Egyházgellei Hírmondó, 2010
2010-02-01
www.egyhazgelle.sk Húsz éve történt - a turul visszatért Szinte jelképes cselekedetünkké vált, hogy minden év tavaszán, március 15-én összejövünk a községünk főterén található Turul-emlékmű előtt, hogy hitet tegyünk magyarságunk, s a jobb iránti elkötelezettségünk ügyében. De miért itt, miért ez előtt az emlékmű előtt? Ezt kérdezhetik azok a nemzedékek, akik azóta nőttek föl, hogy 20 évvel ezelőtt, 1990. március 15-én, jelképesen szólva, a turul „visszaszállt” helyére. Elődeink ezt az emlékhelyet a visszacsatolást követően 1939-ben állították. Eredetileg egy rendeletnek köszönheti létét. Az országos rendelet úgy szólt, hogy minden településen ki kell jelölni egy helyet, lehetőleg a falu közepén, ahol az országzászlót fel lehet húzni. Községünk akkori vezetése és néhány tehetősebb polgára úgy döntött, hogy az országzászló elhelyezéséhez egy rakott talapzatot és arra a visszacsatolásra és a falu nemzetiségi hovatartozására utaló jelképeket is elhelyez. így került a tetejére a turulmadár (a nemzetiség szimbóluma), a talapzat első részére egy dombormű, mely az országot (a Trianon előttit és utánit) ábrázolta, ezzel a felirattal: „így volt, így lesz!” Az emlékmű, bármilyen furcsa, igazán 1945 után töltötte be a magyarságot jelképező szerepét. A csavargó, északról jött gyarmatosítók jól érezték az emlékhely ilyen jelentését, mert küldetésükhöz híven, barbár módon megsemmisítették a község nemzeti hitvallásának ezt a szimbólumát. Pisztollyal belelövöldöztek, majd erőszakkal ledöntötték talapzatáról, a domborművet pedig megsemmisítették. A jelképnek ugyanaz lett a sorsa, mint amit jelképezett: a magyarságot is megfosztották jogaitól, eltiltották nyelvének használatától. Igaz, akadtak bátrak, akik visszatették, ám az új hatalom őket is meghurcolta, a madár pedig rejtőzködni volt kénytelen, akárcsak a magyar nemzetrész, melynek jelképe volt. A reményt azonban, hogy egyszer visszakerül eredeti helyére, nem lehetett MEGHÍVÓ Egyházgelle község önkormányzata tisztelettel meghívja a község lakosait az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulója tiszteletére rendezendő megemlékezésre. A program: Március 12., 18.00 óra: Ünnepélyes kiállításmegnyitó a helyi kultúrházban. A kiállítást megnyitja, Kovács László tanár. Az esten a magyarországi ArtFlexum művészeti társaság alkotói mutatkoznak be munkáikkal. Március 15., 15.00 óra: Ünnepi emlékműsor a Turul emlékműnél. A műsor kapcsán a magyar forradalomra és szabadságharcra, valamint az egyházgellei Turul-emlékmű visszaállításának huszadik évfordulójára emlékezünk. A megemlékezésen beszédet mond Katona Tamás történész, saját költeményét szavalja el Zirig Árpád költő. közösségünkből kiirtani. A reményt, hogy a madár egyszer visszaszáll, még azok sem tudták letörni, akik az emlékhelyet meggyalázva, az országzászló helyére egy rakétát tettek a hatvanas években. S mikor leráztuk a régi rendszer igáját, készen kívánkozott az alkalom, hogy visszahelyezzük a turult, nemzetünk jelképét, a helyére. 1990 januárjában, a volt tűzoltószertár padlásáról elvittük, hogy rendbe hozva visszategyük. Nem személyeskedés, ha megemlítjük, hogy Gadány Sándor és Zöld Pál a letörött farka helyére újat rakott, a szárny sérüléseit „meggyógyították” - egy golyó ütötte lyukat mementóként a szárnyában meghagytak. S elérkezett a várva várt pillanat: 1990. március 15-én, nemzetünk legjelesebb ünnepén a turul „visszaszállt”. Azóta, immár húsz éve, a falunak, nemzeti közösségünknek jelképe, s bízunk benne, hogy az marad az idők végeztéig! Kovács László Zirig Árpád: A madár visszaszállt a madár visszaszállt eljött ésűző napunk egy belső hangra figyeljetek mi még itt vagyunk s a föld is mely őseink arcát rejti tavaszt remél s remél bűnöket feledni március tizenöt tavasz lesz zöldül még olajág bezárt életünk rést bont s kitör a résen át hullámok törnek fel a mélyből arcunk felékesül elfojtott szavak mozgolódnak a mellkasban legbelül a táj kitárul TÁTRA és e kalászos róna kapuját készül nyitni a SZÍV és EURÓPA a madár visszaszállt eljött ésűző napunk belső hangra figyeljetek mert mi még itt vagyunk s itt e madár is újra szárnyat bontott átölelni vele a magyar horizontot.