Budapest XV. kerület - Helyem, Házam, Palotám, 2020 (5. évfolyam, 1-3. szám)

2020-12-01 / 3. szám

historikus festőművész tárlata volt látogatható. A helytörténeti/történeti témákon túl más érdekes témának/vándorkiállításnak is helyszíne volt a múzeum. 1968-ban „A természet világa a Főv. Állat- és Növénykert vándorkiállítása, és Vitéz László, Kemény Henrik bábszínháza volt látogat­ható. 1970-ben emlékezett meg a gyűjtemény a 70 éves Pestújhelyről, melynek helyszíne a Zalka M. Művelődési Otthonban volt. A nyolcvanas évek elején a Kossuth utcai épület annyira rossz állapotba került, hogy be kellett zárni, és a teljes gyűjteményt külső raktárakban kellett elhelyezni. Ez az időszak leginkább a ván­dorkiállításoknak kedvezett. Ebben az időszakban Szabó Géza és Milósné Bóta Piroska vezette az intézményt. A gyűjtemény épülettörténetének feldolgozásával Rátonyi Gábor Tamás helytör­ténet kutató 2014-ben megjelent két cikkével 56 részletesen foglalkozott. A Kossuth utca 39. szám alatti iskolaépület eredetileg sárból döngölt falakkal és szalmatetővel rendelkezett. 1857-ben egy új stabilabb szerkezetű iskola épült helyén, amely végül a frissen megalapított Rákospalotai Múzeum épületéül szolgált. Az épület az 1980-as évekre már rossz állapotban volt, vizesedett és penészesedett. A Kossuth utcai épületet 1982-ben életveszélyessé nyilvánították.5 6 7 A múzeum amúgy sem egyszerű helyzetén az sem segített, hogy az épülő lakótelepnek is épp útjában állt, sorsa megpecsételődött, bon­tásra ítéltetett. Gerő Lóránt, a Csokonai Művelődési Ház akkori igazgatója állt a kezdeménye­zés élére, melynek első lépése az épület műemlékké nyilvánítása volt. Sem fizikai adottságai, sem kvalitásai ezt nem engedték. 1983. május 9-én az Országos Műemléki Felügyelőség­től végül „városképi jelentőségű építmény” rangot kapott az ingatlan. Végezetül a tervezett lakótelep kondícióit is változtatták, pár lakóház látta kárát annak, hogy a múzeum épülete nem került lebon­tásra. Az épület azonban már nem felelt meg a helytörténeti emlékek bemutatására. Döntés szü­letett arról, hogy a gyűjtemény a Pestújhelyi út 81. számú ingatlanba költözik. 1991. novemberében nyílt meg újra a múzeum jelenlegi helyén, immár nem Rákospalotán, hanem a XV. kerület egy másik településrészén, Pestújhelyen. A műtárgyak költöztetését már Mojzes Ildikó végezte, aki 1989-től volt munkatársa, később vezetője az intézménynek. Nevéhez számos új és gazdag kiállítás, érdekes enteriőrök, illetve múzeumi kiadvány köthető. Az újonnan nyíló épületben két állandó kiállítás volt látogatható, ami Palota-Ófalu életéből adott íze­lítőt. A konyha és a szoba a hagyományos palotai családok otthonát mutatta be jobbágykékre festett bútoraival és kemencéjével. A palotai kisipara- 5 https://bpxv.blog.hu/2014/08/05/rakospalota_pestujhely_rakospalotai_muzeum_helytorteneti_gyujtemeny 6 https://bpxv.blog.hu/2014/11 /29/rakospalotai_muzeum_kossuth_utcai_lakotelep 7 Tíz évi silentium után­ írta Mojzes Ildikó. In: Életjel 1991 .ll.évf.11 .szám 4 HELYEM, HÁZAM, PALOTÁM ■ V. ÉVFOLYAM 3. (15) SZÁM ■ 2020. DECEMBER

Next