Csanádpalota - Palotai Krónika, 1977 (29-32. szám)
1977-04-01 / 29. szám
JSAN^PALQT' j MÚLTJA ml CsilENE y a-' ás-A Hor ' -hy : e.ad szex ás „j pénz, a pengő megjelenésének esztendejében /1927-ben/. a Diófa utcától a Rózsa utcáia " és a űzalegény utcától keletre fekvő járandóföldeket pacellázták. én házhelyeknek kiosztották- Itt épült az újtelep. Az építkezési 1930-ban már erősen jelentkező világgazdasági válság, .elf sit; í.ta; ' piajd pár esztendőre le is állitotta. Az épitkezés 1936 után .Pitlér megindult, mivel az ország gazdasági elem a mely pmfról ír :dn t.c Ui <> Németroszág és Olaszország .Készült a második világhábora és 1 Ink tekintélyes mennyiségű gabonát és sok állatot fásáról 4-6 A gazdasági válság főleg a közéig munkás / kendergyári, cukorgyári/, napszámos, valamint a fiatal iparos és értelmiségi lakosságot sújtotta. A napszám a napi munkabér 56-1 c* fillér között ingadozott. A gazdasági válság ideje alatt .A gabonának és az állatoknak igen alacsony lett az áraa A kisgazdák elszegényedtek. Kénytelenek voltak bankhitelt felvenni, hogy a ki fásaikat fedezhessék, és a magas adót fizethessék. A kana,, fizetése i, aoó terhet" jelentett részükre* Ezzel a élj tervért menusük időpontja előbbre hozták. Megkezdődött nálunk ■X f: tiás, árverés« A lefoglalt tárgyakat? állataikat a községháza udvarán gyűjtötték össze .’Vevő azonban nemigen akadt, részben a pénzhiány miatt, részben a szeneddel való együttérzés miatt. Legtöbb esetben a hatóság kénytelen volt a lefoglalt tárgyakat, állatokat a tulajdonosnak visszaadni.« A gazdákodó, ha pénzük nem is volt de élelemben nem szűkölködtek. Annál nehezebb volt a helyzetül a napszámból élő egyének, munkásoknak. Éheztek, fagyoskodtak télen és engykban jártak. Számtalan olyan család volt a községben, ahol gyermeknek volt egy pár foltozott cipője Amíg egy gyermek elment iskolába az egy pár cipőben, addig a többi otthon gubbasztott mezitláb a kemence patkóján* A szülők minden munkát vállaltak... semhogy egy kis keresethez jussanak. A férfiakkal, a község elöljárósága árkokat ásatott, csatornákat tisztitott, utcákban fákat ül elvetett / a Diófa utca ekkor ültetett diófáktól kapta a nevét/ Munkájukért valamennyien gabonát, lisztet, zsirt és pár fillért kaptak. Inségmunkásoknak nevezték őket. Az iparos fiatalemberek nagyobb városokban próbáltak elhelyezkedni gyárakban, vagy kisiparosok műhelyeikben A városokban azonban még súlyosabb volt a helyzet, mert itt kevés volt az élelem ás nyomortanyákon tudtak csak meghúzódni, itt tengedték az életükét. Pénz nélkül műhelyt nem nyithattak, családot nem alapithatak az nemiségi fiataloknak is 4-5 agy élt,alálozás folytán megürült s ügynökökt levont ooktatókis alka .agy a szüleik nyakán éltek. Amikor az 1930-as évek második fen /állni kezdet, az Újtelepen az ép: tékt építen a vasut.vonalon ..-ul,-a ''Országos Népi Család vél elv:. Alap tulajdonosoknak 21 év. törnysütés: évet, kellett várniok, amig nyugdíjazás állásba bekerültek. Addig biztositási munkásokként, tengedték életüket, ében az ország gazdasági élete jtkezés is újra megindult. Ekkor kezdnagylaki kövesút mellett az un.0NCSA házakat, és 1942-ben adták át a kedvezménnyel.