Dombóvár - Dombóvár és Vidéke, 1935 (4. évfolyam, 1-54. szám)
1935-07-27 / 32. szám
Trianon 16. éve Dombóvár, 1935 IV. évfolyam, 32. szám Szombat, július 27 DOMBÓVÁR és vidéke POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP: Előfizetési ár s FELELŐS SZERKESZTŐ, SZERKESZTŐSÉG: Egész évre 6 pengő, fél évre 3 pengő, egy hónapra 50 fillér. Dr KORALEWSKI GÉZA Dombóvár, Jókai utca 1. Telefon : 49 KIADÓHIVATAL: Egyes szám ára 12 fillér. Megjelenik minden szombaton. Dombóvár, Kossuth L.u. 53. Telefon: 60 Az a bizonyos „cseresznyeüzlet11 ” írta: vitéz Kenyeres János országgy. képviselő Gazdasági szakkörökben, politikai körökben, sajtóban egyképpen sok szó esik a szabadkereskedelem előnyeiről és hátrányairól. Különbséget teszek azok közt a korlátozások közt, amelyek külkereskedelmünkkel vannak kapcsolatban és amelyekről mi nem tehetünk, mert hiszen a külkereskedelem rajtunk kívül álló okokból van korlátozva, másrészt azok között a korlátozó intézkedések között, amelyek belső értékesítésünk tekintetében érvényre jutottak és érvényben vannak. Mindnyájan tudjuk, hogy mi akadályozza azt, hogy szabadon vigyük ki portékáinkat külföldre, csak arra akarok itt rámutatni, hogy a kormány tagjai, élükön a miniszterelnökkel, valósággal mint ügynökök utaztak egész Európában és mindenütt az volt a látogatásuk célja, hogy a magyar mezőgazdaság termelvényeinek rendes és jó piacot szerezzenek. Megállapíthatjuk, hogy a magyarolasz-osztrák egyezmény kitűnően bevált. Eleinte nem látszott olyan jónak, de most látjuk, hogy igenis, a mérleg mindjobban a mérleg mindjobban a mi javunkra billen és megállapíthatjuk, hogy ennek a regionális szerződésnek igen nagy jelentősége van, már azért is, mert lehetővé tette a búzának, a magyar föld legfőbb terményének tűrhető áron való értékesítését és mert a belső árat megfelelően szabályozta. Én ezt most nem fejtegetem, inkább csak a Németországgal kötött szerződésekkel foglalkozom. Amikor Gömbös Gyula 1933 júniusában Berlinbe repült Hitler kancellárhoz, akkor azonnal megkezdődött a gúnyolódás minden oldalról s amikor meghallották ennek a tárgyalásnak eredményét, — már általuk vélt eredményét — akkor azzal gúnyolódtak, hogy Gömbös Gyula kirepült Berlinbe cseresznyét árulni. Lássuk, hogyan is áll a valóságban ez a cseresznyeüzlet. 1933 augusztus 15-én lépett hatályba egy pótegyezmény Németországgal és ennek az egyezménynek eredményeképpen mezőgazdasági cikkeinket jelentős mértékben emelkedő módon tudtuk Németországba exportálni. Erre vonatkozóan csak néhány számot idézek ; 1933-ban Németországból behozatalunk 61.5 millió volt. Azóta, igaz, behozatalunk egy kis mértékben 62.7 millióra emelkedett, ezzel szemben a Németországba való kivitelünk 44,6 millióról 89,5 millióra, tehát több, mint kétszeresére emelkedett és amíg 1933-ban a Németországba való kivitel összkivitelünknek 1L3 °/o-át tette, addig 1934-ben már összes kivitelünknek 22,1 °/o-a volt. 1933-ban külkereskedelmi mérlegünk Németországgal szemben 16.9 millióval passzív volt, 1934-ben pedig 26.8 millióval aktív. Még néhány tételt említek. Az 1933. évi és az 1934- iki adatokat nézem. Ezek szerint kivitelünk jobban 13.900 mázsáról felment 28.200-ra, baromfikivitelünk 47.100 mázsáról felment 104.800 mázsára, disznózsírkivitelünk felment 5400 mázsáról 86.300 mázsára és tudjuk, hogy eddigi zsirkivitelünk jelentős része erre az évre esik, ami még nincs is belekalkulálva; vajkivitelünk 6.100 mázsáról felment 14.500 mázsára, borkivitelünk 33.000hl-ről kereken 100.000 hl-re ; szarvasmarhakivitelünk tulajdonképpen az utóbbi időben lendült fel komolyan, jelenleg heti 250 darab marhát szállítunk a drezdai piacra. A sertés- és marhakereskedők egyesületének alelnöke legutóbb egy beszédében még azt is kijelentette, hogy tulajdonképpen németországi marhakivitelünk az egyedüli, ahol a gazda és az exportőr is meg tudja találni a számítását. Ilyen tehát valójában az a sokszor kigúnyolt cseresznyeüzlet. Ha nem volna ez a nagymennyiségű zsírkivitelünk Németországba, akkor sertéstenyésztésünk katasztrofális helyzetben volna. Azért megnyugvással állapítom meg, hogy a politikai humoristák műsoráról ez a cseresznyeárusítás éppen úgy lekerült azóta, mint ahogy lekerült az „Álmoskönyv “-nek nevezett 95 pont kigúnyolása is. Ez azonban mindenesetre tanulság arra, hogy ne siessünk a kritikával és a bírálattal, hanem várjuk meg az eredményeket. MÁSODRANGÚ állami úttá válik a Kaposhídtól az Árpád-utca végéig és Árpád-utca végétől a temetőig terjedő útvonal Múlt héten Kőrös Károly, az Állami Építészeti Hivatal mérnökének irányításával lemérték a Kaposhídtól a Baross-utcán, Szent László téren, Esterházy-utcán, Hunyadi-téren és Árpád-utcán át vezető útvonalat egészen az Árpád-utca végén lévő kőkeresztig, ezt követőleg fölmérték a Rákóczi-utcát is a temető végéig. Ez a felmérés tára történt, sokak szeme látte senki sem tudta megmagyarázni e nálunk szokatlan ténykedésnek okát. Hivatalos forrásból ezzel kapcsolatban az alábbi felvilágosítást nyertük. A felmért útvonalak állami , mégpedig másodrangú állami utakká válnak, belekapcsolódnak a Drávaszabolcs Dombóvár, Dombóvár -Kocsola-Dunaföldvár, végül Dombóvár —Nagykanizsa viszonylati országos útvonalakba, miáltal Dombóvárnak említett útszakaszai kezelésbe mennek át.állami Ez útvonalak karbantartásáról az állam gondoskodik s hogy ez jelenlegi megbillent háztartásunkra nézve mily hatalmas jelentőségű, az rövidesen meg is mutatkozik. A cégtáblán fel kell tüntetni a tulajdonos teljes nevét A kereskedelemügyi miniszter rendeletet küldött a vármegyék vezetőihez, amelyben megállapítja, hogy a nyílt üzlethelyiségekkel bíró kereskedőknek és iparosoknak egy része nem hajtja végre az érvényben lévő ipartörvény 56. §-nak rendelkezéseit. A törvénynek ez a szakasza ugyanis kimondja, hogy a cégvalódiság pontos megállapíása szempontjából minden nyílt üzlethelyiséggel bíró kereskedő és iparos üzletének bejárata fölött feltűnő helyen olyan cégtáblát tartozik alkalmazni, amely egyforma nagyságú betűkkel olvashatóan feltünteti a tulajdonos családi és keresztnevét. A minisztérium megállapítása szerint ilyen cégtáblákat igen sok helyen nem alkalmaznak, hanem a név elhagyásával egyszerűen megbújnak egy bizonyos, ártatlanul hangzó, fiktív elnevezés mögött, vagy csak ipari foglalkozást, esetleg az üzlet fő árucikkét tüntetik fel, miáltal sok esetben megtévesztik a hiszékeny közönséget. A miniszteri leirat most utasítja a hatóságokat, hogy tartson szigorú ellenőrző szemlét és azokat a nyílt üzlethelyiséggel bíró kereskedőket és iparosokat, akiknek cégtáblái nem felelnek meg a törvényben előírt követelményeknek, kihágás címén vonja eljárás alá. Miriszlay Ernő, a reálgimnázium kitűnő testnevelési tanára, ki jelenleg a Testnevelési Főiskolán vívótanfolyamon vesz részt, meghívást kapott az augusztus 15-től szept. 6-ig a tápiósülyi táborban tartandó testnevelési továbbképző tanfolyamra.