Dombóvár - Dombóvár és Vidéke, 1935 (4. évfolyam, 1-54. szám)
1935-08-10 / 34. szám
Dombóvár, 1935 Előfizetési ár : Egész évre 6 pengő, fél évre 3 pengő, egy hónapra 50 fillér. Egyes szám ára 12 fillér. Trianon 16. éve! IV. évfolyam, 34. szám Szombat, augusztus 10 POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP, FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr KORALEWSKI GÉZA Megjelenik minden szombaton. SZERKESZTŐSÉG: Dombóvár, Jókai utca 1. Telefon : 49 KIADÓHIVATAL: Dombóvár, Kossuth L.u. 53. Telefon: 60 Munkajog és munkakerülés Irta : Csák József apátplébános, orsz. gyűl. képviselő. A munkáskérdés az állam legsúlyosabb problémája, ennek megoldását az állam vezető tényezőinek kell kezükbe venniök. Az első lépés a munkáskérdés megoldása felé az, hogy azt az egyéni kezdeményezés légköréből ki kell venni és állami feladattá kell tenni. Az államhatalomnak fel kell karolnia a munkásságot, amelyet az osztályharc kiszakított a nemzet élő organizmusából és mint egyenrangú felet, vissza kell hoznia a nemzet jövőjét építő munka műhelyébe. A munka jogának újabb szabályozása szempontjából a szükséges, hogy a munka tőkével egyenrangúvá tétessék. A termelésnek két fontos tényezője van : a munka és a tőke. A nemzeti termelés szempontjából mindkettő egyformán értékes, tehát egyenrangúvá kell tenni. Ma a munka inferioris helyzetben van a tőkével szemben. Meg kell alkotni a munkásság törvényes érdekképviseletét. Majd minden társadalmi osztálynak megvan az érdekképviselete ; megvan az iparnak, a kereskedelemnek, az ügyvédségnek, a mérnökségnek, a különböző kamarákban, egyedül az ipari munkásságnak nincs meg. A Felsőházban, amely jórészben érdekképviseleti alapon ült össze, minden társadalmi osztálynak megvan a maga érdekképviselete, csak az ipari munkásosztályé hiányzik. A genfi munkaügyi hivatalban eddig évről-évre a szociáldemokrata párt kiküldötte képviselte Magyarország egész munkásságát. Nem látok ebben semmi különöset, de kérdezem, vajon jogosult-e erre az a párt, amely az összmunkásságnak mindössze egy százalékát, az ipari munkásságnak pedig mindössze tíz százalékát tudta beszervezni ? Az egész magyar munkásság nevében ilyen csekély munkáslétszámmal rendelkező párt, nem illetékes képviseletet gyakorolni. A munkajog szabályozása szempontjából fontos a béregyeztető és panaszbizottságok paritásos alapon való létesítése, amelyeknek feladata részben a munka és a termelés terén felmerülő viszályokban igényelt elsőfokú ítélkezés, részben a munkabér méltányos megállapítása, így kiküszöbölhetni a sztrájkot, amely nemcsak a nemzet termelő erejét gyengíti, hanem a munkásság megélhetését is veszélyezteti. Ezzel kapcsolatban ki kellene terjeszteni a munkaügyi bíráskodás hatáskörét is a termeléssel kapcsolatos összes ügyekre, amely mint másodfokú fórum ítélkezhetnék az ezen téren felmerült ügyekben. Ezeknek az egyeztető és panaszbizottságoknak eszméje nem új a magyar törvényhozásban. A háború alatt, 1915-ben a honvédelmi miniszter adott ki egy rendeletet ilyen bizottságok létesítésére, amelyeket később bírói jogkörrel is felruházott. Ezeket a bizottságokat azoknak az embereknek a sürgetésére hozták létre, akik a munkáskérdést mindig szívükön viselték. Hogy nem a szociáldemokraták vívták ki, arra nézve bizonyíték az, hogy 1918- ban, amikor uralomra kerültek, ők törölték el. Minthogy a munka nemzeti termelés előmozdítására irányuló legfontosabb tevékenység, ezért erejéhez képest, ez alól senki nem vonhatja ki magát. Ebből az elvből kifolyólag törvényes intézkedést kell hozni munkakerülés ellen. Amikor a örül az ember lelke, hogy például a főváros mennyire magáévá teszi munkanélküli embertársaink ügyét és az integakció révén százezreket fordít azok segélyezésére, ugyanakkor szomorúan kell látnunk, hogy munkakerülők, a munkanélküliség szánalomraméltó palástjába öltözve sajtolják ki a jóhiszemű polgároktól a nyomor aranyát. Végre különbséget kell tenni igazi munkanélküli és munkakerülő között. Ha ezt a megkülönböztetést megtennők, legalább 20—25 százalékkal csökkenne a munkanélküliek száma. De a jogtalan szabotázs és sztrájk ellen is kell törvényt hozni. A sztrájk a nemzet termelő erejét gyöngíti, a munkás kenyerét pedig elveszi. Egyetlen kultúrállamban se megengedett eszköz a sztrájk. A munkanélküliség ma világjelenség, száz százalékig orvosolni nem lehet. Ha azonban a munkanélküliség csökkenése állami érdek, akkor állami feladattá kell tenni a munkaközvetítés alapos kiépítését is és itt is kérem a kereskedelemügyi minisztert, hogy ebben a tekintetben minden lehetőt kövessen el. Szombaton este megalakult a Turul Bajtársi Szövetség dombóvári törzse Többheti előkészület után szombaton este végre sikerült életre hívni a keresztény nemzeti világszemléleten nyugvó Turul Bajtársi Szövetség dombóvári törzsét is. Az alakuló gyűlésen a helyi főiskolásokon és főiskolát végzett egzisztenciákon kívül impozáns szép számban részt vettek a pécsi bajtársak is. A gyűlést dr. Bojtár Imre, országos fővezérhelyettes vezette le, míg a tanácsasztalnál mellette helyet foglaltak még dr. Kincses János, pécsi kerületi vezér, dr. Somogyi Ferenc, Werbőczy vezér és dr Koralewski Géza törzsfő. Dr Koralewski Géza üdvözlő és dr. Bojtár Imre bevezető szavai után Nagy Lajos II. ismertette a dombóvári törzs megalakításának történetét, dr. Kincses János az alapszabályokat olvasta fel, majd 8 daru fogadalomtétele és a törzsnek Dombó Pál névre való keresztelését ajánlották a központnak. A törzs tisztikara: törzsfő: (nádor) dr. Koralewski Géza, törzsfőhelyettes dr. Bánhelyi Károly, főkincstáros : Nagy Lajos II, főkincstárőr dr. Horváth L. főlövészmester: Kovács Gyula, gyulaszék tagjai: dr. Dorsics György, Nagy Lajos, Papp Jenő és Weidl Mihály, főíródeák : Jávor Andor, regős : Farkas Imre, udvarnagy : dr Kiss József. Az alakulógyülés során dr. Somogyi Werbőcy-vezér két ízben is nagy buzdító szózatot intézett az új törzshöz, szólásra emelkedett dr. Kincses János, kerületi vezér s a tisztikar fogadalomtétele után lelkesítő beszédet mondott dr. Bojtár Imre is, majd beszédének átadta elnöki székét végeztével a törzsfőnek, dr. Kovalewski Gézának. A törzsfő — ki egyébként az Országos Bajtársi Szövetségnek is alapító tagja — székfoglalójában ennek az országos alakulásnak történelmét tükrözteti vissza. Székfoglalója után az alakulógyűlés bezárult, melyet aztán általános gaudium követett. Az alakuló közgyűlés tárgysorozata során még úgy határozott, hogy a patrónusok és dr. Rajniss Ferenc, országgyűlési képviselő tiszteletére szeptemberben ünnepélyes keretek között nagy dísztáborozást rendez. A Turul BT nevében közlöm, hogy a Tolnamegyei Hirlap szerdai beszámolójával ellentétben ifj. Eőri Szabó Dezső a budapesti ref. theológusok képviseletében alakuló gyűlésünkön nem hivatalból jelent meg. Megbízást erre vonatkozólag nem kapott. A hírt nálam maga is megcáfolta. NAGY LAJOS, sajtó mb.