Budapest XV. kerület - Helyem, Házam, Palotám, 2020 (5. évfolyam, 1-3. szám)

2020-12-01 / 3. szám

(aki ekkor már a Múzeum igazgatója volt) a Palotai jobbágyok utolsó pere a földesúrral című írást jelentette meg, Boross Marietta: Női népviseletek Rákospalotán és Koczogh Ákos Kocsis Andrásról írott cikke mellett. Két évvel később, 1966-ban hasonló stílusban és színvonalon jelent meg a következő Évkönyv. Az Ethnográfiában megjelent ajánló szerint „A hat tanulmány mindegyike szoros kapcsolatban van az első kötet közölte tanulmányokkal, de ugyan­akkor mindegyik önmagában is egész, kerek, teljes (BÁCSKAI Vilmos: Határperek Pest és Palota között a XVIII. században; - FELHŐ Ibolya: Úrbérrendezés Rákospalotán; - BOROSS Mari­etta: Rákospalota férfi népviselete; - GECSÉNYI Lajos: A munkásmozgalom története Rákospalo­tán és Pestújhelyen az 1918-1919-es forradalmak időszakában; - Soós Károly: Madarász Viktor; - Kocsis András, Mohácsi A., Mohácsi A. Győző gyűjteményes kiállításának megnyitó beszéde). Rátonyi Gábor Tamás a Rákospalotai Múzeum­ról szóló blogjában­ írt egy mára már elfeledett kiadványról, mely még Vámbéri Gusztáv, az első igazgató idejében jelent meg 1961-ben, tartalma­zott többek között egy részletes listát a Madarász hagyatékról is. Állítólag bezúzták a kiadott pél­dányokat, reméljük ezt a témát egyszer valaki feldolgozza és akkor kiderül az igazság. 1969-ben megjelent a kerületi Adattár, melyben szintén közreműködött a Múzeum, majd dr. Czoma László szerkesztésében a Rákospalota- Pestújhely című vaskos tanulmánykötet 1974-ben. Ennek előszavában így ír a szerkesztő: „Természetesen ezzel a könyvvel nem zártuk le a kerület múltjának történeti kutatását, feldolgo­zását. A további részletek, események, emlékek összegyűjtése, feltárása - s bizonyos esetekben a kép finomítása - a kerületben működő szakkör feladata, akárcsak a tárgyi emlékek gyűjtésének folytatása, amely még teljesebbé teszi a Rákospa­lotai Múzeum meglevő gazdag anyagát.” Innen kezdve egy hosszabb időszak múlik el kiadványok nélkül, mivel a Múzeum bezárt a régi, Kossuth utcai épület műszaki állapota miatt, de 1995- ben megjelent Búza Péter máig közkedvelt és alapműnek tekintett Palotai tegnapok című kötete. Sikerét nagyban olvasmányos stílusának köszönheti, nem véletlenül került a tudomá­nyos-ismeretterjesztő irodalom kategóriába. A gazdag képanyaggal ellátott könyv áttekinti a település eredetét, fejlődési folyamatait, de szó esik a paraszti világ hagyományairól, a helyi szokásokról, kultúráról, oktatásról, a vallási fele­kezetekről is. A függelékben az utcanevektől a helyi hírességekig megtalálhatunk mindent és mindenkit, aki hatással volt Rákospalotára. A Palotai tegnapok sikerén felbuzdulva Búza Péter nem késlekedett a folytatással sem, 1997-ben megjelent hasonló színvonalon és formátumban Pestújhely emlékkönyve. A Múzeum kihasználva az adott infrastruk­turális lehetőségeket, csatlakozott a népszerű Tájak - Korok - Múzeumok Kiskönyvtár sorozathoz, és 1999-ben megjelent 602. Szám Búza Péter PALOTAI TEGNAPOK 2 bpxv.blog.hu A Rákospalotai Múzeum, 2014.08.05. A RÁKOSPALOTAI MÚZEUM KIADVÁNYAI 37

Next