Dombóvár - Dombóvár és Vidéke, 1935 (4. évfolyam, 1-54. szám)

1935-07-27 / 32. szám

Trianon 16. éve­ Dombóvár, 1935 IV. évfolyam, 32. szám Szombat, július 27 DOMBÓVÁR és vidéke POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP: Előfizetési ár s FELELŐS SZERKESZTŐ, SZERKESZTŐSÉG: Egész évre 6 pengő, fél évre 3 pengő, egy hónapra 50 fillér. Dr KORALEWSKI GÉZA Dombóvár, Jókai­ utca 1. Telefon : 49 KIADÓHIVATAL: Egyes szám ára 12 fillér. Megjelenik minden szombaton. Dombóvár, Kossuth L.­u. 53. Telefon: 60 Az a bizonyos „cseresznyeüzlet11 ” írta: vitéz Kenyeres János országgy. képviselő Gazdasági szakkörökben, po­litikai körökben, sajtóban egy­képpen sok szó esik a szabad­­kereskedelem előnyeiről és hát­rányairól. Különbséget teszek azok közt a korlátozások közt, amelyek külkereskedelmünkkel vannak kapcsolatban és amelyek­ről mi nem tehetünk, mert hiszen a külkereskedelem rajtunk kívül álló okokból van korlátozva, másrészt azok között a korlátozó intézkedések között, amelyek bel­ső értékesítésünk tekintetében érvényre jutottak és érvényben vannak. Mindnyájan tudjuk, hogy mi akadályozza azt, hogy szabadon vigyük ki portékáinkat külföldre, csak arra akarok itt rámutatni, hogy a kormány tagjai, élükön a miniszterelnökkel, valósággal mint ügynökök utaztak egész Európá­ban és mindenütt az volt a láto­gatásuk célja, hogy a magyar mezőgazdaság termelvényeinek rendes és jó piacot szerezzenek. Megállapíthatjuk, hogy a magyar­­olasz-osztrák egyezmény kitűnő­en bevált. Eleinte nem látszott olyan jónak, de most látjuk, hogy i­genis, a mérleg mindjobban a mérleg mindjobban a mi javunkra billen és megállapíthatjuk, hogy ennek a regionális szerződésnek igen nagy jelentősége van, már azért is, mert lehetővé tette a búzának, a magyar föld legfőbb terményének tűrhető áron való értékesítését és mert a belső árat megfelelően szabályozta. Én ezt most nem fejtegetem, inkább csak a Németországgal kötött szerződésekkel foglalkozom. Amikor Gömbös Gyula 1933 júniusában Berlinbe repült Hitler kancellárhoz, akkor azonnal meg­kezdődött a gúnyolódás minden oldalról s amikor meghallották ennek a tárgyalásnak eredményét, — már általuk vélt eredményét — akkor azzal gúnyolódtak, hogy Gömbös Gyula kirepült Berlinbe cseresznyét árulni. Lássuk, hogyan is áll a való­ságban ez a cseresznyeüzlet. 1933 augusztus 15-én lépett ha­tályba egy pótegyezmény Német­országgal és ennek az egyez­ménynek eredményeképpen mező­­gazdasági cikkeinket jelentős mér­tékben emelkedő módon tudtuk Németországba exportálni. Erre vonatkozóan csak néhány számot idézek ; 1933-ban Németország­ból behozatalunk 61.5 millió volt. Azóta, igaz, behozatalunk egy kis mértékben 62.7 millióra emelke­dett, ezzel szemben a Németor­szágba való kivitelünk 44,6 mil­lióról 89,5 millióra, tehát több, mint kétszeresére emelkedett és amíg 1933-ban a Németországba való kivitel összkivitelünknek 1L3 °/o-át tette, addig 1934-ben már összes kivitelünknek 22,1 °/o-a volt. 1933-ban külkereske­delmi mérlegünk Németországgal szemben 16.9 millióval passzív volt, 1934-ben pedig 26.8 millió­val aktív. Még néhány tételt em­lítek. Az 1933. évi és az 1934- iki adatokat nézem. Ezek szerint kivitelünk job­ban 13.900 mázsá­ról felment 28.200-ra, baromfi­kivitelünk 47.100 mázsáról fel­ment 104.800 mázsára, disznó­zsírkivitelünk felment 5400 má­zsáról 86.300 mázsára és tudjuk, hogy eddigi zsirkivitelünk jelen­tős része erre az évre esik, ami még nincs is belekalkulálva; vajkivitelünk 6.100 mázsáról fel­ment 14.500 mázsára, borkivite­lünk 33.000hl-ről kereken 100.000 hl-re ; szarvasmarhakivitelünk tulajdonképpen az utóbbi időben lendült fel komolyan, jelenleg heti 250 darab marhát szállítunk a drezdai piacra. A sertés- és marhakereskedők egyesületének alelnöke legutóbb egy beszédé­ben még azt is kijelentette, hogy tulajdonképpen németországi marhakivitelünk az egyedüli, ahol a gazda és az exportőr is meg tudja találni a számítását. Ilyen tehát valójában az a sok­szor kigúnyolt cseresznyeüzlet. Ha nem volna ez a nagymennyi­ségű zsírkivitelünk Németország­ba, akkor sertéstenyésztésünk katasztrofális helyzetben volna. Azért megnyugvással állapítom meg, hogy a politikai humoristák műsoráról ez a cseresznyeárusí­tás éppen úgy lekerült azóta, mint ahogy lekerült az „Álmos­könyv “-nek nevezett 95 pont ki­gúnyolása is. Ez azonban min­denesetre tanulság arra, hogy ne siessünk a kritikával és a bírá­lattal, hanem várjuk meg az eredményeket. MÁSODRANGÚ állami úttá válik a Kaposhídtól az Árpád-utca végéig és Árpád-utca végétől a temetőig terjedő útvonal Múlt héten Kőrös Károly, az Állami Építészeti Hivatal mérnökének irányításával lemérték a Kaposhídtól a Baross-utcán, Szent László téren, Esterházy-utcán, Hu­nyadi-téren és Árpád-utcán át vezető útvonalat egészen az Árpád-utca végén lévő kőkeresztig, ezt követőleg fölmérték a Rákóczi-utcát is a temető végéig. Ez a felmérés tára történt, sokak szeme lát­­te senki sem tudta megmagyarázni e ná­lunk szokatlan ténykedés­nek okát. Hivatalos forrásból ezzel kapcsolatban az alábbi fel­világosítást nyertük. A felmért útvonalak álla­mi , mégpedig m­á­s­od­ra­n­g­ú állami utakká vál­nak, belekapcsolódnak a Drávaszabolcs Dombóvár, Dombóvár -Kocsola-Duna­­földvár, végül Dombóvár —Nagykanizsa viszonylati országos útvonalakba, mi­által Dombóvárnak emlí­­tett útszakaszai kezelésbe mennek át.állami Ez útvonalak karbantar­tásáról az állam gondosko­dik s hogy ez jelenlegi meg­billent háztartásunkra nézve mily hatalmas jelentőségű, az rövidesen meg is mutat­kozik. A cégtáblán fel kell tüntetni a tulajdonos teljes nevét A kereskedelemügyi miniszter rendeletet küldött a vármegyék vezetőihez, amelyben megálla­pítja, hogy a nyílt üzlethelyisé­gekkel bíró kereskedőknek és iparosoknak egy része nem hajtja végre az érvényben lévő ipar­törvény 56. §-nak rendelkezéseit. A törvénynek ez a szakasza ugyanis kimondja, hogy a cég­­valódiság pontos megállapíása szempontjából minden nyílt üzlet­­helyiséggel bíró kereskedő és iparos üzletének bejárata fölött feltűnő helyen olyan cégtáblát tartozik alkalmazni, amely egy­forma nagyságú betűkkel olvas­hatóan feltünteti a tulajdonos családi és keresztnevét. A minisztérium megállapítása szerint ilyen cégtáblákat igen sok helyen nem alkalmaznak, hanem a név elhagyásával egyszerűen megbújnak egy bizonyos, ártat­lanul hangzó, fiktív elnevezés mögött, vagy csak ipari foglalko­zást, esetleg az üzlet fő árucik­két tüntetik fel, mi­által sok eset­ben megtévesztik a hiszékeny közönséget. A miniszteri leirat most uta­sítja a hatóságokat, hogy tartson szigorú ellenőrző szemlét és azo­kat a nyílt üzlethelyiséggel bíró kereskedőket és iparosokat, akik­nek cégtáblái nem felelnek meg a törvényben előírt követelmé­nyeknek, kihágás címén vonja eljárás alá. Miriszlay Ernő, a reálgimnázium kitűnő testnevelési tanára, ki je­lenleg a Testnevelési Főiskolán vívótanfolyamon vesz részt, meg­hívást kapott az augusztus 15-től szept. 6-ig a tápiósülyi táborban tartandó testnevelési továbbképző tanfolyamra.

Next