Előszállás - Kisbíró helyett, 1990 (1. évfolyam, 0-9. szám)
1990-03-01 / 0. szám
Beköszöntő tint amilyen szerényen, de következetes törvényszerűséggel kopogtat be a friss tavasz minden március közepén az életünkbe, olyan természetes egyszerűséggel kér bebocsátást ez a kis újság a község közvéleményének ajtaján: megjöttem, itt vagyok, olvassatok! A nevem: KISBIRÓ HELYEIT Gondolom, mindenki sejti, miért ezt a furcsa nevet kaptam a keresztségben.Igen-igen Azt a szerepkört kivánom első sorban betölteni, amit a kisbiró töltött be valamikor a régi faluban. 1. / Közhirré kivánom tennni a független Előszállás leendő önkormányzatának, Elöljáróságának hirdetményeit. 2. A lakosság tudomására akarom hozni azokat a közérdekű értesítéseket,amelyek mindenkit érdekelhetnek: keresztelő, lakodalom, temetés, cirkusz, bál, búcsú, vásár, ünnepélyek, rendezvények, színdarabok, adás-vevés, felkínálás, bolhapiac stb. 3. De küldetésem nem merülhet ki csupán a hirdetések továbbításával. Dobra akarom verni a falu lakosságának visszásságait is: a telhetetlenséget, a gátlástalanságot, a közömbösséget, a garázdaságot, a durvaságot, a korrupciót stb. Hírt kell adnom azokról is, akik nagyon jól csinálnak valamit a községben. Példájukon biztos nevelődnek a neveletlenek, a nemtörődöm lusták, restek. Lelkiatya, illemtanár, erkölcsi nevelő is akarok lenni az újjáalakuló faluközösségben 4. Az orvosok, állatorvosok, az agronomusok tudását is közvetíteni szándékozom az olvasókhoz. Jelszavam lesz: jó pap holtig tanul. 5. / Az ifjúság hangját is hallatni kivánom, akarom, ill. a közeljövőben kisközösségek születéséről, életéről is számot kivánok adni. 6./ Lesz egy "PaluKrónika" c. rovatom is, amelyben a község előző hónapban lejátszódott, fontosabb történéseit, eseményeit rögziti a krónikairo.