Csenger - Csengeri Hírmondó, 2020 (32. évfolyam, 1. szám)

2020-02-01 / 1. szám

CSENGER ÉS A VÁROSKÖRNYÉK KÖZÉLETI HAVILAPJA XXXII. évfolyam 1. szám 2020. február Ára: 130 Ft www.csengerihirmondo.on.hu Magyar Kultúra Napja 2020 2. oldal Valentin napi jótékonysági bál a Makovecz Imre Általános Iskolában 5. oldal Keresztnévadási szokások és divatok 6. oldal Gimnáziumi hírek 7. oldal Februári meccsdömping 8. oldal Megszentelték a Szamost 3. oldal Dupla, vagy semmi 4. oldal Csenger évezredei ■ Kis túlzással, mondhatni történelmi esemény zajlott le 2020. január 12-én a polgár­­mesteri hivatal házasságkötő termében. Népes közönség előtt lett bemutatva, illetve átadva a Csenger Monográfia, mely egy eddigi, igen nagy hiányt pótolt, ugyanis a városról ezidáig még nem jelent meg egy komoly, tudományos összefoglaló jel­legű áttekintés, egy Monográfia. Mielőtt továbbmennénk, tudjuk meg, mi is az a monográfia, a lexikon szerint: „A monográfia önálló dolgozat, szakmai írásmű, amely egy tudományos kérdést minden szempontból kimerí­tően, egységbe foglalva tárgyal” Ezt követően ugorjunk vis­­­sza jó pár évtizeddel korábbra. Tudjuk jól, hogy 1975-ben jelent meg egy puhafedelű, Csengeri Krónika nevezetű összefoglaló jellegű - sokáig egyetlen forrás­munkának tekinthető kiadvány - melyben vázolva lett Csenger története. Ebben jelezve van, hogy ez a könyv csak úgymond vázlat, egy későbbi komolyabb monográfiához. No, ez igencsak váratott magára, hosszú évtize­deken át. Több szakmai össze­jövetelen számtalanszor meg­róttak engem, s rajtam keresz­tül Csengert, hogy miért képte­len egy ilyen nagy múltú, gaz­dag forrásanyagokkal rendelke­ző település megjelentetni egy színvonalas monográfiát. El kell ismernem, hogy a kritika jogos volt. Ám egy ilyen kötet megje­lentetése nem egy ember elhatá­rozásán múlik. Azóta sok szen­­­nyezett víz lefolyt a Szamoson, de a várt kötet ügye egyre csak halasztódott, voltak ugyan nagy nekibuzdulások, ígéretek, de valamiképpen mindig elakad­tak a dolgok. Tavalyelőtt azonban a közel­gő 2019-es év, mely Csenger első említésének 800 éves jubi­leuma folytán fontos dátum, a témát felvetettük Fórján Zsolt polgármesternek, aki kezdet­től igen pozitíven állt ehhez az ügyhöz, s a csillagok szerencsés együttállásának köszönhetően még egy pályázati lehetőség is kínálkozott a megvalósításhoz. Már „csak” a szakembergárdát kellett összehozni, s magát a könyv koncepcióját meghatá­rozni. Azonban minden rossz­ban van valami jó, mert az elmúlt évtizedekben igen sok új információ, ásatási anyag és egyéb gyűlt össze, ami gazda­gabbá tette a könyvet. Olyan szakembereket sikerült meggyőzni ehhez a nagyszabá­sú tervhez, akik az adott téma legjobb szakemberei, ők a nyír­egyházi Jósa András Múzeum régészei, történészei és a Megyei levéltár szakembereiből áll­tak, de ebben természetesen a helyi múzeum is kivette részét tanulmányaival. Ebből is kitű­nik, hogy a monográfia nem egy személy munkája kell legyen, de nem is lehet. Röviden a kötetről: 700 oldal­ban tárja fel városunk múltját, kéményfedelű, aranyozott köté­se igényes tartalmú fejezeteket rejt. Tartalmáról: Csenger földjei­nek legkorábbi történetét (őskor) egy kiváló régészcsapat írta meg, Istvánovits Eszter egyik főszer­kesztő, Jakab Attila, L. Nagy Már­ta, Pintye Gábor, és Toldi Zol­tán. A város középkorát a téma egyik legjobb ismerője Németh Péter dolgozta fel, de részt vett a nagy munkában a Megyei levél­tár két szakembere, Nagy Dóra és Kujbusné Mécses Éva (másik főszerkesztő) akik a Melithek korát (1500- 1700-s évek) és az 1848-ig terjedő időszakot rész­letezték. Bene János történész 1848-tól egészen az 1950-ig írta meg Csenger történetét, igen részletes feldolgozásban. Ezek után a csengeri múzeum munka­társai következnek, Szabó János az 1950 és az 1975 közötti éveket, Fábián László és Fábián Béla a későbbi, 1975-től napjainkig ter­jedő, eseményekben gazdag idő­ket írta meg. A monográfia végén Csenger néprajza is hely kapott, Fábián László etnográfus által. A kötet képanyaga szinte teljes egé­szében a helytörténeti Múzeum adattárából lett beépítve. Ennyit a könyvről, s nézzük mi történt az átadási ünnepsé­gen, melyet megtiszteltek jelen­létükkel a nyíregyházi múze­um szakemberei, a Szatmárné­meti Múzeum régészeti veté­si és nagyecsedi barátaink, és a városból is szép számmal.. Első­ként Fórján Zsolt polgármester köszöntötte a megjelenteket és a szerzőket. Ezt követően Kovács Sándor országgyűlési képvise­lő méltatta kötetet, ezt a gon­dolatkört tágította Baracsi End­re, a megyei közgyűlés alelnöke. Fábián László a monográfia tör­ténetét ecsetelte majd Istvánovits Eszter is mondott baráti, meg­fontolandó gondolatokat a kötet­ről. Az egész eseményről a Köl­csey TV és a Magyar Rádió is hírt adott. Feltétlen köszönetet kell mon­danunk, mindazok áldoza­tos munkájának, akik az admi­nisztratív rendeletek és szabá­lyok kusza hálóján át segítették a Monográfia megjelenését. Fábián László Csenger Város Önkormányzata nevében minden Hölgynek Boldog Nőnapot kíván: Fórján Zsolt polgármester / Adventi süteményvásár 2019. december 19-én süteménykóstolásra és vásárlásra várta az Orfeusz Egyesület az érdeklődőket a Művelődési Központba, ahol lehetőség volt az „Egészséges ételek csengeri almából” című kiadvány megvásárlására is. Á

Next