Budapest XVIII. kerület - Városkép, 1995 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1995-10-01 / 10. szám
4 ^—— VÁROSKÉP ^ 1995 Október mozitörténelem Pestszentimrén Turul mozgó Soroksárpéteri - Kisfaludy utca A következő mozi már nem ilyen „alkalmi" jellegű volt. A Kisfaludy és Nemes utca sarkán áll egy igen régi épület, mely a mai óvodásoknak az otthona, ebben alakították ki az első igazi filmszínházat. Az épületet a Szerján család építette polgári nagyvendéglőnek, szeparés kávéháznak és ún. szatócsboltnak. Szerján Miksa, menekült örmény és családja is az 1913-ban épült ház lakója volt. A családfő 1921. év végén bekövetkezett halála után a rokonok nem tudtak megegyezni az örökséget illetően, így eladásra ítéltetett az épület. Gorbai Gergely ingatlanügynök lett az új tulajdonos. Az ő idejében vetődött fel a gondolat, hogy alkalmas lehet az épület mozi céljaira. Szabó Antal budapesti illetőségű lakos hadirokkantként moziengedélyt kapott, ehhez keresett alkalmas épületet magának Pest környékén. Ekkor került el Soroksárpéteribe, s talált rá a Szerján-Gorbai házra, ezt a találkozást 1922-23-ra teszi a helyi emlékezet. A megegyezés után át kellett alakítani az épületet. A polgári nagyvendéglő és a szeparés kávéház helyiségeit használták fel a mozi részére. Először az udvarról volt a bejárat, majd a Nemes utca felé hoztak létre egy kis előteret, kialakítva a bejáratot, a pénztárt a gépház fából készült helyisége mellett. Az első sorokban támla nélküli padok voltak, hátrébb támlás székek. Leghátul, a bejárat mellett volt pár „deszkakarámmal" elválasztott 4 személyes páholy. A széksorok hosszában ketté voltak választva, ott és a két oldalon lehetett közlekedni. A kijáratok a Kisfaludy utca felé nyíltak. A 150 férőhelyes terem Gyál felé eső végében volt kifeszítve a vászon és előtte egy kis dobogó alkotta a színészek játékterét. Ennek a kis színpadnak nagy jelentősége volt az akkori időkben. Un. szkeccs - előadások voltak divatban ezidőtájt. Mini - színi előadások voltak a film vetítése közben, ami annyit tett, hogy a filmből levetítettek egy részt - egy tekercsnyit - a gépen filmtekercset kellett cserélni, s hogy a közönség addig se unatkozzon, bejöttek a színészek és a filmhez kapcsolódó rövid műsort adtak. Ezekben az élőképekben rendszerint azok a színészek léptek fel, akik a filmben is szerepeltek. A jelenet után ismét a film pergett, majd újra a színészek jöttek, és így tovább. Nagyon sokan mesélték el, hogy többször járt itt Rózsahegyi Kálmán és több akkori vezető némafilmsztár. Volt itt Kodelkáné, aki énekszámaival hódította meg a Péterieket, de járt itt Kóbor Jancsi, az akkori idők leghíresebb bohóca is. Ők valószínűleg külföldi filmek szüneteiben mutatták be műsorukat, míg Rózsahegyi Kálmán és társai a szereplésükkel forgatott magyar filmekhez kapcsolták személyes jelenlétüket. A fellépő művészek hangjukat is „adták" a produkcióhoz, így színházi élményben is volt részük a jegytulajdonosoknak - igaz volt számukra az elnevezés filmszínház (film és színház). Többen meséltek egy bizonyos Mari néniről is, aki a mozi „tartozéka" volt cukorkaárusi minőségben. A róla szóló mondák színesítették a mozi életét. Az édes és savanyú cukrokat megnyalva különböztette meg egymástól. Amikor pedig egy mozdony közeledett a vetítővásznon kirohant a teremből, nehogy elüsse. A vetítést nem csak zongorista, hanem alkalomadtán hegedűs is kísérte - néhány visszaemlékező szerint. Sőt minden előadás előtt egy általános mozi indulót is játszottak. Szabó Antal mozitulajdonosról említettük, hogy hadirokkant volt, ez nagyfokú idegességében nyilvánult meg. Bármilyen csekélységgel ki lehetett hozni a sodrából, ilyenkor ideges hadaró beszéde „bő lére" eresztette a mondanivalót, ezért hívták az itteniek köpködős Szabónak. Alkalmatlanságát belátta, vagy felesége, esetleg mások figyelmeztették rá nem tudjuk, tény viszont, hogy rövid mozivezetés után bérbe adta a vállalkozást Deutsch Lajosnak. Ő úgyszintén nem helybeli lakos volt, hanem Budapestről járt ki vasárnap délutánonként „munkahelyére". Egy ideig Szabó Antal is vele jött a lajosmizsei vasúton, de később már Szabó nem látogatta a soroksárpéteri mozit. A vonat hozta a mozigépészt és a zongorakísérőt is. A színészeket is valószínűleg ez az egyetlen közlekedési eszköz repíthette a Péteri utak sarába. A hazafelé út már keményebb diónak bizonyult, mivel az este nem kínált Pestre menő vonatot. Az lett a megoldás, hogy a háztulajdonos Gorbai Gergely sógorának, Róth Antalnak a lovaskocsiját vették igénybe a színészek, a bérlő, a zongorista és a mozigépész, hogy a lőrinci villamosállomásra hajtassanak. Hát így zárult egy-egy vasárnapi „kirándulás" a messzi Soroksárpéteribe. Ezek a „kirándulások" viszont a kultúrát, a szórakozást hozták el a Péterieknek. Együtt érkezett ide a kis társasággal Chaplin, Pola Negri, Asta Nielsen, Zoro és Huru, Rudolf Valentino, Buster Keaton, Greta Garbo. Érdekes, hogy nemcsak a művészetet, hanem a technikai újdonságokat is elhozta a mozi ennek a kis településnek. Akkoriban csak álmodtak a helybeliek a villanyvilágításról. (Esetleg irigykedve nézték az anyaközség, Soroksár fényeit.) Az uralkodó világítás a petróleumlámpa és a gyertya volt. Ebben a soroksárpéteri moziépületben viszont már karbidlámpák ontották a fényt. Az udvaron szerelt fel Dobrovitz Gusztáv egy tartályt, melyben fejlesztették az acetilént, innen csövek vezettek a moziterembe, ahol fény és egyesek szerint bazárba borította a helyiséget. A világítás megoldott volt, de a vetítőgép számára is kellett valamifajta energia, mellyel a filmkockák életre kelhetnek. A visszaemlékezések szerint az első időben Leidenberger Lajos gépészmérnök szélkereke fejlesztette az áramot a vetítő számára. (Ebben az állításban nem más mint egy szórólap szövege rendítette meg a krónikást mikor azt olvasta, hogy „Villanyra berendezve", ami azt feltételezi, hogy nem volt ez mindig így, azaz előtte valami mással volt „berendezve" a mozi. Sajnos ez a titok ma nem feloldható, talán e cikk hatására valaki megmondja a keresett választ.) Az viszont biztos, hogy később Leidenberger motoros (benzinmotoros) áramfejlesztője látta el a vetítőt. A Damjanich utca 33. számú telekről villanyoszlopokon juttatta el a vezeték a meghajtó feszültséget. Hát így üzemelt az első mozihelyiség Soroksárpéterin, a mozi oldalán lévő plakát és szórólapok adták hírül a lakosságnak, hogy milyen filmeket fognak vetíteni. Egy ránk maradt szórólap adja hírül a mozi nevét is. fejléc: TURUL MOZGÓ SOROKSÁRPÉTERI Kisfaludy utca 33. szám. (Az elmondások szerint nem volt felirat az épületen.) A folyó hó 26-ra vasárnap 6 órára kiírt műsor: A kis gézengúz. - 2 felvonásban. Az este 8 órai előadáson a Kettős álarc alatt - detectív dráma - 4 felvonásban - a főszerepben: Carmen Cartellieri - került vetítésre. A befejező mondat a „röplapról": Kérem a pontos megjelenést. Szabó Antal tulajdonos. Az előaj estetet Kérem a pontos megjelenést. Pándy Tamás Turul Mozgó Soroksárpéteri, Kisfaludy utca 33. szám. Villanyra berendezve. folyó hó 26-án, vasárnap. A kis gézengúz. Kettős álarc alatt. Detectív dráma 4 felvonásban a főszerepben: Carmen Cartellieri. Műsor 2 felvonásban. & A Turul Mozgó épülete - Szerján-ház Kisfaludi u.-Nemes u. sarok (Fotóreprodukció: Ilku János fotóművésze k kezdete órakor. Szabó Antal - tulajdonos,