Csenger - Csengeri Hírmondó, 2014 (26. évfolyam, 1-6. szám)

2014-01-01 / 1. szám

2 Czerván György Államtitkár adta át az Almarégió Kft Csomagolóközpontját Csengerben N­ovember 28-­­án csütörtökön Czerván György a Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár­­gazdaságért felelős Államtitkára látoga­tott el Csengerbe, melynek apropója az Almarégió Kft Csoma­golóház ünnepélyes átadása volt. A rendezvény keretein belül, Apáti Ferenc ügyve­zető igazgató köszöntőjét, Forján Zsolt Csenger város polgármesterének elismerő szavai követték. A polgár­­mester hangsúlyozta mind a vállalkozók ilyen for­mában a kormányzat által történő támogatásának fontosságát, mind az ez által közvetetten és közvet­lenül létrejövő munkahely­teremtési lehetőségeket. Kiemelte a csengeri járás foglalkoztatottsági muta­tószámainak javulását az elmúlt 2-3 évben, melynek eredményeképpen megyei szinten 4 helyet sikerült javítani, a térség hátrányos helyzetének ellenére is. Az üzem felavatását jelképe­ző szalag átvágása előtt, Kovács Sándor a Sz­ Sz- Bereg Megyei Közgyű­lés alelnöke beszédében hangot adott az ilyen és ehhez hasonló beruházá­sok fontosságának, és elis­merését kifejezve gratulált az üzem létrehozásához, további sikereket kívánva az agrárszférában a társa­ság tagjainak, és a dolgo­zóknak egyaránt. Czerván György a Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárgazda­ságért felelős Államtitká­ra beszédében méltatta az ilyen mértékű összefogás erejét a célok elérése érde­kében. Véleménye szerint, Magyarország helytállásá­hoz az uniós és a világpi­acon egyaránt szükségesek az Almarégió Kft. beruhá­zásához hasonló technoló­giai fejlesztések, amelyek a magas hozamukkal, és színvonalas, jó minőségük­kel biztosítják a nemzetkö­zi versenyképességet. Mint azt Apáti Ferenc ügyvezető igazgatótól megtudtuk, az Almarégió Kft 2008-ban jött létre, ala­kulásában kiemelendő az a körülmény, hogy olyan gazdálkodók alapították, akik felismerték, hogy ver­senyképes magángazda­ságok csak akkor tudnak megjelenni a piacon, ha koncentrálódnak. Közös célul tűzték ki egy kiemel­kedően magas minőségű és nagy mennyiségű magyar áru előállítását, még ha ezzel nagyobb kockázatot, nagyobb anyagi áldozatot is kell vállalniuk, a megfe­lelő árbevétel elérése érde­kében. A megalakult tár­saság tagjai már több éve mezőgazdasági tevékeny­séget folytatnak részben főtevékenységben, részben kiegészítő jelleggel, hoz­záértésük és tapasztalatuk jelentős mértékben járult hozzá a sikerek eléréséhez. A tájjellegből adódóan a legfontosabb termék az alma, hiszen ezt a régiót hívják az „alma hazájá­nak”. A termék termesztése már hosszú múltra tekint vissza a térségben, hiszen a valamikori termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok gyümölcstermesztésének mintegy 90%-át adta a térségben az alma. Termé­szetesen ezen ültetvények nagy része már kiörege­dett, helyüket felváltották az intenzív, szuper intenzív gyümölcsösök, melyeknek jelentős része az elmúlt években fordult termőre. Az új ültetvények mint­egy 95%-a állami támoga­tás mellett létesült, hiszen ekkora összköltségű beru­házást a szatmári gazdák nem igazán tudtak volna saját erőből finanszírozni. Jelenleg Csenger és von­záskörzetében 450 hek­tár almaültetvény terül el, egy átlagos évben erről a területről 18-20000 tonna alma takarítható be. Ekko­ra mennyiségnél már min­denkinek gondoskodnia kell a piacáról, a tárolási lehetőségről és marketing­ről. A társaság gazdasági életben betöltött szerep­­vállalásának növekedése, valamint a térségben, de országosan is érvényesü­lő koncentrációk, és ezzel együtt a termelés és a gaz­dálkodás hatékonyságának fokozása érdekében fogtak össze a gazdák, és hozták létre az Almarégió 2012-ben kimagaslóan jó almatermés volt a tér­ségben, de az idei évben 30-40% kiesést könyvel­hettek el a gazdák a társa­ság termelői körzetében. A kiesés okai: a korai fagyok március- áprilisban, és a július - augusztusi hóna­pokban kialakult aszály. Mindettől függetlenül a szüretidő az előző éviekhez hasonlóan alakult augusz­tus 20-tól október 31 -ig. Az értékesítés elsődleges csa­tornája belföldön a SPAR Magyarország Kft., de kül­földi piacokkal is rendel­kezik. Értékesít Ausztriá­ba, Olaszországba, Romá­niába, Lengyelországba. A piac bővülését elsősor­ban az üzembe helyezett beruházásnak köszönheti, hiszen a gépekkel sokkal gyorsabban, és nagyobb tömegben tudják az almát értékesítésre szánt áruvá alakítani. A megvalósított beruhá­zás eredményeként 1000 tonna tárolására alkalmas hűtőház, és egy csomago­lóközpont került kialakí­tásra. A beépítésre kerülő válogató és csomagológép fajtája AWETA. A válo­­gatógép teljes üzemben 5 tonna almát képes leválo­gatni óránként. A válogató gépsorra az alma vizes ürí­téssel kerül fel és a levá­logatott alma tartályládába történő visszatöltése szin­tén vízben történik, amely jelenleg a legkíméletesebb módszer, hiszen válogatás során nem törik a gyü­mölcs. Az AWETA gépsor képes színre, méretre, hibá­ra osztályozni. A­ méretre válogatott almát a csoma­golóházban ugyancsak vizes ürítő segítségével juttatják a szárítón keresz­tül a csomagolóasztalra. A méretre válogatás előnye, mondjuk ha a vevő egyfaj­ta almaméretet rendel (pl: 80-85 Golden) bármikor ki tudja szolgálni. Előnyei közé tartozik a hatékony­ság, 8 órás műszakban akár 30-40 tonna almát is képe­sek a technológia segít­ségével lecsomagolni. A csomagolóház el van látva zacskózó gépsorral, necce­­ző és folpackozó géppel. Ezen berendezések segít­ségével a Kft bővíteni tud­ja termékkínálatát. A beruházásnak köszön­hetően a technológiai fej­lesztésen túl, a társaság 35 főnek tud állandó munka­helyet biztosítani, és ezen a létszámon kívül termé­szetesen az idénymunka hónapjaiban foglalkozta­tott munkavállalók száma is igen jelentős, 230-250 fő. A csomagolóközpont, hűtőház és térburkolat bekerülési értéke közel 950 millió forint. Az Almarégió Kft nap­jainkra már véglegesen elismert termelői szerve­zetként működik. ■c^siKsémws Étóji ;r I' r felális»: :l :::::: rnii 1 H! i hwíjisi SSg itÍBfll miinsíii é A legrégebbi csengeri síremlék A példamutatóan rendbetett régi református temető­ben áll- igaz kissé ferdén - városunk eddigi legrégebbi sír­emléke. Korábban még úgy vél­tem, hogy az út mellett lévő Uray Károly - féle, klasszicista stílusú kőépít­mény a legkorábbi, 1858- ból, ám mint kiderült van tőle idősebb is. Mielőtt megnéznénk közelebbről is ezt a kis­méretű, szerény sírkövet, tekintsük át a csengeri reformátusok, illetve az ezt megelőző évszázad­okban meghalt csengerek temetkezési helyét. Mint tudjuk, a kereszténység felvétele után csak a temp­lomok köré­­ a megszen­telt földbe lehetett temet­kezni, így rendelkezett Szent István királyunk. Tehát a csengeri templom köré, a cinterembe már az 1300-as évek közepé­től temetkeztek eleink, a reformációt követően természetesen a reformá­tusok is. Adatok szerint Csengerben 1740 után már a város akkori végén, a Halommal szemben nyi­tottak temetőt, mert így parancsolta Mária Terézia közegészségügyi okokra hivatkozva, ám belejátsz­hatott ebbe az 1739-43 közötti pestisjárvány is. Az ősi cinterem a mai­nál némileg nagyobb volt, a mai Hősök tere felé öblösödött ki, amint ezt az 1782-85-ös I. Katonai Felmérés térképén látha­tó. Bizonyítja ezt, hogy a templom előtti járdánál, amikor a villanyoszlop alapját, illetve a telefonká­bel szerelőaknáját ásták, bizony emberi csontok kerültek elő. A templom kertje, a cinterem minden négyzetmétere szakrális helynek minősül, ahol a csengeri ősök alusszák örök álmukat évszázadok óta, megbolygatni őket szentségtörés lenne. Nos, ez a temetkezé­si hely szűnt meg 1740 körül, s került ki a temető a város akkori északnyu­gati végére, a Halommal szembe, ahová egészen az 1960-as évek végéig temetkeztek a reformátu­sok, és mögötte „a Pápista és Oláh Atyafiak”- ahogy 1799-ben írták- temetője volt. Igaz tudunk más megnyitott temetőkez­deményekről, például a Tót (Rákóczi) utcairól is, és a mai köztemetőbe is temetkeztek az 1800-as évek végén. E kis kitérők után kanyarodjunk vissza a címben említett sírkőhöz, mely mészkőből készült, hosszúkás, felül ívelt for­májú. A keretelt mezőben fönt egy leveles ágmotí­vum látható, alatta a vésett szöveget olvashatjuk: Itt nyugszik távol honától Viski Nemes Ungi Menyhért, ki hat éveken át az erény teljes pálya koszo mért fáradva élte tavaszának 22-dikét alig érve porait nyugtatja a csengeri temető 1840. No. 5. Már csak azt kellene kideríteni, ki is volt ez a szegény, fiatalon elhunyt ifjú? Nem is oly nehéz, hiszen Molnár József, az egyik hozzám intézett levelében ír róla. Ez az Ungi Menyhért, Kása Dánielnek, a Teleky­­család csengeri tiszttartó­jának volt a sógora, aki a Telekyek 1801-ben épült ispánlakásában lakott, mely később a református parókia lett, az 1850-es években. Szegény sógor, Viski Ungi Menyhért ide jött valószínű látogatóba, vagy gyógyulni, hiszen tüdőbeteg volt. A halál, itt Csengerben érte 1839. december 15-én, az egy­házi anyakönyv szerint „tüdő­senyv” végzett vele. December 17-én temet­ték, „kettős papi beszéd­del”. Sírköve majd csak egy évre lett készen 1840. november 5-én, s azóta áll - ha kissé megdől­ve már - a régi csengeri temetőben. Ide, Csengerbe jött tehát meghalni a 22 éves ifjú s alussza örök álmát a csengeri temetőben. El kellene gondolkodni azon, hogy városunknak meg kellene óvni, gon­dozni konzerválni ezeket a többszáz éves síremlé­keket, nem beszélve az egyre fogyatkozó régi fej­fákról, ezáltal őseink emlékét ápolni, mely mondhatni, kötelessége az utódoknak. Fábián László ■ ■ [UNK] [UNK] i t

Next