Dombóvár - Dombóvár és Vidéke, 1935 (4. évfolyam, 1-54. szám)

1935-08-10 / 34. szám

Dombóvár, 1935 Előfizetési ár : Egész évre 6 pengő, fél évre 3 pengő, egy hónapra 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. Trianon 16. éve! IV. évfolyam, 34. szám Szombat, augusztus 10 POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP, FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr KORALEWSKI GÉZA Megjelenik minden szombaton. SZERKESZTŐSÉG: Dombóvár, Jókai­ utca 1. Telefon : 49 KIADÓHIVATAL: Dombóvár, Kossuth L.­u. 53. Telefon: 60 Munkajog­ és munkakerülés Irta : Csák József apátplébános, orsz. gyűl. képviselő. A munkáskérdés az állam legsúlyosabb problémája, ennek megoldását az állam vezető tényezőinek kell kezükbe venniök. Az első lépés a munkáskérdés meg­oldása felé az, hogy azt az egyéni kezdeményezés lég­köréből ki kell venni és állami feladattá kell tenni. Az államhatalomnak fel kell karolnia a munkásságot, amelyet az osztályharc ki­szakított a nemzet élő organizmusából és mint egyenrangú felet, vissza kell hoznia a nemzet jövőjét építő munka műhelyébe. A munka jogának újabb szabályozása szempontjából a szükséges, hogy a munka tőkével egyenrangúvá tétessék. A termelésnek két fontos tényezője van : a munka és a tőke. A nem­zeti termelés szempontjából mindkettő egyformán érté­kes, tehát egyenrangúvá kell tenni. Ma a munka in­­ferioris helyzetben van a tőkével szemben. Meg kell alkotni a munkásság törvé­nyes érdekképviseletét. Majd minden társadalmi osz­tálynak megvan az érdek­­képviselete ; megvan az ipar­nak, a kereskedelemnek, az ügyvédségnek, a mérnök­ségnek, a különböző kama­rákban, egyedül az ipari munkásságnak nincs meg. A Felsőházban, amely jó­részben érdekképviseleti ala­pon ült össze, minden tár­sadalmi osztálynak megvan a maga érdekképviselete, csak az ipari munkásosztá­lyé hiányzik. A genfi munkaügyi hiva­talban eddig évről-évre a szociáldemokrata párt ki­küldötte képviselte Magyar­­ország egész munkásságát. Nem látok ebben semmi kü­lönöset, de kérdezem, va­­jon jogosult-e erre az a párt, amely az összmunkás­ságnak mindössze egy szá­zalékát, az ipari munkásság­nak pedig mindössze tíz százalékát tudta beszervez­ni ? Az egész magyar mun­kásság nevében ilyen cse­kély munkáslétszámmal ren­delkező párt, nem illetékes képviseletet gyakorolni. A munkajog szabályozása szempontjából fontos a bér­egyeztető és panaszbizottsá­gok paritásos alapon való létesítése, amelyeknek fel­adata részben a munka és a termelés terén felmerülő viszályokban igényelt első­fokú ítélkezés, részben a munkabér méltányos meg­állapítása, így kiküszöböl­hetni a sztrájkot, amely nemcsak a nemzet termelő erejét gyengíti, hanem a mun­kásság megélhetését is ve­szélyezteti. Ezzel kapcsolat­ban ki kellene terjeszteni a munkaügyi bíráskodás hatás­körét is a termeléssel kap­csolatos összes ügyekre, amely mint másodfokú fó­rum ítélkezhetnék az ezen téren felmerült ügyekben. Ezeknek az egyeztető és panaszbizottságoknak esz­méje nem új a magyar tör­vényhozásban. A háború alatt, 1915-ben a honvédel­mi miniszter adott ki egy rendeletet ilyen bizottságok létesítésére, amelyeket ké­sőbb bírói jogkörrel is fel­ruházott. Ezeket a bizottsá­gokat azoknak az emberek­nek a sürgetésére hozták létre, akik a munkáskérdést mindig szívükön viselték. Hogy nem a szociáldemok­raták vívták ki, arra nézve bizonyíték az, hogy 1918- ban, amikor uralomra kerül­tek, ők törölték el. Minthogy a munka nem­zeti termelés előmozdítására irányuló legfontosabb tevé­kenység, ezért erejéhez ké­pest, ez alól senki nem von­hatja ki magát. Ebből az elvből kifolyólag törvényes intézkedést kell hozni munkakerülés ellen. Amikor a örül az ember lelke, hogy például a főváros mennyire magáévá teszi munkanélküli embertársaink ügyét és az integakció révén százezre­ket fordít azok segélyezé­sére, ugyanakkor szomorú­an kell látnunk, hogy mun­kakerülők, a munkanélküli­ség szánalomraméltó palást­jába öltözve sajtolják ki a jóhiszemű polgároktól a nyo­mor aranyát. Végre különb­séget kell tenni igazi mun­kanélküli és munkakerülő között. Ha ezt a megkülön­böztetést megtennők, lega­lább 20—25 százalékkal csökkenne a munkanélküli­ek száma. De a jogtalan szabotázs és sztrájk ellen is kell törvényt hozni. A sztrájk a nemzet termelő erejét gyöngíti, a munkás kenyerét pedig elveszi. Egyetlen kul­­túrállamban se megengedett eszköz a sztrájk. A munka­­nélküliség ma világjelenség, száz százalékig orvosolni nem lehet. Ha azonban a munkanél­küliség csökkenése állami érdek, akkor állami feladat­tá kell tenni a munkaköz­vetítés alapos kiépítését is és itt is kérem a kereske­delemügyi minisztert, hogy ebben a tekintetben minden lehetőt kövessen el. Szombaton este meg­alakult a Turul Bajtársi Szövetség dombóvári törzse Többheti előkészület után szombaton este végre sikerült életre hívni a keresztény nemzeti világszemléleten nyugvó Turul Bajtársi Szövetség dombóvári törzsét is. Az alakuló gyűlésen a helyi főiskolásokon és fő­iskolát végzett egzisztenciákon kívül impozáns szép számban részt vettek a pécsi bajtársak is. A gyűlést dr. Bojtár Imre, országos fővezérhelyettes vezette le, míg a tanácsasztalnál mellette helyet foglaltak még dr. Kincses János, pécsi kerületi vezér, dr. Somogyi Ferenc, Werbőczy vezér és dr Koralewski Géza törzsfő. Dr Koralewski Géza üdvözlő és dr. Bojtár Imre bevezető szavai után Nagy Lajos II. ismertette a dombóvári törzs megalakításának történetét, dr. Kincses János az alapszabályokat olvasta fel, majd 8 daru fogada­lomtétele és a törzsnek Dombó Pál névre való keresztelését ajánlották a központnak. A törzs tisztikara: törzsfő: (nádor) dr. Koralewski Géza, törzsfőhelyettes dr. Bánhelyi Károly, főkincstáros : Nagy Lajos II, főkincstárőr dr. Horváth L. főlövészmester: Kovács Gyula, gyulaszék tagjai: dr. Dorsics György, Nagy Lajos­­, Papp Jenő és Weidl Mihály, főíródeák : Jávor Andor, regős : Farkas Imre, udvarnagy : dr Kiss József. Az alakulógyülés során dr. Somogyi Werbőcy-vezér két íz­ben is nagy buzdító szózatot intézett az új törzshöz, szólásra emelkedett dr. Kincses János, kerületi vezér s a tisztikar foga­dalomtétele után lelkesítő beszé­det mondott dr. Bojtár Imre is, majd beszédének átadta elnöki székét végeztével a törzs­főnek, dr. Kovalewski Gézának. A törzsfő — ki egyébként az Országos Bajtársi Szövetségnek is alapító tagja — székfoglalójá­ban ennek az országos alakulás­nak történelmét tükrözteti vissza. Székfoglalója után az alakuló­gyűlés bezárult, melyet aztán általános gaudium követett. Az alakuló közgyűlés tárgy­sorozata során még úgy határozott, hogy a patrónusok és dr. Rajniss Ferenc, országgyűlési képviselő tiszteletére szeptemberben ünne­pélyes keretek között nagy dísztáborozást rendez. A Turul BT nevében közlöm, hogy a Tolnamegyei Hirlap szerdai beszámoló­jával ellentétben ifj. Eőri Szabó Dezső a budapesti ref. theológusok képviseleté­ben alakuló gyűlésünkön nem hivatalból jelent meg. Megbízást erre vonatkozólag nem kapott. A hírt nálam maga is megcáfolta. NAGY LAJOS, sajtó mb.

Next