Előszállás - Kisbíró helyett, 1990 (1. évfolyam, 0-9. szám)

1990-03-01 / 0. szám

Beköszöntő t­int amilyen szerényen, de következetes törvényszerűséggel kopogtat be a friss ta­vasz minden március közepén az életünkbe, olyan természetes egyszerűséggel kér bebo­csátást ez a kis újság a község közvélemé­nyének ajtaján: megjöttem, itt vagyok, ol­vassatok! A nevem: KISBIRÓ HELYEIT Gondolom, mindenki sejti, miért ezt a fur­csa nevet kaptam a keresztségben.Igen-igen Azt a szerepkört kivánom első sorban be­tölteni, amit a kisbiró töltött be valami­kor a régi faluban. 1. / Közhirré kivánom tennni a független Előszállás leendő önkormányzatának, Elöljáróságának hirdetményeit. 2.­­ A lakosság tudomására akarom hozni azokat a közérdekű értesítéseket,amelyek mindenkit érdekelhetnek: keresztelő, la­kodalom, temetés, cirkusz, bál, búcsú, vásár, ünnepélyek, rendezvények, színda­rabok, adás-vevés, felkínálás, bolhapiac stb. 3.­­ De küldetésem nem merülhet ki csupán a hirdetések továbbításával. Dobra akarom verni a falu lakosságának visszásságait is: a telhe­­tetlenséget, a gátlástalanságot, a közömbösséget, a garázdaságot, a durvaságot, a korrupciót stb. H­írt kell adnom azokról is, akik nagyon jól csinálnak valamit a községben. Példájukon biztos nevelődnek a neveletlenek, a nemtörő­döm lusták, restek. Lelkiatya, illemtanár, erkölcsi nevelő is aka­rok lenni az újjáalakuló faluközösségben 4.­­ Az orvosok, állatorvosok, az agronomusok tudását is közvetíteni szándékozom az olvasókhoz. Jelszavam lesz: jó pap holtig tanul. 5. / Az ifjúság hangját is hallatni kivánom, akarom, ill. a közeljövő­­ben kisközösségek születéséről, életéről is számot kivánok adni. 6./ Lesz egy "PaluKrónika" c. rovatom is, amelyben a község előző hó­napban lejátszódott, fontosabb történéseit, eseményeit rögziti a krónikairo.

Next