Csetény - Csetényi Hírmondó, 1992 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1992-01-01 / 1. szám
1992. I. negyedév Mennyit ér egy hivatal? Az Önkormányzati Törvény minden település számára biztosította az önállósulás lehetőségét, azonban a volt közös javak megosztása tekintetében csak általános és normatív jellegű meghatározásokat tartalmaz. A csetényi székhellyel 1971 ben életrelí volt Cselén -Jásd-Szápár Közös Tanács társközségei )2. január 1 től véglegesen önálló településekké, 3 önálló terepüléssé vált szét. A hatósági és szervezeti szétválást követi a volt közös anyagi javak megosztása. A 3 község képviselőtestülete az ingó és ingatlan vagyon megosztása tekintetében elfogadta azt a rendező alapelvet, amely szerint mindegyik községet a fent jelzett értékekből az illeti meg, amely a saját működési területén van (pontosabban saját községében) kivételt képez ez alól a Csetényben lévő volt közös tanácsi hivatal épületéül szolgált Tanácsház és a hozzátartozó szolgálati lakás. Ezen ingatlan tekintetében Jásd és Szápár képviselőtestülete nem fogadta el a fent már említett rendező elv alkalmazását. Azt kérték Cseténytől, hogy az épület értékének megfelelően a további tulajdonjog és használati jog megszerzése és gyakorlása ellenében fizessen mindkét községnek lakosság számarányosan kártérítést. A szóbanforgó épületet valóban a Közös Tanács működése idején, a Közös Tanács hivatali apparátusának működtetéséhez építettük 1982-ben. A beruházáshoz az anyagi fedezetet az akkori közös tanácsi testület egyértelmű kérése alapján állami szintről biztosították úgy, hogy még az épület berendezéséhez szükséges pénzfedezetet is megadták. Ez akkor 4,8 millió Ft volt. Az ok és a cél pedig az volt, hogy az akkor még hosszú távra szánt centralizált közigazgatási forma feltételrendszerét államilag biztosítsák, neták ezzel a helyi tanácsokat. (Az elv megvalósítása hasonló okon nyugtatott, mint ma a decentralizálás időszakában, hisz az állam a kiváló kisközségeket ma is igyekszik a talpraálláshoz, központi pénzekkel segíteni.) Tehát egyértelmű, hogy a Csetényben létesült, és ma vita tárgyát képező hivatali épület a megvalósításkor egyik községnek sem került egyetlen fillérjébe sem, hacsak azt a társadalmi munkát nem tekintjük többletköltségnek, , amelyet a csetényiek végeztek az építkezés során. Az ismertetett tények ellenére Csetény község képviselőtestülete nem zárkózott el a megegyezés lehetősége elöl, s azt ajánlotta, hogy az épület könyv nyilvántartási értékét alkalmazzák elosztási alapként. Ebben az esetben hajlandó lenne Szápár és Jásd községek részére a lakosság számarányos költségtérítésre. Szépár község ezt tíz ajánlatot elfogadta,az egyezség Szápár és Cselény között létrejött, aminek értelmében Szápár részére átutaltunk j I 188 ezer Ft-ot. Jásd község Képviselőtestülete ezt az ajánlatot nem fogadta el, az épületet felértékeltette szakénővel, s megosztási alapként az így megállapított tényleges forgalmi évéket követeli. Un. Jásd e elfogadná Csetény község ajánlatát - vagyis a könyv- nyilvántartási érték részarányát -, akkor 1.797.000 El-ot kapna, illetve kapott volna már meg. Miután a csetényi javaslatot Jásd nem rgadta c és az épületet felértékeltette, követelésének alapja az a megállapított forgalmi érték szerinti részarány, ez 2,8 millió. Csetény község Képviselőtestülete ezt is hajlandó lett volna lvállalni 3 évi egyenlő részletfizetéssel. Jásd község Képviselő születe ez utóbbi ajánlatot csak úgy hajlandó elfogadni, ha cikénti 25%-os kamatot kap a ki nem fizetett összegek után,sőt integy kényszerhatáridőt szabva úgy döntött, amennyiben az /f fl flj . f /{, {Ams~ CSETÉNYI <7/ZrcmocnLó általa követelteket Csetény község 1992. május 1 -ig nem teljesíti akkor bírósági végrehajtást fog kérni. Természetesen az egyezséget mindig különböző megítélésben és minősítésben részesítik. Jelen megállapodás alapelveként annak kellene lennie, hogy az épület megvalósulása senkinek nem került - értve ezalatt a 3 községet -pénzébe, viszont a közigazgatás átalakulása következtében Jásd és Szápár anyagi előnyre tesz szert, ami jó ha az elfogadható mértékig - jelen esetben ez a könyv-nyilvántartási érték terjed, azonban nem helyes tisztességtelen anyagi haszonra törekedni másik község rovására, ahogy ezt Jásd község próbálja tenni. Ha Jásd község továbbra is tartja megosztási elvét, s csak azt hajlandó elfogadni, akár bírósági kényszer alkalmazásával is, sajnos nem valósul meg egy korábbi, e témában írt cikk vezérmondata, hogy "BÚCSÚZNI CSAK NAGYON SZÉPEN SZABAD"! Az anyagi értéken túl van egy más jellegű értéke is a hivatalnak, ez pedig a viták, a végeláthatatlan bírósági pereskedés okozta erkölcsi és morális vesztesége. Tradicionális kérdés, vajon kinek van joga ezt felvállalni a jövő érdekében? Ács Jenő polgármester Hol van a jóindulat határa? Időző negyedévi számunkban hírt adtunk arról, hogy Csetény község képviselőtestülete is - az ország sok más települési képviselőtestületéhez hasonlóan - élni kívánt az 1990. évi C. törvény 1 .§ első bekezdésében biztosított jogával, vagyis, hogy helyi adót kíván levezetni. Akkori írásunkban tájékoztattuk olvasóinkat a bevezetni tervezett adónemekről és azok mértékéről is. A tervezett N fogalom ebben az esetben kiemelt értelmezést kell, hogy kapjon, minek magyarázata az, hogy a tervezet az is maradt, megvalósítása nem történt meg. A Képviselőtestület a tervezet végleges vitájakor újra gondosan és felelősségérzettel átértékelte a lakosság - helyi viszonyoktól független - anyagi terheinek várható alakulását, valamint felmérte saját pénzügyi lehetőségeit, s úgy döntött, hogy nem terheli további fizetési kötelezettséggel Csetény lakosságát, így nem került sor a tervezett 1.0001:l-os kommunális adó bevezetésére, valamint a 3 It/m -kénti telekadó bevezetésére. Igaz viszont az is, hogy a rendelet be nem vezetése kizárta azt a lehetőséget, hogy hatályon kívül helyezze a korábban megállapított évi 450 lt-os szemét-j. szállítási díjat. Tehát a szemétszállítási díjat továbbra is a korábban megállapított mértékig és feltételek mellett fizetni kell minden ház ingatlan után. Igaz az is, hogy sokan bírálják e fizetési rendszert, mondván, hogy nem reális, nem ad lehetőséget a tényleges igénybevétel szerinti fizetési különbség alkalmazására. A község lakói többségében megértették és méltányolták azt a jóindulatot, ami a szemétszállítási díj alacsony mértékében tükröződik a Testület felől. Sajnos többen vannak, akik ezt nem így értékelik, sőt néha emberi becsületet sértő módon nyilvánítanak véleményt a végrehajtást végző hivatali " dolgozók felé. Jó lenne, ha mindenki igyekezne annyi megértéssel és jóindulattal viseltetni mások iránt, mint amennyit önmaga is elvár. Mindezeken túl, el kéne fogadni végre azt az elvet, hogy a hivatal dolgozói csupán vérehajtói annak az akaratnak, és azoknak a döntéseknek, amelyeket felsőüli szintű jogszabályok, vagy a hivatali fenntartó képviselőtestület meghatároz számukra. Tudva azt, hogy sok irányból és sokféle módon érik olyan kellemetlen hatások az embereket, amelyek indulatokat szabadítanak fel, mégis önmérsékletet és megértést kérek a közalkalmazottak nevében, s kérem úgy fogadják őket, mint akik a lakosságért vannak és nem ellenük. Ács Jenő polgármester