Csenger - Csengeri Hírmondó, 2019 (31. évfolyam, 1-5. szám)
2019-02-01 / 1. szám
15 éves az „Orfeusz” Csenger Város Önkormányzat Ifjúsági Művészeti Közhasznú Egyesület ■ Az egyesület 2019. január 23-án a Művelődési Központ színháztermében ünnepelte 15 éves és a népdalkórus 20 éves fennállását. A rendezvényen köszöntőt mondott Kovács Sándor országgyűlési képviselő és Jeles Antalné az egyesület elnöke. A megnyitó beszédek után került sor az ünnepi műsorra, ahol fellépett az egyesület kórusa, férfikara, gyermekkara (a 3. t. oszt.), az Őszülő Fények Nyugdíjas Klub, a Szeretet Nyugdíjas Egyesület és a Du Dance modern tánccsoport. A műsort követő vendéglátáson az egyesület által készített születésnapi tortát Kovács Sándor a térség országgyűlési képviselője vágta meg. Az egyesület 2003. szeptember 17-én alakult meg, 2004 januárjában történt a bírósági bejegyzése. A csengeri járás egyetlen olyan ifjúsági művészeti egyesülete, amelyik több művészeti csoporttal rendelkezik. Művészeti csoportjaink: népdalkórus, citerazenekar, hangszeres előadók (gitár, zongora, furulya, szólóének, irodalmi színpad). Fesztiválokat, hagyományőrző programokat szervezünk, amibe sikerült bevonni a járás művészetét, népzenét szerető és ápoló előadóit Irodalmi csoportunk egész évben közreműködik Csenger város és térsége fiataljainak esküvői szertartásain. Az egyesület részt vesz minden városi rendezvényen. A művészeti ágak közül a népzenét, a népi hagyományok ápolását tartjuk a legfontosabbnak, de a könnyűzenét kedvelő hallgatóság igényeit is szeretnénk az operett műfajjal kielégíteni. Egyesületünk célja, hogy a művészet eszközeivel emeljük az ünnepek fényét, ápoljuk és újraélesszük a hagyományokat és újakat teremtsünk. Az egyesület 15 éves fennállása alatt programok sokaságát szervezte és valósította meg (rendhagyó ének-zene óra, népi hangszerek bemutatása, szeretetnap, jótékonysági hangverseny, koncertek). Közreműködői voltunk miséknek, karácsonyi hangversenyeknek, környező települések rendezvényeinek (falunap), Románia: Negresti, Halmi, Szatmárnémeti, Vetés, Domahida, Ukrajna: Mezőkaszony, Abasár Nemzetközi Katona-és Bordalfesztivál, minősítő versenyeknek (Tarpa, Mándok, Demecser, Nagykálló), ahol szép eredményeket értünk el (kiváló minősítés, arany fokozat, NIVO-DÍJ, Százszorszép és Gyöngyvirág díj). Ezek a programok hozzájárultak ahhoz, hogy egyesületünk folyamatosan új tagokkal bővült. Célkitűzéseink megvalósítása érdekében az egyesület nemcsak Magyarország területén munkálkodik, hanem több határon túli magyar szervezettel is hatékonyan együttműködik. Az egyesület 2011-ben megnyerte a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Osváth Emlékház kialakítására beadott pályázatát. Az emlékházban került elhelyezésre a szatmári földbirtokos Osváth család több százmilliós értékű gyűjteménye. A benne elhelyezett kulturális és közösségi értékek kutathatósága mellett előadások, konferenciák, koncertek, kiállítások, ünnepi műsorok központja is lett, így az „Orfeusz” Csenger Város Önkormányzat Ifjúsági Művészeti Közhasznú Egyesület társadalmi szerepvállalása során aktívan hozzájárul Csenger és a környező települései kulturális életének megszervezéséhez. Fontos a hagyományápolás, az új dolgok létrehozása a hátrányos helyzetű településen lévő gyerekeknek, nyugdíjasoknak, fogyatékkal élőknek. A 20 éve működő idősekből álló népdalkórus szervezője, szakmai irányítója és 2010 óta működtetője is az egyesület, így segítve a generációk közötti kapcsolatok erősítését. Egyesületünk jó kapcsolatot ápolt a helyi, fogyatékkal élőket segítő TÁMASZ-Pont Nappali és Szociális Foglalkozató Intézménnyel. A két népdalkórus közös munkájának eredménye a KOTA kiváló minősítése, eredményesen szerepeltünk Harkányban a „Népek tánca, népek zenéje” középdöntőjén. 2016. november 5-én Budapesten megrendezett XI. Vass Lajos Népzenei Verseny Kárpát - medencei döntőjén az egyesület férfi népdalkórusa Vass Lajos NÍVÓDÍJ fokozatot ért el. 2017. január 23-án a Magyar Kultúra Napján „Adj és szeress!” címmel került bemutatásra az egyesület evangéliumi énekeket tartalmazó CD-je, melynek védnöke Dr. Fekete Károly a Tiszántúli Református Egyházkerület Püspöke és Fórján Zsolt Csenger város polgármestere. Hagyományőrző programjaink között szerepel az egészséges táplálkozás, szatmári ételek, hagyományos ízek megismertetése, mozgás, tanórán kívüli lehetőségek kihasználása, a tehetséges és fogyatékos gyerekek- felnőttek esélyeinek javítása érdekében. 2018-ban megjelent „Régi és új ízek a csengeri járásban,, című hagyományos ételeket ismertető füzetünk, melynek védnöke Kovács Sándor országgyűlési képviselő és Fórján Zsolt Csenger város polgármestere. Népzenei programjainkkal a népzenét szeretnénk megismertetni és népszerűsíteni, mert az egyetemes kultúrához a nemzet saját kultúráján át vezet az út. Egyesületünk jó kapcsolatot ápol a helyi óvodával, iskolával, középiskolával, egyházakkal, idősek otthonaival, nyugdíjas szervezetekkel, ez még szorosabbá tenné a további szakmai kapcsolatok kialakítását. A fiatalok bemutathatják tudásukat, tanulhatnak egymástól, kapcsolatokat építhetnek. A nyugdíjas korosztály továbbadhatja a megszerzett tapasztalatait a felnövekvő nemzedék számára. Programjaink hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egyesületünk folyamatosan új tagokkal, támogatókkal bővüljön, ami elősegíti a generációk közötti kapcsolatápolást, a zenei ízlés, a világ formálódását, esztétikai értékek fejlesztését. A járás és a határon túli magyar településekkel 2019-ben is közös programokat, fellépéseket szervezünk. 2019-ben részt kívánunk venni falunapokon, kulturális fesztiválokon, tehetséggondozó és egyben hagyományőrző rendezvényeken, határon innen és határon túl. Irodalmi csoportunk a jövőben is közreműködik Csenger város és térsége esküvői szertartásain. Ezúton mondunk köszönetet támogatóinknak akik segítették egyesületünket programjaink megvalósításában. Jeles Antalné Egyesület elnöke Évszázados csengeri népmesék ■ A „Petőfi Sándor” Könyvtári, Közművelődési és Intézményfenntartó Központ gondozásában megjelent a Csengeri népmesék című kiadvány, mely „Csenger tudósa”, Molnár József irodalomtörténész által közel egy évszázaddal ezelőtt, 1928-ban és 1929-ben, Csengerben gyűjtött népmeséket tartalmaz. A kiadványhoz - melynek borítóján hangsúlyos szerepet kap a települési értéktár részét képező csengeri hímzés is -, csengeri általános iskolások készítettek illusztrációkat, s a meséken kívül olvasható egy rövid írás Molnár József munkásságáról is. A Csengeri népmesék című kiadvány 1200 Ft-os áron megvásárolható a Művelődési Központban. (Megjelent a „Tartalmas szabadidős programok a Csengeri járás oktatási intézményeivel” elnevezésű projekt keretében. A projekt azonosító száma: EFOP-3.3.2-16-2016-00135) Biblia kiállítás a Magyar Kultúra Napja alkalmából ■ A városi rendezvénysorozat keretében a csengeri O’sváth Gyűjteményben január 21-én ünnepeltük meg a Magyar Kultúra Napját. Ez alkalommal egy Biblia kiállítást rendeztünk be az olvasóteremben, melynek fénypontja az a Vizsolyi Biblia, amelyet a Reformáció 500. évfordulója alkalmából korhű eszközökkel újranyomtattak. A kiállítás megnyitó hangulatát Szabó János teremtette meg, aki előadta Gárdonyi Géza írás a Bibliába című költeményét. Ezt követően dr. Tőkés Zoltán röviden bemutatta a kiállított Szentírásokat. Előbb a klasszikus nyelveken íródott műveket ismertette, amelyek között található héber nyelvű Ószövetség, annak görög fordítása a Septuaginta, görög Újszövetség, illetve a latin fordítás, a Vulgata. A modern nyelvekre való fordítást Luther Márton indította el, aki Wartburg várában előbb az Újszövetséget fordította le görögről német nyelvre, majd 1534-ben megjelent az Ószövetség fordítása is. Az ő munkássága komoly lendületet adott a nemzeti nyelvekre történő fordításoknak. A nagykárolyi származású Károli Gáspár református lelkész volt az első, aki teljes egészében magyar nyelvre fordította a Szentírást. A gönci esperes kéziratait tanítványa, Szenczi Molnár Albert gyalogosan vitte Göncről Vizsolyba, ahol a nyomda működött. A Vizsolyi Biblia végül 700- 800 példányban készült el 1590 júliusára. Ezt a Bibliát nyomtatták újra szintén Vizsolyban, ahol Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem egykori kúriájában újra felállították a biblianyomtató műhelyt. Ezen újranyomtatott példányok egyikét lehet megtekinteni a kiállításon. A kiállítás különleges színfoltját képezi továbbá Szenczi Molnár Albert csontberakásos rézkeretes Énekeskönyve díszkiadásban.