Dömsöd - Dömsödi Hírnök, 2019 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2019-01-01 / 1. szám
80 éve egyesült Dömsöd és Dab A Duna bal partján megtelepülő két falu, Dömsöd és Dab története messze a múltba nyúlik vissza. Ezen tényeket Dömsöd tekintetében az i.e. 1500-1600-ból származó umás leletanyagokból, valamint Dab község első írásos említését az 1085-ben kelt Tihanyi Apátság birtokleveleiből ismerjük. A felszíni változások (Duna medrének változása és az ismétlődő áradások) mellett a történelmi megpróbáltatások (tatárdúlás, török megszállás) együttes hatása eredményezte, hogy a falvak lakóterülete megváltozott, majd a hosszú évszázadok alatt szinte teljesen összeépült. Ezen tények függvényében született meg az elöljárók részéről az a döntés, hogy Dömsöd és Dab településeket közigazgatásilag összevonják. Az előkészületek már 1933-ban megkezdődtek Szepessy Gyula, Dömsöd község főjegyzőjének előkészítésével, irányításával, és 1938-ra be is fejeződtek, így Dömsöd és Dab egyesülésének hivatalos dátuma 1939, innentől a két települést hivatalos iratokban egységesen Dömsöd néven találjuk meg. (Ezzel kapcsolatosan a Dömsödi Hírnök 2008. májusi számában közöltünk jegyzőkönyvi részleteket.) A Dömsödi Hírnök címlapján a dabi és dömsödi községháza szimbolikusan jelképezi Dömsöd és Dab községek 80 éve történt összevonását. A 2019-es esztendő községi ünnepségein és rendezvényein erre kiemelten emlékezünk majd. A Dömsödi Hírnök XXIX. évfolyamának számaiban fotók, interjúk, elbeszélések formájában részletesen foglalkozunk az eltelt 80 esztendő helytörténetével. 2019-es falinaptárunkon is ennek jegyében láthatnak az olvasók szerény válogatást, melyet itt most kisebb magyarázatokkal látunk el. Az alátöltés képei, mint a Horváth-kert, a Petőfi Sándor Oktatási és Művelődési Központ, a Kiskunsági Pásztor- és Lovasnapok, valamint a Burján húsbolt a négy évszaknak megfelelően jelenik meg. Középen a Borászat épülete, a Malom, egy valamikori Magtár épület, az Átrium üzletház és a tavaly április 20-án átadott Petőfi híd látható. Horváth-kert: Funkcióját tekintve napjainkban Dömsöd kereskedelmi központjaként határozhatjuk meg. Talán kevesen tudják, hogy maga a „Horváth” elnevezés utal az egykori kúriatulajdonos Horváth Pál nevére, aki családjával élt itt. Az 1940-es és 1950-es évek politikája a tulajdonviszonyokat alaposan átrendezte. Új lakók érkeztek a patinás épületbe, majd az 1970- es évek második felében tanácsi döntés alapján az épületet megsemmisítették. Hosszú évekig jártak-keltek az üres telken a dömsödi emberek. Az egykori patinát mindössze néhány tekintélyes öreg gesztenyefa jelezte. A központi fekvésű egyre forgalmasabb területet lassan benépesítették a saját termékeiket értékesítő helyi árusok. Napjainkban az 1990-es években megépült üzletsoron gazdag szolgáltatásokkal várják a tulajdonosok vevőiket. Különösen szombati napokon a helyi termelői piacnak köszönhetően megsokszorozódik a vásárlói forgalom. Petőfi Sándor Oktatási és Művelődési Központ: 1989-ben épült a régi Gazdakör helyén. Az Alapkőletételi Emlékiraton Dömsöd és Dab címerei, valamint az akkori képviselő-testület tagjai láthatóak. A művelődési központ emeleti részén az iskola alsó tagozata működik, a földszinten kiszolgáló konyha és a település közművelődését szolgáló intézmény, valamint a könyvtár található. Kiskunsági Pásztor- és Lovasnapok. 1967- ben rendezték meg először Apajpusztán (közigazgatásilag Dömsödhöz tartozott). A rendezvény országos összefogással valósult meg, mely országhatárokat átívelve fogadott vendégeket, mutatta be a jellegzetes pásztorhagyományokat, lovas és fogathajtó, díjugrató versenyeken mérették meg ügyességüket a nevezők. A rendezvényt kultúrműsorok, lacikonyhák, Koch ötös, lovasfutball és vásáros sátrak tették változatossá. Évről évre július utolsó napjaiban tartották meg a Kiskunsági Pásztor- és Lovasnapokat. A rendezvény töretlen sikerét a rendszerváltást követő időszak változásai átformálták, s később szponzorok, támogatók hiányában megszűnt. Burján húsbolt: Az 1980-as években megépített üzletházat id. Burján András egyéni vállalkozó létesítette. A család szorgalmas hozzáállásának köszönhetően a szocialista érában, s majd a rendszerváltást követően is nyereséggel működött, melynek köszönhetően új, modern húsboltot és zöldségest létesítettek az 51-es főút mentén. Az épület ma is a család tulajdona, igényes hentesárut vásárolhatnak itt a betérők, zöldséges megszűnt, helyén dohányárut forgalmaznak. Borászati üzem: Dömsödtől délre a Tassi úton, a szőlőültetvény közepén emelkedik a Dömsödi Borászati Kft. központi épülete, a „Pince”. 1973-ban az Aranykalász termelőszövetkezet létesítette. A kiviteli terveket Kovács József építészmérnök és Varga Sándor építőmérnök készítette, dr. Kádár Gyula tanulmányterve alapján. A létesítmény ma is eredeti rendeltetésének megfelelően funkcionál. ..Bakszegi-malom”: A Dabi malom történetében, az államosítást követően a berendezést elhordták és a Gabonaforgalmi Vállalat működtetett terményforgalmi telepet az épületben, majd az is megszűnt. Az épület szinte gazdátlanul állt, állaga rohamosan pusztult, bontásra várt. A rendszerváltás éveiben (1990) a család visszavásárolta, tatarozta, és a malom épületének méreteihez megfelelő berendezéseket vásároltak, hogy őrölni tudjanak. Végül 1991 au-