Csenger - Csengeri Hírmondó, 1999 (10. évfolyam, 1-11. szám)
1999-01-01 / 1. szám
CSENGEM * * HÍRMONDÓ CSENGER ÉS A VÁROSKÖRNYÉK KÖZÉLETI HATLAPJA X. ÉVFOLYAM 1.SZÁM ÁRA: 30,-Ft 1999. január A tartalomból Agrárinnovációs központ alakul (2. oldal) * Mennyiből jönne ki havonta? (3. oldal) *Uj esztendő - új árak /n „1 J „ 1 (3. oldal) * Nagy a helyezkedés (4. oldal) ÖREGJEINK Van anyák napja, gyereknap, pedagógusnap, bányásznap és egyéb napok. A könyvnek hete van. És most 1999- ben van (az ENSZ ajánlására) az öregek éve. Szépek, kedvesek, fontosak ezek a napok, hetek, olykor évek -ben nem mégis valamilyen hiányérzetet keltenek, elgondolkodtatnak. Mert mi lenne, ha nemcsak anyák napján díszítenénk fel az édesanyák környezetét, fordítanánk különös gondot nemcsak a gyereknapon jövőnkre, a gyermekek, a fiatalok dohányzására, drogfogyasztására, ha a pedagógus egész évi munkáját nemcsak egy napig állítanánk reflektorfénybe, ha nemcsak évente egyszer gondolnánk a mélybe leszálló, életüket naponta kockáztató bányászokra, ha nemcsak egy hétig reklámoznánk a könyvek garmadáit, és nemcsak az egyik évünkkel tisztelnénk meg (az egész Földön) az öregeket. Hanem minden nap, hét- és évünnepektet állandóan. mindig. Mert nem az a döntő az öregeknek, hogy (mondjuk idén) többször ültessék le őket egy bögre kakaó meg egy szelet kalács és egy szál virág mellé (bár ez is jólesik), hanem nap mint nap törődjenek a ,, második gyermekkorukat" élő nemzedékkel, nem várva, hogy n ő panaszkodjék (magától nemigen szokott). Azzal törődni például, hogy megyénkben az átlagéletkor a férfiaknál nem haladja meg a 65 évet (utána meg már utazhat ingyen, aki megéri). Azzal törődni, hogy’ a munkából „kiöregedett zömmel nyugdíjas nemzedék ne érezze magát (és ne is tekintsék) nyűgnek, a fiatalabbak kegyéből, jóindulatából eltartottnak, fölöslegesnek. Mert az idősebb gyakran külön fizetés nélkül is szívesen tenne, dolgozna valahol valamit, csakhogy otthon érezze magát abban a társadalomban, amelyért fiatalabb éveit adta, amelynek jelenét az ő múltja teremtette meg. Senki se felejtse el, hogy ő is lehet öreg (és érje is meg). Mind többen érezzék a kiérdemelt nyugalom éveit boldog életnek.___________'ly MEGHÍVÓ Az Ady Endre Gimnázium és Szakképző Iskola szülői munkaközössége JÓTÉKONYSÁGI BÁLT rendez megváltozott időpontban 1999. április 17-én. A bevételből a diákönkormányzat munkáját, illetve az iskolai ifjúsági alapítványok céljait kívánják támogatni. Támogassa Ön is ezeket a célokat, s érezze jól magát! Kár, hogy nem magyar névvel csalogatja a vevőket HILD-DÍJAT KAPOTT VÁROSUNK ÚJFALU ÚJ ÉVE A levél és a nyomában kialakuló vélemények sora Apáti György polgármester úr 4765 Csenger, Ady E. u. 14. Budapest, 1999. január 04. Tisztelt Polgármester Úr! Örömmel értesítjük, hogy, városuknak a Magyar Urbanisztikai Társaság Hilrályat adományozott. A díj átadására ünnepélyes külsőségek között - pl.: képviselőtestületi ülésen szeretnénk sort keríteni, ezért kérjük időpont egyeztetés céljábólegyék fel a kapcsolatot Társaságunk Titkárságával. A díjhoz gratulálunk, az Új Évben pedig további sikereket kívánunk. Üdvözlettel: Farkas Péter társasági igazgató Kiss Attila erdész (Határőr utca): Örömmel értesültem a hírről, hogy ilyen szép elismerésben részesítették városunkat. Természetesen ez kollektív érdem, úgyhogy az előző képviselő-testületeket dicsérem elsősorban ezért. Egyébként én úgy ítélem meg, hogy ez az elismerés elsősorban a feetvámnak szól, pedig Csengernek külső részei is vannak, s azokon bőven van teendő akár csak a rendezettséget illetően. Azt tartják, hogy minden elismerés után van egy - mondhatni kötelező - folytatás. Ez a folytatás Csengerben most már a külterületeket érintse! Visszatérve az elismeréshez: szerencsére már van nálunk egy olyan réteg, amely már igazodik a városközpont építészeti stílusához akkor is, ha saját magának épít házat vagy éppen felújítja azt. Persze jó lenne, ha minél többen követnék ezt a példát. Juhos Lajosné nyugdíjas (Debreceni utca): Én őszintén örülök, hogy idáig fejlődött Csenger, s erre oda is figyelnek. Lehet - és én is szeretném -, hogy ez a fejlődés tovább folytatódna, ha lenne rá pénz. Én kívánom, hogy legyen. Hallottam, hogy Juhász úr nemrég megvette a volt BM-laktanya épületet - gondolom, azt rendbe szedeti, s akkor még jobban fog kinézni a központ. A Margaréta üzletház is szebbé tette a Hősök terét, de mellette a buszváró és a hozzá tartozó udvar ugyanakkor lerontja az összképet. Feljebb, a Kossuth utcán, ha felépül az új görög katolikus templom, akkor ott is szebb lesz a városkép. Ugyancsak van még teendő az iskola étkezdéje előtt és mellett: ott parkosítani kellene, illetve a romhalmaz helyett építeni valami odaillőt. Odébb pedig a Cigány-tó és környéke magáért beszél... Farkas Miklós építész (Kastélydomb utca): Nagyon örültem, amikor meghallottam a hírt, hogy Csenger Ilod Érmet kapott. Kicsit ugyan tartok tőle, hogy az érdemet néhány ember kisajátítja magának, mert az eredményhez valójában csapatmunka vezetett. Az elismerés természetesen folytatásra is kötelez. Ennek szellemében például sokkal kritikusabban kellene kezelni a városközpontot, s még egységesebbé tenni azt. Nemcsak épületekben, hanem parkosításban, színekben, kerítésekben, de még a feliratokban, a reklámtáblák formájában és megjelenésében is. Ezek mind-mind közérzet-alakító tényezők, s mindnyájunkat érintenek nap mint nap. Természetesen jó lenne, ha e harmónia kialakításának nem elsősorban a hatósági munka szerezne érvényt, hanem belső meggyőződés lenne a mozgatórugója, legyen szó akár tulajdonosról, akár kivitelezőről. Ez a Hild Érem tovább kell, hogy sarkalljon bennünket, hogy még szebb, még komfortosabb, szemnek és szívnek gyönyörűbb város legyen Csenger. Ehhez persze elengedhetetlen az is, hogy a választásokkor kialakult bizalmatlansági vákum végre feloldódjon. Osváth Elekné adótanácsadó (Honvéd utca): Csengernek a becsületére vált, hogy idáig eljutott, mert ez a kitüntetés bizony nagy szó. Meg kell keresni azokat az embereket, akik sokat tettek ennek az elnyeréséért, s el kell ismerni az ő tevékenységeiket is. Nekem e kitüntetés apropóján az, a véleményem, hogy meg kellene ráznia magát ennek a városnak, legyen itt is élénkebb társadalmi-társasági élet. Ha kívülről így elismerik ennek a városnak a törekvéseit, akkor az érződjön a közhangulat felpezsdülésében is, aminek jellemeznie kellene kisvárosi létünket. Ne csak a pénz (és annak szerzése) legyen az értékmérő a városlakók megélhetésében, hanem a kulturális életben történő részvétel is legyen rang és követésre érdemes magatartás. Barcsay Sándor gázszerelő (Kossuth utca): Valóban szép lett ez a város, a Sportcsarnok, az iskola és a többi gyöngyszemei a településnek. Lényegesen szebb, mint például Nagyecsed, amely szintén város, jóval nagyobb lélekszámú is, mégsincs jellege, arculata, mint a miénknek. Ehhez az elismeréshez még az kellene, hogy központi szerepet töltsön be a térségen. Ehhez persze nem kellett volna elengedni a városból a TITÁSZ- és a TIGÁZ-kirendeltséget... Mint minden szépnek van árnyoldala, így Csengernek is. Például említhetem a Béke és a Kossuth utcákat összekapcsoló kört, amely egy sártenger, vagyis közlekedésre alkalmatlan (akkor meg minek van ott), vagy egy másik „színfolt“, amelyet a dögtároló konténer környékén tanyázó porcsalmaiak látványa nyújt a városba közúton érkező helyieknek és idegeneknek. Nos, van itt azért még mit tenni... Papp János vállalkozó (Tisza utca): Hogy ezt a kitüntetést a város megkapta, az nemcsak az épületek miatt van (azok valóban szépek), hanem azok miatt is, akik azokban dolgoznak. Az is biztos, hogy ez az elismerés egy hosszú folyamat eredménye, s leginkább akkor vetettük el hozzá a magunkat, amikor még volt pénz a város fejlesztésére. (folytatás a 2. oldalon) A tavalyi év utolsó napjaiban 4 millió forintot nyertünk egy pályázaton, amelyből megkezdjük Csengerújfaluban a szociális földprogramot - tájékoztatta lapunkat Csáki Sándorné polgármester. - Ebből kordonos uborkaültetvényt telepítünk 3 hektárra, amelyen kb. 45 családnak tudunk jövedelem-kiegészítési lehetőséget nyújtani. A telepítési munkákra közhasznú munkásokat tudunk alkalmazni, ami szintén jó dolog. A feltételeket most dolgozzuk ki. Azt is megtudtuk, hogy tervet készítenek, majd pályáznak az iskola vizesblokkjának és egy igazi tornaterem kialakítására. Szintén pályázni kívánnak az iskola fűtéskorszerűsítésére is. Folytatják tavasszal a megkezdett belvíz-elvezetési munkálatokat. Az eddigi segítségért ezúton is kifejezi köszönetét az önkormányzat nevében az Agroholding Szövetkezetnek és a helyi vállalkozóknak. Ugyancsak folytatódnak a járdaépítési munkálatok is. Létrejött a Csengerújfaluért Közalapítvány, amely minden olyan jó helyi ügyet kíván támogatni, amellyel gyerekeken, időseken, kisebbségen, sporton stb. lehet segíteni. Az alapítvány javára rendezvényeket - nemsokára farsangi bált - tartanak, de természetesen adományokat is örömmel elfogadnak - mondta a falu nemrégen választott polgármestere. Köszönjük! Múlt havi számunkban az egészséges hét megrendezéséről szóló írásunk - talán a bőség zavara miatt - nem emlékezett meg valamennyi közreműködőről, így most köszönjük meg az Adventista Egyház gyülekezeti tagjainak az egészséges táplálkozás elterjesztéséhez kézzel fogható módon nyújtott segítségét, vagyis a korszerű, koleszterinszegény ennivalók készítését. Ugyancsak hozzájárult az egészséges hét megnyitójának sikeréhez Figas Lászlóné óvónő is, aki előadásában értékes gondolatokkal gazdagította azokat az ismereteket, amelyeket eddig az egészséges táplálkozásról tudtunk. Köszönjük valamennyiüknek! Ezeket a finomságokat - amelyek egyébként egészségesek is - az Adventista Egyház hívői késztítették Egy újabb megörökített pillanat a nyugdíjasklub tavalyi utolsó foglalkozásáról, az adventikoszorú-készítésről