amellyel a tagok azonosulnak. 2 Köszönet dr. Géczi Istvánnak, aki segítségemre volt a rövid ismertető megírásában . Budai II László (Bednarik László) életéről lásd: Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Ember, város: Budai II. László - XV. kerületi blog 2013. december 9. 4 Részlet a Géczi Istvánnal készült interjúból. 2017. 5 Részlet a Géczi Istvánnal készült interjúból. 2017. 6 Géczi István (1944-) olimpiai ezüstérmes labdarúgó, kapus, edző, a Ferencvárosi Torna Club örökös bajnoka 18 HELYEM, HÁZAM, PALOTÁM ■ IV. ÉVFOLYAM 3.(11) SZÁM ■ 2018. NOVEMBER