Csátalja - Csátaljai Hírek, 2010 (12. évfolyam, 1-6. szám)
2010-03-01 / 1. szám
2010. MÁRCIUS XII. ÉVF 1. SZÁM (52.) MÁRCIUS 15. Minden tavasszal összegyűlik a falvak, városok apraja nagyja, hogy megünnepelje nemzetünk összefogásának nagy csodáját, 1848 március 15.-ét. A természet tavasszal megújul. Az emberre is nagy hatással van a hosszú tél után a meleg napsütés, a nyíló virágok illata, a friss tiszta levegő. 1848-ban a tavasz mást is hozott, nem csak a természet újjászületését, elhozta az emberek szabadságvágyát Európa szerte. Egymás után gyúltak ki a forradalom lángjai: Nápolyban, Párizsban, Münchenben, Bécsben, Berlinben, majd megérkezett Pestre is, és a Magyar forradalom lángja is kigyulladt. A magyar nemzet vezetői többségükben, fiatalok, radikális felfogásúak, kiknek találkahelye ebben az időben a Pilvax kávéház volt. Március 15.-én reggel is itt gyűltek össze, és itt érte őket a bécsi forradalom híre, és elhatározták, hogy a kezükbe veszik sorsukat, és elérkezettnek látták az időt, hogy tegyenek valamit a magyar szabadságért. 1848. március 15.-én hideg esős idő volt,- mint most,- de ezt a nagy lelkesedésben észre sem vették. Petőfiék mikor elindultak a kávéházból, még kb. tízen lehettek, az egyetemeket végigjárták, és mire 10 óra tájban a Hatvani utcában lévő Länderer nyomda elé értek, már több ezren voltak. A nép nevében lefoglaltak egy nyomdai gépet, és kinyomtatták a 12 pontot, melynek sajnos még napjainkban is aktualitása van. Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését. 2. Felelős ministeriumot Buda Pesten. 3. Ezenkinti országgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. 9. Nemzeti Bank. 10. A' katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A' politikai státusfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Unió Erdéllyel. Egyenlőség, szabadság, testvériség! Majd kinyomtatták Petőfi Sándor, csodálatos tartalmú, az egész nemzet érzéseit, szabadságvágyát kifejező, Nemzeti dal című versét, amit mindannyian ismerünk. Ezután a Nemzeti Múzeum elé vonult a tömeg. Itt kapták a hírt, hogy délután összeül Pest város közgyűlése, és elhatározták, hogy a 12 pontot elfogadtatják a városháza uraival is. A menethez ekkor már a liberális ellenzék is csatlakozott. Köztük Klauzál Gábor, és Nyári Pál is, akik nemrég még gúnyosan jegyezték meg, hogy Petőfiék forradalmat játszanak. A tömeg betódult a tanácsterembe, a tanácsurak nem örültek ennek, de Rottembiller Lipót alpolgármester az érkezőket a tavasz első hírhozójaként üdvözölte, majd a tanács nevében aláírta a 12 pontot. Ezután megalakították a forradalmi választmányt, melynek tagjai, 4 fő a márciusi ifjak közül,közöttük Petőfi is, 3 liberális nemzetőr, és 6 városi tanácstag. A választmány elindult a várba a helytartó tanácshoz, és felszólította a tanácsot, hogy törölje el a cenzúrát, és engedje szabadon Táncsics Mihályt. A helytartó tanács tisztában léve a helyzettel engedett a követeléseknek, és Táncsics szabad lett.. Petőfi írta a naplójában erről a napról: „Ma született a Magyar szabadság.” Ami ezen a napon történt az régi vágya volt már a magyarságnak, és ez mind a nemzeti összefogásnak köszönhető, e napon a hivatalnokok, kereskedők, iparosok, munkások, diákok, jogászok, és a tavaszi vásárra Pestre érkező parasztok összefogása tette lehetővé a forradalom győzelmét. Ilyen összefogásra ma is szüksége lenne hazánknak, nemzetünknek, hogy kilábaljunk ebből a gazdasági, és erkölcsi válságból. Ebben az időben ülésezett Pozsonyban az országgyűlés. A Pesti forradalom híre óriási lendületet adott a nemzeti oldalnak, hogy céljaikat elérhessék a bécsi udvarral szemben. Kossuthék célja a magyar alkotmányos rend elismertetése a császár részéről. Tisztelt ünneplők! Kedves pedagógusok, gyerekek!