Cibakháza - Cibaki Hírek, 1991 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1991-01-01 / 1. szám

2 CIBAKI HÍREK 1991 FEBRUÁR AZ ÖNKORMÁNYZAT HÍREI Az 1990. szeptember 30-i választásokat követően meg­alakult helyi képviselőtestület havi rendszerességgel ülése­zik. Tagjai sorából és képviselői mandátummal nem ren­delkező cibakházi polgárokból bizottságokat hozott létre, amelyek feladata a Polgármesteri Hivatal munkájának fel­ügyelete, a képviselőtestület elé kerülő írásos anyagok előzetes véleményezése, valamint javaslattétel községpoli­tikai feladatok megoldására. A bizottságok a következők: Pénzügyi Ellenőrző Bizott­ság, elnöke: Závoczki László; Szociális és Egészségügyi Bizottság, elnöke: dr. Maczkó Péter; Községpolitikai Bi­zottság, elnöke: Arany Sándor; Kulturális Bizottság, el­nöke: dr. Berényi István; Ügyrendi Bizottság, elnöke: Jáger János; $$$ A képviselőtestület no­vemberi ülésén döntött a jegyző személyéről. Négy pályázó közül - nagy fö­lénnyel - dr. Tóbiás Feren­cet választotta meg, aki ti­­szaföldvári születésű, jogi doktorátussal rendelkezik, és 28 éves. A másik három pá­lyázó Ráczkevi Lajosné, dr. Leskó Ferenc és Tálas Attila volt. $ * $ A képviselőtestület decem­beri rendes és rendkívüli ülé­sén IKV által értékesített laká­sok vevőkijelöléséről döntött. Mint köztudott, ez a kedvez­ményes lakásértékesítési for­ma 1990. december 31-gyel megszűnt * * * 1990 novemberében az önkormányzatnál felmerült fizetésképtelenség ellensú­lyozására dr. Őze Sándor polgármester 1 millió forint rövid lejáratú kölcsön felvé­teléről állapodott meg a kun­szentmártoni önkormányzat vezetőjével, Réz László úr­ral. A hitel felét időközben önkormányzatunk visszafi­zette, a fennmaradó rész tör­lesztése február végéig meg­történik. * * * 1991. január 25-én dr. Őze Sándor polgármester Tiszafüreden telefonhálózat­korszerűsítéssel kapcsolatos szándéknyilatkozatot írt alá. Ennek alapján Cibakházát még az év végéig beköti a Debreceni Távközlési Igaz­gatóság az automata távhívá­si rendszerbe. 1992-től pedig új telefonelőfizetők bekap­csolására nyílik lehetőség. $ $ $ A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hi­vatal támogatásával újra zsű­rizés előtt áll Cibakháza gá­zellátásának gazdaságossági terve. Gázszolgáltatásban érintett szakemberek véle­ménye szerint községünknek jó esélye van a vezetékes gázszolgáltató-rendszerbe csatlakozásnak. Kedvező el­bírálás esetén egy 20.000 köbméteres gázátadó állo­más létesítése válik szüksé­gessé Kungyalu határában. Innen történne Tiszaföldvár, Cibakháza, Cserkeszőlő és Kunszentmárton gázellátá­sa. A vezetékes gáz várható­an 1993-ban érné el közsé­günket. * * $ Egyre nagyobb gond a te­lepülés köztisztasága, az ille­gális szemétlerakóhelyek el­szaporodása és a szeméttelep gondozatlansága. A képvise­lőtestület januári ülésén ha­tározatot hozott az intézmé­nyes szemétszállítás meg­szervezésére. Elképzelés szerint április hónapban in­dulna az egész községre ki­terjedő szemétszállítás. A munkát pályázat útján hir­detjük meg márciusban ma­gánvállalkozók körében. A szolgáltatást igénybevevők­nek havi kisösszegű térítést kell fizetniük. * * * Községi úthálózatunk álla­pota kritikán aluli. E helyzet javítására a község több ut­cájában önszerveződő kö­zösségek alakulnak (Bátor­szőlő, Mikszáth út, Rozgo­­nyi út). Vállalkozók egy ré­sze kedvezményes fuvart ajánlott fel. A Polgármesteri Hivatal több helyről kért és kapott árajánlatot útalap és komplett út elkészítésére. A hivatal ezenkívül tárgyal ko­hósalak és zúzott kő szállí­tásáról is. *** A község vízhálózatában fejlesztési és rekonstrukciós (felújítási) igények egyaránt jelentkeznek. Bátorszőlő és Bánomszőlő lakói hálózatbő­vítési igénnyel keresték meg dr. Őze Sándor polgármes­tert. A Víz- és Csatornamű Vállalat pedig az elavult veze­tékek cseréjét, vezetékvégek összekötését javasolta a Pol­gármesteri Hivatalnak. A víz­hálózat-bővítés megközelítő­en kétmillió forintot igényel. Jelenleg 400 ezer forint áll rendelkezésre. A bővítés mér­téke a hálózattal érintett lakos­ság anyagi hozzájárulásától és központi pénzalapra benyúj­tott pályázatunk sikerétől függ­ *** A termelőszövetkezet és az önkormányzat a Holt-Tisza parton a stranddal szemben részleges rendezési tervet ké­szít üdülőtelkek kialakítása és értékesítése céljából. A terv jóváhagyása május elejére várható. Egy kis naptár-történet A régi népeknél vagy a Nap vagy a Hold változásai voltak irányadóak, eszerint külön­böztettek meg nap- vagy hol­dévet. Az egyiptomiak már a legrégebbi időben a Napnak az állatöv ugyanazon pontjára való visszatérését számították évnek, és azt 365 napra osztot­ták be, illetve tizenkét 30 na­pos hónapra, 5 kiegészítő nap­pal. A hinduk szintén a Nap mozgását vették figyelembe a naptár összeállításánál. A ba­biloniak, kaldeusok és nyo­mukban a zsidók holdévet használtak. A holdévet fogad­ta el Mohamed is. Ez az év 354 napból áll, de 30 évben 11 szö­kőév van. A rómaiak holdéve 355 napból állt, de minden má­sodik évben február 23. után egy 22 vagy 23 napból álló hónapot iktattak közbe. Az éveket Róma építésétől, tehát i.e. 754-től számították. De csakhamar összezavarodott az időszámításuk, és Julius Cae­sar kénytelen volt rendet te­remteni. Sosigenes alexand­riai csillagász számítása sze­rint bevezette a 365 napos évet. Ez i.e. 46-ban volt. Köz­­használatban az év csak 365 napos lehetett, ezért minden 4. évben közbeszúrta a szökőna­pot. Eszerint éltek aztán az emberek egészen 1582-ig, amikor XII. Gergely pápa az­zal bízott meg egy csillagászt meg egy matematikust, hogy reformálják meg a naptárt, mert Julius Caesar óta a tava­szi napéjegyenlőség 13 nappal lemaradt. Elrendelték tehát, hogy 1582. október 4. után azonnal 15-öt írjanak. Aztán minden néggyel osztható év szökőév lett, így állt helyre a rend, de a Gergely-féle naptárt nem fogadták el mindjárt: Ma­gyarországon 1587-ben, Ang­liában csak 1752-ben lépett életbe. V____________J

Next