Dombóvár - Dombóvár és Vidéke, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1938-01-01 / 1. szám
2 DOMBÓVÁR ÉS VIDÉKE 1938 január 1. Gyönyörű_______________________ télikabátok, szőrmés kosztümök, bundák, délutáni és estélyi ruhák a pazar választékban a FÜRST divatüzletben Kaposvár, Fő-utca 27. ____ (Rózsagyár melletti házban.) sokszor olyan egyénekre bízzák, akik a középiskola négy alsó osztályának megfelelő képzettséggel sem rendelkeznek, sőt gyakran csupán az elemi iskola elvégzését tudják kimutatni. Az ilyen fogyatékos előképzettségű egyénektől, egyes kivételektől eltekintve, alig lehet várni azt, hogy ipartörvényeinket megtanulják, ezeknek szellemével megbarátkozzanak és azokat a teendőket, amelyeket ipari törvényeink az ipartestületekre bíznak, kellően ellássák. Még kevésbé lehet arra gondolni, hogy az iparosoknak ügyes-bajos dolgaiban tanácsadói legyenek, hogy a kézművesipar gazdasági érdekeit átérezve, ezeknek szolgálatában az ipartestületek életébe komoly tartalmat, lendületet vigyenek.“ A változott életviszonyok közé került kézművesiparosság talpraállítása, jobb időkbe átmentése, egészséges irányú fejlődésének biztosítása s a nemzeti és gazdasági életben fokozottabban jelentős szerepének betölthetése érdekében több irányú kormányintézkedésre volt szükség. Ezek egyike az ipartestületi intézmény reformja, amelyet az 1932. évi Vik. t. c. hajtott végre. „E reformnak egyik elsőrendű feladata, hogy az ipartestületek háztartását megfelelő alapokra helyezze és megteremtse azokat az anyagi eszközöket, amelyek az ipartestületek eredményes működésének nélkülözhetetlen feltételei. Ezenfelül szükséges az is, hogy kis taglétszámú ipartestületek alakításának elejét vegyük s meglévő ipartestületeink közül is azokat, amelyeknek taglétszáma nem megfelelő, működésük területének kiterjesztése, illetőleg más ipartestületekkel való egybeolvadása által igyekezzünk erősíteni“ — mondja a törvény indokolása. Ennek a törvénynek a rendelkezései három irányúak: 1. a képesítéshez kötött mesterségeket űző valamennyi iparosnak ipartestületekbe tömörítése; 2. olyan ipartestületek alkotása, amelyek taglétszámuknál fogva eredményes működésre képesek; 3. az ipartestületek munkájának egységes irányítására egy központi intézmény életrehívása. Az itt említett ipartestületi szervezet kiépítésére a törvény 1937 november 21-éig terjedő öt évet adott, kimondván, hogy ott, ahol annak feltételei megvannak, új ipartestületeket kell alakítani, s hogy a szükséghez képest a meglévő ipartestületek működési területét is meg lehet változtatni. Új ipartestületeknél a minimális taglétszám Budapesten 100- ban, vidéken 200-ban állapíttatott meg. Az ipartestületi hálózat kiépítése során váratlan akadályt támasztott a törvény 3. §-ának az a rendelkezése, amely szerint az ipartestületi szervezet kiépítésével kapcsolatban, az ipartestületek bármelyikét megszüntetni, vagy más ipartestületbe olvasztani, csak az ipartestület beleegyezésésével lehet. Ugyanis a legkisebb ipartestület is makacsul ragaszkodott önállóságágának fenntartásához. Ezt a rendelkezést meg kellett változtatni, s a hálózat kiépítése csak akkor indulhatott meg eredményesen, amikor az 1936. évi VII t. c. 25. §-a az 1932. évi VIli. t. c. 3. §-ának 2. bekezdését megváltoztatta, eképpen: „Az ipartestületi szervezet kiépítésével kapcsolatosan az érdekelt ipartestületek meghallgatása után bármely ipartestület területét, akár új területek csatolásával, akár meglévő területek elvételével meg lehet változtatni, bármely ipartestületet meg lehet szüntetni, illetőleg más ipartestületbe lehet olvasztani, ha ez az ipartestületi szervezet célszerű kiépítése érdekében szükséges.“ E felhatalmazás alapján az ipartestületi szervezet kiépítése a megszabott határidőre befejezést is nyert. A vidéken volt 347 ipartestület közül meg kellett szüntetni 93 ipartestületet; megmaradt, az újonan alakított 11 ipartestülettel, összesen 265; ehhez jön az állagában változatlan 44 budapesti ipartestület. A megszüntetésnél a legnagyobb gondossággal mérlegelték azokat a szempontokat, amelyek egyfelől a reformmal kapcsolatos célokat szolgálják, másfelől, az érdekelt iparosság erkölcsi, gazdasági, kulturális és szociális javait segítik elő. A geográfiai helyzet, a távolság, a közlekedés lehetősége, az iparosság életviszonyai, gazdasági körülményei mind figyelembe jöttek és hiszem, hogy ha az iparosság, az átszervezés előnyeit fogja tapasztalni, akkor megnyugosznak még azok is, akik ma — érthetően — ipartestületük elvesztését sajnálják. Gondoskodni fogok különben arról, hogy a megszüntetett ipartestületek helyét jól működő iparoskörök töltsék be, amelyeknek keretében az iparosság tovább élheti társadalmi és kulturális életét s közreműködhetik ama nagy gondolat érdekében, mely a magyar kormány minden tagját áthatja, amely gondolat szorosan összefügg egy boldogabb magyar jövendővel és számos, erős kisexisztenciát számláló magyar kézművesrenddel. Az új ipartestületi hálózatot megteremteni nem volt egyszerű feladat, mert számos, egymást keresztező érnek tömkelegében kellett megtalálni a kivezető utat Tudatában voltam annak, hogy ha nem sikerült volna az új ipartestületi hálózat megteremtésével kellő megoldást találni, akkor a kisiparosság érdekében végzett igen sok fáradozásom veszendőbe ment volna. Ezért örvendetes, hogy végre sikerült számos ellentétes érdeket összeegyeztetni és iparosságunk részére életképes ipartestületi hálózatot teremteni. Az OTI megkezdte a pénzbírságot és a kihágási eljárások megindítását a járulékhátralékosok ellen Az Országos Társadalombiztosító Intézet ezévi kimutatása szerint az intézet járulékhátraléka 70 millió pengő. Az OTI most elhatározta, hogy a járulék' fiát'rhri'ír'ók u uhridji&l^ '’ékből ezentúl szigorúan ragaszkodnak a törvényes rendelkezésekhez. Ezek szerint az a munkaadó, aki a járulékot nem fizeti be, ezer pengőig, ismétlődés esetén háromezer pengőig terjedhető pénzbírsággal büntethető. Az a munkaadó pedig, aki az alkalmazottjától levont járulékrészleteket nem szolgáltatja be, két hónapig terjedhető elzárással és 600 pDfigbV b -tetéssel büntethető. Az C e törvényes rendelkezése alapján már megkezdte pénzbírságok kirovását a kihágási eljárások megindítását. BÚTOR legjutányosabb árakért, kedvező fizetési feltételek mellett is a legnagyobb választékban, elsőrendű kivitelben HIRSCH FERENC bútorkereskedőnél szerezhető be DOMBÓVÁR, Szent László tér. Saját villanyerőre berendezett műhelyek. Szőnyegek, függönyök, üveg, porcellán és háztartási cikkek. Alapítva 1885-ben. Telefonszám 107.