Budapest XVIII. kerület - Városkép, 2005 (14. évfolyam, 1-18. szám)
2005-01-01 / 1. szám
. Illetékváltozások Jellemzően nőtt, egyes esetekben csökkent az illeték mértéke. Változás, hogy tízezer forint felett nem kell illetékbélyeget venni, csak kifizetni (készpénzben, átutalással) az összeget. A peres eljárások illetékei szinte egyöntetűen megemelkedtek. Illetékmentes lett viszont az egyenlő bánásmód megsértése okán indított eljárás, és az is, ha a rendőrhatóság kényszerintézkedései ellen emel kifogást az érintett. A válás azonban 10.000 helyett már 12 ezer forintba kerül. A legtöbbet azzal lehet nyerni, ha valaki takarékbetétkönyvet vagy üzletrészt örököl. Ezeket ugyanis illetékmentessé nyilvánította a törvény, ráadásul összeghatár nélkül. A takarékbetétkönyvnél az öröklés mellett az ajándékozása is illetékmentes. Nem lesznek ennyire szerencsések azok, akik új lakást vásárolnak vagy céget alapítanak. A zártkörű részvénytársaságok és kft.k alapítása nyolcvanezer forint helyett százezer, a vállalkozói engedély kiadása kétszer annyiba, tízezer forintba kerül, csakúgy, mint az üzletek működési engedélye. Az új lakásoknál eddig 30 millió forintig voltak illetékmentesek az új építésű lakások, 2005-ben azonban ez 15 millió forintra csökken. Az illetéket csak a 15 millió forintot meghaladó rész után kell fizetni, egy 17 millió forint értékű lakás esetében például kétmillió forint lesz az illeték alapja. Az év elejétől az útlevél, az autóátírás és a forgalmi engedély illetéke is emelkedik. Az öt évre szóló útlevél négy helyett hatezer, a tíz évre szóló hat helyett tízezer forint lesz. Az autó átírása 1890 köbcenti felett 15 helyett húsz forintba kerül köbcentinként, a forgalmi engedély pedig tízezer forintját emészti fel az autózni vágyóknak. (Forrás: Népszabadság - F. Sz. E., dec. 27.) Sz. HÍREK Emelkedtek az árak A fővárosi közgyűlés decemberben a következő közüzemi díjemelésekről döntött januártól: vízdíj 5,7%, csatornadíj 14,8%, kéményseprési díj 6,9%, szemétszállítás 9,14%, szennyvíz-szippantási díj 8,6%. A BKV-viteldíjak két részletben emelkednek: január elsejével 10, majd július 1-jétől újabb 5 százalékos növekedés lesz. A temetkezési közszolgáltatási díj pedig átlagosan 6,1 százalékkal drágul jövőre. A fővárosi önkormányzat számításai szerint a fenti tételek egy átlagos, négytagús család esetében azt jelentik, hogy a szemétdíj 134, a vízdíj 138, a csatorna pedig 355 Ft többletköltséget okoz családonként, havonta, amely összességében az emelés mintegy 700 forintnyi többletkiadást jelent. Eközben a csatornadíj egy majdnem 8 milliárd forintos fejlesztés fedezetét is megteremti jövőre, szennyvíztisztító-beruházást és csatornaépítéseket a külső, csatornázatlan kerületekben. pe kétmilliárd plusz a kerületeknek A Fővárosi Közgyűlésben szokatlan módon nem a fiba Zsolt főjegyző által előterjesztett változatot fogadták el a városatyák a forrásmegosztással kapcsolatos viták rendezése érdekében, hanem a szocialista és a fideszes képviselők együttes szavazataival a Kerületi Küldöttek Kollégiuma által benyújtott módosító indítványt. Érdekes fordulatot vett ezzel a forrásmegosztási vita a közgyűlés legutóbbi ülésén. Az eredeti előterjesztés a forrásmegosztási rendelet miatt rosszabbul járó kerületek számára részben visszatérítendő támogatást nyújtott volna. A kerületi küldöttek ezzel szemben arra tettek javaslatot, hogy száz százalékban vissza nem térítendő támogatásban részesüljenek a kerületek, összesen 2 milliárd 73 millió forint értékben. A javaslat megkapta a képviselők többségének támogatását, így a kerületek 2005. január 31- éig jelezhetik igényüket a fővárosi „adományra”. (pte) Módosítás az illetékfizetéseknél A 2004. évi CI. törvénnyel módosított Illetéktörvény (a 1990. évi XCIII. törvény) 2005. január 1-től az adóhatóságoknál és a vámhatóságoknál megszünteti az eljárási illeték illetékbélyegben történő lerovásának lehetőségét. Az első fokú adóhatóságnál indított eljárások, valamint az I. fokú adóhatóság határozata ellen benyújtott fellebbezési kérelmek esetében az illetéket nem illetékbélyegben, hanem az illetékes adóhatóság illetékbeszedési számlája javára banki átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással kell megfizetni. A XVIII. kerületi polgármesteri hivatal adóügyeiben az illetéket a HVB Bank Hungary Rt.-nél vezetett 10918001- 00000002-39950680 sz. illeték beszedési számlára kell megfizetni, a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül. A befizetéshez csekket az Adóügyi Irodában, s az ügyfélszolgálati irodákban lehet majd kérni. Az iratokról kért másolatok, kivonatok, valamint a felügyeleti intézkedés iránti kérelmek illetékét továbbra is illetékbélyeggel kell megfizetni. Ha az ügyfelek nem fizetik meg határidőn belül az eljárási illetéket, az adóhatóság határozatban kötelezi őket arra, hogy azt a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül az adóhatóság illetékbeszedési számlájára fizessék meg. Ha az ügyfelek e kötelezésnek sem tesznek eleget, az adóhatóság a határozat jogerőre emelkedését követően intézkedik az eljárási illeték és a mulasztási bírság kiszabása iránt. Amennyiben az ügyfelek a fenti szabályok ellenére illetékbélyegben fizették meg az első fokú eljárás vagy a fellebbezés illetékét, akkor azt az illetékhivatal térítheti vissza. www.varoskep.hu www.bpl8 hu JANUÁR Már 55 éve! 2005. január 1-jén volt 55 éve, hogy 1950-ben hatályba lépett az 1949. évi XXVI. törvény, mely megszüntette a községek önállóságát és megalakult Budapest XVII. kerülete. Pest, Buda és Óbuda egyesítésének ötletét Széchenyi István 1829-ben vetette fel először, ám a szabadságharc elsöpörte a gondolatot. A városnak a kiegyezésig kellett várnia az új lehetőségére. Akkor viszont rögtön élt vele. A frissiben életre hívott Fővárosi Közmunkák Tanácsa nagyszabású városrendezési programot dolgozott ki, amelyet vasszigorral hajtott végre. A századfordulóra kialakult a belső kerületek ma is meghatározó utcaképe. Budapest gyors fejldésnek indult. A város akkor még 194 négyzetkilométernyi területén 1870-ben 300 ezer ember élt, húsz évvel később már több mint duplája, 1910- ben csaknem kilencszázezer. Ekkor Európa nyolcadik városa volt. Az egymilliót ugyan csak 1930-ban érte el a lélekszám, de a Budapest mai területét alkotó - akkor még - elővárosokkal együtt már 1910-ben több mint 1,1 millió volt. A város túllépett önnön határain. A megcsonkított ország területe viszont harmadára zsugorodott. A trianoni béke után az országban nem maradt vetélytársa a városnak. Újra kinyújtotta csápjait az agglomeráció felé. Előbb a Közmunka Tanács hatáskörét terjesztették ki 22 Budapest környéki településre, majd 1942-ben részletes tanulmány készült Nagy-Budapest kialakításáról. De közbejött egy újabb háború, aminek során Budapest elvesztette lakosságának csaknem negyven százalékát: lélekszáma 900 ezerre apadt. Az állami forrásból táplálkozó költségvetés legfeljebb a túlélésre volt elegendő, növekedésre nem. Ezért törvénnyel hizlalták fel: 1950-ben 22 környező település hozzácsatolásával megalakították Nagy- Budapestet. Ekkor lettek Budapest részei a Rákosok is és alakult meg a XVII. kerület. A város területe így egy csapásra 525 négyzetkilométerre, lakossága 1,6 millióra nőtt - írta egy korábbi helytörténeti írásában a Népszabadság. (Szerk.)