Bugyi - Körkép, 2017 (24. évfolyam, 1-11. szám)

2017-01-01 / 1. szám

ZENE, KÉPZŐMŰVÉSZET, LÍRA Ismét gazdag és igényes program részesei voltak mind­azok, akikkel a Beleznay kastélyban együtt ünnepeltük Köl­csey Himnuszának 194. szüle­tésnapját - a Magyar Kultúra Napját. Január 21-én, 15 órakor az ünnepi köszöntőben a költő, politikus és nyelvújító Kölcsey szellemét büszkén idéztük meg, hiszen az egykoron diákként e falak között járt Kazinczyval együtt a maradiság, a tudat­lanság Magyarországa ellen küzdött. Szabadelvű gondolko­dóként a reformok híve volt: küzdött az alkotmány korszerű átalakításáért és mindenekelőtt a magyar nyelv jogaiért. Ma már nem kis nosztal­giával gondolhatunk arra, hogy Kölcsey Himnuszát a 19. századi — napjainkban oly hiányzó — közmegegyezés tette nemzeti imádsággá. A mű értékállóságát, maradandóságát is éppen az adja, hogy nem megrendelésre íródott. Az Erkel Ferenc által megzenésített művet 1844 nyarán mutatták be a Nemzeti Színházban, míg hivatalos állami ünnepségen csak 4 évvel később, augusztus 20-án csendült fel először. A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát if­jabb Fasang Árpád zongoramű­vész vetette föl 1985-ben. Érve­lésének igazsága ma is aktuális: ,,Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa és a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdál­kodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is. ” A zsúfolásig megtelt Kazin­czy-teremben Béres Ferenc fes­tőművészt kiállítása alkalmából a Soulbreakers együttes két tagja Pleszkán Écska (ének) és Péter Gábor (gitár) nagy sikerű műsora köszöntötte. Az egy­kori tanítvány tárlatát Laczi Éva tanár nyitotta meg és aján­lotta az érdeklődök figyelmébe. Ezt követően az ifjú mű­vésszel és alkotásaival sokan eszébe nyúlóan ismerkedtek. 01/21/2017

Next