Budapest XV. kerület - Helyem, Házam, Palotám, 2020 (5. évfolyam, 1-3. szám)
2020-12-01 / 3. szám
a beérkezett tárgyak mennyisége alapján eredményes programot, az a muzeológiai szempontokat teljesen mellőzte, hiszen sem a használatról, sem a használóról, semmilyen tárgyi környezetről nem készült feljegyzés. Ez a leltárba vételt és a későbbi revíziózás során felmerülő rekonstrukciós tárgyleírói eljárást is egyaránt nehezíti, akár évtizedekre is „pangó műtárggyá” téve a gyűjtött anyagot. A Rákospalotai Múzeum alakulása idején indult meg Budapest más területein is egyfajta honismereti mozgalom. Ez többnyire egy-egy kerületi helytörténeti gyűjtemény, emlékház munkássága köré szerveződött. A Budapesti Történeti Múzeum időről időre helyet adott ezen gyűjtemények bemutatkozásának is. 1971-ben Helytörténeti gyűjtemények a fővárosi kerületekben, majd 1988-ban A város peremén címmel rendeztek kiállítást, melyeken a Rákospalotai Múzeum is képviseltette magát.50 így több alkalommal is lehetőség volt Rákospalota kulturális emlékeinek megismertetésére nemcsak a helyi érdeklődők, hanem a budapesti nagyközönség számára is. Végezetül egy fontos forráscsoport, a (fény) képek sokszínű vizsgálatának lehetőségét szeretném hangsúlyozni. Sokféle szempontú elemzést tesznek lehetővé a múlt ünnepi és hétköznapi pillanatait megörökítő képek.51 A Helyem, Házam, Palotám korábbi számában már olvashattunk Auguste Léon Palotán készült fotóiról,52 amelyek a 18. század utolsó harmadába (!) repítenek vissza bennünket. A Rákospalotai Múzeum egyik korábbi vezetője, Mojzes Ildikó palotai vonatkozású képeslapokból adott közre válogatást.53 jelen tanulmány is igyekezett felvillantani néhány fényképtípust: műtermi fotók, gyűjtések során készített képek. Talán ezen néhány példa is érzékeltetheti a sokszínű vizsgálódási lehetőségeket. Természetesen nem lehet cél a múlt teljeskörű rekonstrukciója, azonban meglehetősen sokféle lehetőség rejlik még a kiaknázatlan forrásokban, olyan kutatási irányokban, amelyeket írásom sem érintett (például kismesterségek, vallási élet). Az önkéntes és hivatásos kutatók, gyűjtők mellett a rákospalotaiak közösségéről sem szabad megfeledkeznünk, hiszen számos családban fontosnak tartják az elődök szellemi és tárgyi kulturális örökségének megőrzését. A viseleti darabokon kívül például különböző textilek, kerámiák (például rétestálak, komabögrék), sublótok, egyéb konyhai eszközök is a magángyűjtemények, „házi múzeumok” darabjait képezhetik. A lelkes lokálpatrióta közösség, az utóbbi évek digitalizációs hullámának köszönhetően könnyebben hozzáférhető információk mind Rákospalota múltjának és jelenének alaposabb megismerését ígérik. Férfi portré (Schichter György) (Forrás: FTA1009 Gúnyor Sándor: Rákospalota gyűjtési anyag, 1956) 50 K. Végh Katalin: Budapesti Történeti Múzeum az alapítástól az ezredfordulóig. Budapesti Történeti Múzeum, Bp. 2003. p. 128-129.; Lengyelné Kurucz Katalin: „A város peremén.” A budapesti helytörténeti gyűjtemények kiállítása. Honismeret XVI. évf. (1988) 3. sz. p. 66-67. 51 Jelen kiadványban a Rákospalotai Múzeum gyűjteményéből ad ízelítőt Werschitz Annamária. 52 Nánási Regina: Albert Kahn magyarországi autokrómjai. Helyem, Házam, Palotám III. évf. (2017) 4. sz. 54-57. [Fordította: Oláh Zsófia]. Rátonyi Gábor Tamás: Az első színes képek Rákospalotáról. Helyem, Házam, Palotám III. évf. (2017) 4. sz. p. 52-53. 53 Mojzes Ildikó: Üdvözlet Rákospalotáról és Pestújhelyről. Rákospalotai Múzeum, Pestújhely, 2005. 18 HELYEM, HÁZAM, PALOTÁM ■ V. ÉVFOLYAM 3. (15) SZÁM ■ 2020. DECEMBER