Egyházgellei Hírmondó, 2002
2002-02-01
Hír ■ ...• rc. A'telTLic.iÉ. 2002. február Rólunk írták 1995-ben a Kiskönyvtár Honismereti sorozatban megjelent egy kis füzet, melynek témája az egyházgellei Szent Péter és Pál templom volt. Szerzője pedig Kovács László. Az alábbiakban ebből idézünk: "A Felső-Csallóközbe látogatót meglepi a feltűnően sok s egymáshoz közel eső falvakban található Árpád-kori templom. Az eredetileg román stílusban épült templomok persze kivétel nélkül gótikus átalakításon mentek keresztül, ám több-kevesebb román stílusjegyet, elemet megőriztek. Erősen tartja magát ma is az az egyházi hagyomány, hogy ezeknek a templomoknak a helyén már korábban is álltak templomok, vagyis ahol ma román stílusjegyeket mutató temlomok vannak, azok a falvak már Szent István idején templomos helyek voltak. Hogy valóban régi templomos hely Gelle, arra előneve - az Egyház - is utal, de hogy valóban Szent István kéri-e, arra írásos bizonyíték nincsen. Plébániája létét - így közvetve templomának létét - először egy 1253-ból származó oklevél bizonyítja. A templom védőszentjeként az oklevél Szent Pétert említi. Egyébként az egyházgellei plébánia nemcsak a falu életében, hanem közvetlen környezetében is jelentős szerepet játszott. A plébánia történetében sok ismert plébánosról tudunk, megemlíthetjük pl. Huszár Istvánt, aki 1877-től plébános, aki megírta a plébánia történetét. ideje A templom építésének ismeretlen, okleveles említés híján nem tudjuk pontosan datálni, csupán a stílusjegyek engednek az építés korára következtetni. A jelenlegi késő román kori Szent Péter és Szent Pál templomot a 13. század első felében építették, tehát több mint 750 éves. A templom kéttornyos nyugati főhomlokzata a középkori építészet minden jellegzetes elemét magán viseli, mind a román, mind a gótikus stílusét. Hajójának oldalfalai, valamint a szentély falai a templomépítés korából, vagyis az 1200-as évekből valók. A szentély keleti tájolású, a nyolcszög öt oldalával zárul. A szentély egyik legszebb építészeti eleme a szentségház, melyhez hasonló nagyon kevés található a Kárpát-medencében. A szentély újonnan fölfedezett értékei közé tartoznak azok a freskók, melyeket fiatal restaurátorok bontottak ki az utóbbi években. A szentély északi oldalfalán egy síremlék látható, mely süttői vörösmárványból készült, s a Mórocz család egyik tagjának állít emléket. A márvány főlapján latin nyelvű fölirat, mely magyarul így hangzik: „'Születünk és meghalunk. Istennek Legjobbnak, a Legnagyobbnak.” Ezt az emlékművet tekintetes Törös János úr Ő Császári és Királyi Felségének asztalnoka, a Vajkai és Érsekién Papnemesi Szék nádora, Őszentségének Pázmány Péter hercegérseknek és bíborosnak stb. kancellárja állította gyászban drága hitvesének, beketfalvi Mórocz Zsuzsannának, aki ebben a hűvös márványban nyert múló szálláshelyet. Az Úr 1633. esztendejében.”