Csenger - Csengeri Hírmondó, 2014 (26. évfolyam, 1-6. szám)
2014-01-01 / 1. szám
2 Czerván György Államtitkár adta át az Almarégió Kft Csomagolóközpontját Csengerben November 28-án csütörtökön Czerván György a Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárgazdaságért felelős Államtitkára látogatott el Csengerbe, melynek apropója az Almarégió Kft Csomagolóház ünnepélyes átadása volt. A rendezvény keretein belül, Apáti Ferenc ügyvezető igazgató köszöntőjét, Forján Zsolt Csenger város polgármesterének elismerő szavai követték. A polgármester hangsúlyozta mind a vállalkozók ilyen formában a kormányzat által történő támogatásának fontosságát, mind az ez által közvetetten és közvetlenül létrejövő munkahelyteremtési lehetőségeket. Kiemelte a csengeri járás foglalkoztatottsági mutatószámainak javulását az elmúlt 2-3 évben, melynek eredményeképpen megyei szinten 4 helyet sikerült javítani, a térség hátrányos helyzetének ellenére is. Az üzem felavatását jelképező szalag átvágása előtt, Kovács Sándor a Sz Sz- Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke beszédében hangot adott az ilyen és ehhez hasonló beruházások fontosságának, és elismerését kifejezve gratulált az üzem létrehozásához, további sikereket kívánva az agrárszférában a társaság tagjainak, és a dolgozóknak egyaránt. Czerván György a Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárgazdaságért felelős Államtitkára beszédében méltatta az ilyen mértékű összefogás erejét a célok elérése érdekében. Véleménye szerint, Magyarország helytállásához az uniós és a világpiacon egyaránt szükségesek az Almarégió Kft. beruházásához hasonló technológiai fejlesztések, amelyek a magas hozamukkal, és színvonalas, jó minőségükkel biztosítják a nemzetközi versenyképességet. Mint azt Apáti Ferenc ügyvezető igazgatótól megtudtuk, az Almarégió Kft 2008-ban jött létre, alakulásában kiemelendő az a körülmény, hogy olyan gazdálkodók alapították, akik felismerték, hogy versenyképes magángazdaságok csak akkor tudnak megjelenni a piacon, ha koncentrálódnak. Közös célul tűzték ki egy kiemelkedően magas minőségű és nagy mennyiségű magyar áru előállítását, még ha ezzel nagyobb kockázatot, nagyobb anyagi áldozatot is kell vállalniuk, a megfelelő árbevétel elérése érdekében. A megalakult társaság tagjai már több éve mezőgazdasági tevékenységet folytatnak részben főtevékenységben, részben kiegészítő jelleggel, hozzáértésük és tapasztalatuk jelentős mértékben járult hozzá a sikerek eléréséhez. A tájjellegből adódóan a legfontosabb termék az alma, hiszen ezt a régiót hívják az „alma hazájának”. A termék termesztése már hosszú múltra tekint vissza a térségben, hiszen a valamikori termelőszövetkezetek, állami gazdaságok gyümölcstermesztésének mintegy 90%-át adta a térségben az alma. Természetesen ezen ültetvények nagy része már kiöregedett, helyüket felváltották az intenzív, szuper intenzív gyümölcsösök, melyeknek jelentős része az elmúlt években fordult termőre. Az új ültetvények mintegy 95%-a állami támogatás mellett létesült, hiszen ekkora összköltségű beruházást a szatmári gazdák nem igazán tudtak volna saját erőből finanszírozni. Jelenleg Csenger és vonzáskörzetében 450 hektár almaültetvény terül el, egy átlagos évben erről a területről 18-20000 tonna alma takarítható be. Ekkora mennyiségnél már mindenkinek gondoskodnia kell a piacáról, a tárolási lehetőségről és marketingről. A társaság gazdasági életben betöltött szerepvállalásának növekedése, valamint a térségben, de országosan is érvényesülő koncentrációk, és ezzel együtt a termelés és a gazdálkodás hatékonyságának fokozása érdekében fogtak össze a gazdák, és hozták létre az Almarégió 2012-ben kimagaslóan jó almatermés volt a térségben, de az idei évben 30-40% kiesést könyvelhettek el a gazdák a társaság termelői körzetében. A kiesés okai: a korai fagyok március- áprilisban, és a július - augusztusi hónapokban kialakult aszály. Mindettől függetlenül a szüretidő az előző éviekhez hasonlóan alakult augusztus 20-tól október 31 -ig. Az értékesítés elsődleges csatornája belföldön a SPAR Magyarország Kft., de külföldi piacokkal is rendelkezik. Értékesít Ausztriába, Olaszországba, Romániába, Lengyelországba. A piac bővülését elsősorban az üzembe helyezett beruházásnak köszönheti, hiszen a gépekkel sokkal gyorsabban, és nagyobb tömegben tudják az almát értékesítésre szánt áruvá alakítani. A megvalósított beruházás eredményeként 1000 tonna tárolására alkalmas hűtőház, és egy csomagolóközpont került kialakításra. A beépítésre kerülő válogató és csomagológép fajtája AWETA. A válogatógép teljes üzemben 5 tonna almát képes leválogatni óránként. A válogató gépsorra az alma vizes ürítéssel kerül fel és a leválogatott alma tartályládába történő visszatöltése szintén vízben történik, amely jelenleg a legkíméletesebb módszer, hiszen válogatás során nem törik a gyümölcs. Az AWETA gépsor képes színre, méretre, hibára osztályozni. A méretre válogatott almát a csomagolóházban ugyancsak vizes ürítő segítségével juttatják a szárítón keresztül a csomagolóasztalra. A méretre válogatás előnye, mondjuk ha a vevő egyfajta almaméretet rendel (pl: 80-85 Golden) bármikor ki tudja szolgálni. Előnyei közé tartozik a hatékonyság, 8 órás műszakban akár 30-40 tonna almát is képesek a technológia segítségével lecsomagolni. A csomagolóház el van látva zacskózó gépsorral, neccező és folpackozó géppel. Ezen berendezések segítségével a Kft bővíteni tudja termékkínálatát. A beruházásnak köszönhetően a technológiai fejlesztésen túl, a társaság 35 főnek tud állandó munkahelyet biztosítani, és ezen a létszámon kívül természetesen az idénymunka hónapjaiban foglalkoztatott munkavállalók száma is igen jelentős, 230-250 fő. A csomagolóközpont, hűtőház és térburkolat bekerülési értéke közel 950 millió forint. Az Almarégió Kft napjainkra már véglegesen elismert termelői szervezetként működik. ■c^siKsémws Étóji ;r I' r felális»: :l :::::: rnii 1 H! i hwíjisi SSg itÍBfll miinsíii é A legrégebbi csengeri síremlék A példamutatóan rendbetett régi református temetőben áll- igaz kissé ferdén - városunk eddigi legrégebbi síremléke. Korábban még úgy véltem, hogy az út mellett lévő Uray Károly - féle, klasszicista stílusú kőépítmény a legkorábbi, 1858- ból, ám mint kiderült van tőle idősebb is. Mielőtt megnéznénk közelebbről is ezt a kisméretű, szerény sírkövet, tekintsük át a csengeri reformátusok, illetve az ezt megelőző évszázadokban meghalt csengerek temetkezési helyét. Mint tudjuk, a kereszténység felvétele után csak a templomok köré a megszentelt földbe lehetett temetkezni, így rendelkezett Szent István királyunk. Tehát a csengeri templom köré, a cinterembe már az 1300-as évek közepétől temetkeztek eleink, a reformációt követően természetesen a reformátusok is. Adatok szerint Csengerben 1740 után már a város akkori végén, a Halommal szemben nyitottak temetőt, mert így parancsolta Mária Terézia közegészségügyi okokra hivatkozva, ám belejátszhatott ebbe az 1739-43 közötti pestisjárvány is. Az ősi cinterem a mainál némileg nagyobb volt, a mai Hősök tere felé öblösödött ki, amint ezt az 1782-85-ös I. Katonai Felmérés térképén látható. Bizonyítja ezt, hogy a templom előtti járdánál, amikor a villanyoszlop alapját, illetve a telefonkábel szerelőaknáját ásták, bizony emberi csontok kerültek elő. A templom kertje, a cinterem minden négyzetmétere szakrális helynek minősül, ahol a csengeri ősök alusszák örök álmukat évszázadok óta, megbolygatni őket szentségtörés lenne. Nos, ez a temetkezési hely szűnt meg 1740 körül, s került ki a temető a város akkori északnyugati végére, a Halommal szembe, ahová egészen az 1960-as évek végéig temetkeztek a reformátusok, és mögötte „a Pápista és Oláh Atyafiak”- ahogy 1799-ben írták- temetője volt. Igaz tudunk más megnyitott temetőkezdeményekről, például a Tót (Rákóczi) utcairól is, és a mai köztemetőbe is temetkeztek az 1800-as évek végén. E kis kitérők után kanyarodjunk vissza a címben említett sírkőhöz, mely mészkőből készült, hosszúkás, felül ívelt formájú. A keretelt mezőben fönt egy leveles ágmotívum látható, alatta a vésett szöveget olvashatjuk: Itt nyugszik távol honától Viski Nemes Ungi Menyhért, ki hat éveken át az erény teljes pálya koszo mért fáradva élte tavaszának 22-dikét alig érve porait nyugtatja a csengeri temető 1840. No. 5. Már csak azt kellene kideríteni, ki is volt ez a szegény, fiatalon elhunyt ifjú? Nem is oly nehéz, hiszen Molnár József, az egyik hozzám intézett levelében ír róla. Ez az Ungi Menyhért, Kása Dánielnek, a Telekycsalád csengeri tiszttartójának volt a sógora, aki a Telekyek 1801-ben épült ispánlakásában lakott, mely később a református parókia lett, az 1850-es években. Szegény sógor, Viski Ungi Menyhért ide jött valószínű látogatóba, vagy gyógyulni, hiszen tüdőbeteg volt. A halál, itt Csengerben érte 1839. december 15-én, az egyházi anyakönyv szerint „tüdősenyv” végzett vele. December 17-én temették, „kettős papi beszéddel”. Sírköve majd csak egy évre lett készen 1840. november 5-én, s azóta áll - ha kissé megdőlve már - a régi csengeri temetőben. Ide, Csengerbe jött tehát meghalni a 22 éves ifjú s alussza örök álmát a csengeri temetőben. El kellene gondolkodni azon, hogy városunknak meg kellene óvni, gondozni konzerválni ezeket a többszáz éves síremlékeket, nem beszélve az egyre fogyatkozó régi fejfákról, ezáltal őseink emlékét ápolni, mely mondhatni, kötelessége az utódoknak. Fábián László ■ ■ [UNK] [UNK] i t