Budapest XVIII. kerület - Városkép, 1993 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1993-05-01 / 5. szám
1993. május ——— Városkép RÉGI POSTAHIVATAL Kossuth Lajos u. 97-99. A Kossuth Lajos u. 97-99. számú házban alakult meg a régi Lőrinc második ipari vállalkozása. Az 1880-as Klauber és Vajda Kavicsbánya Vállalatot követően 1886-ra itt építi fel Krautschneider József a kocsilámpa gyárát, mely a századforduló után indult virágzásnak. A kis gyár képét Borovszky Samu: „Magyarország vármegyéi és városai” című munkájában is megnézhetjük. A kis üzem a századfordulón mindössze 24-25 munkást foglalkoztatott. Ennek ellenére jónevű vállalkozás lett, mely termékeivel a szomszédos országok piacán is megjelent. A kisüzem míves lámpásai bérkocsikon és előkelő hintókon világítottak, hirdetve a lőrinci iparosok igényességét. Krautschneider József a község közéletének ismert, bőkezűen adakozó egyénisége volt. Az épületbe később jéggyárat telepítettek, és a II. világháború körüli években iskolaként működött. Végül postahivatallá alakították. Itt működött a Pestlőrinc 1. számú Postahivatal. MASTERFIL PAMUTFONÓIPARI VÁLLALAT Gyömrői út 85-91. A gyár területén 1895-ben épült fel a Polke-féle hordógyár, de 1897-ben beszüntette működését. Majd a Magyar Textilművek Mauthner Rt. foglalta el helyét, s kezdte meg a gyártást. A cég 1926-ban egyesült a Filatorigáti Textilművekkel (Filtex Egyesült Magyar Filatorigát Pestlőrinci Textilművek és Tessato Rt.). 1930-ban a női dolgozók megelégelték a napi 12-15 órai munkát, s amikor egy új anyag bevezetésével a vezetők bércsökkentést alkalmaztak, sztrájkot szerveztek. A gépek több hétig álltak. A sztrájk egyik vezetője Ratkó Anna volt, az 1950-es évek egészségügyi minisztere. A második világháború alatt meszűnt a textilgyártás. 1942- 45-ös években Pestszentlőrinci Ipartelep Rt. (PIRT) néven repülőgépgyárat és szerelőműhelyt (hangárokat) hoztak létre, ahol a hírhedt német Junkers-gépeket szerelték össze. A háború végén a berendezéseket Németországba szállították. 1947- ben a Gazdasági Főtanács Angliában megvásárolta egy pamutfonó gyár gépi berendezését. 1948. július 20-án megindult az üzem. 1963. júliusától öt textilgyár összevonásával megalakult a Pamutfonóipari Vállalat, melynek egyik üzeme a Lőrinc Fonó. A fonó területének egy részén (kb. ahol a bölcsőde van) működött a Parkettagyár és Gőzfűrész, mely az 1906-ban alapított Neuschloss-Lichtig faárugyár utóda lett. A Parkettagyár a 30-as évek közepén megszűnt. Jelenleg Masterfil Pamutfonóipari Vállalat tulajdona. GYÖNGYVIRÁG UTCA KÚRIÁI Gyöngyvirág u. 18. A Gyöngyvirág utca tengelye annak a területnek, mely a XVII. sz. végén és a XIX. sz. elején Grassalkovich Antal herceg tölgyessel borított vadaskertje volt. Az 1870-es évektől Lónyaytelep, illetve villanytelep néven nyaralóteleppé alakult. E terület a mai Teleki utcától a ceglédi vasútvonalig terjedt. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter - 1000 holdas birtok gazdája - pesti barátainak 2 holdas telkeket adott el, akik a Párizsból hozatott tervek alapján építették fel nyaralóikat. Itt építkeztek többek között: Eötvös Lóránd egyetemi tanár, Puskás Tivadar elektrotechnikus, Margó Tivadar neves természettudós, Országh Sándor országgyűlési képviselő, Dr. Pordán Imre ügyvéd, Biehn János kispesti aszfaltgyáros. LŐWY MAJORSÁG Juhász J. u. - Kisfaludy u. - Vezér u. - István u. által határolt területen. Lőwy Bernát a Lőwy kastély környékén 1870-ben alakította ki majorságát. Magánházak,uradalom, malom, családiházak, jószágigazgató- és gazdatiszt ház, birkafürdető képezte az Újpéteri telep magját. A majorságból ma már csak a Deák F. u. 9. sz. alatti cselédház található meg. (Lásd: Ösközségháza) ZENEISKOLA Gyöngyvirág u. 7-9. A század elején hangulatos mulató nyílt itt Tündérkert néven. 1936-37-es tanévben Pestszentlőrinc első gimnáziuma itt nyílt meg, a háború előtt gyermekotthon volt, rövid ideig a kerületi Szabó Ervin Könyvtár otthona lett, majd a kerületi Tanács Gazdasági-, Műszaki Ellátó és Szolgáltató szervezete váltotta fel. 1984 óta Zeneiskola. KREPUSKA KASTÉLY Szálfa u. - Erdősáv u. - Törvény u. által határolt területen. Dr. Krepuska Géza főorvos, egyetemi magántanár, a modern magyar fülgyógyászat megalapítója, a Rókus kórház főorvosa számos nemzetközi és hazai elismerés birtokosa, igen sok tudományos műve szolgálta az emberek gyógyulását. Fia, István, apja nyomdokain haladva hasonló eredményeket ért el. Dr. Krepuska Géza 1890-es években nagyobb futóhomokos területet vásárolt szőlőtelepítési kísérletei számára. 1896-ban építette meg Magyarország első beton építményét, a szőlészet házát, az ún. Krepuska kastélyt. Két emelet mély pincéje felett, a falak még állnak, tetőszerkezete leégett.