Előszállás - Elő-Szó, 2000 (1. évfolyam, 1-6. szám)
az Akolhegy, Bárányhegy, Fejőslapos, amelyek Előszállás részterületeinek elnevezései. A cisztercita rend 1773-ban nagyobb számú merinói juhokra cserélte a racka juhokat és melléjük bajorországi juhászokat hoztak. A kényes állatok mellé szerződtették 1894-ben Előszállásra az első okleveles állatorvost, Eglesz Péter személyében. A változásokkal a gabonatermesztés egyre inkább tért hódított az állattenyésztés rovására. 1861. október 24-én az apátság 1000 négyszögölenként 42 forintos áron tulajdonába bocsátja az ott lakóknak az általuk művelt öreghegyi szőlőföldeket, az ún. „örökváltsági egyezségben”. A többiek elszegődtek cselédnek. A lakások építése az 1870-es években kezdődött. 1927-ben a pusztákat egyesítették egy közös faluvá. Előszállás lakosainak száma 2000. jan. 1-én 3893 fő, köztük ifj. Gulyás Tibor kisfiú, aki a 2000. év első perceiben látta meg a napvilágot. Templom története A Cisztercita Rend a területen található kápolna helyett templomépítésbe kezd. 1779-re készül el Szűz Mária születésének tiszteletére. Nagysága és szépsége feltűnő ebben a korban, híre messze környékre elterjed.Gúlasisakos, órapárkányos középtorony, kétszakaszos hajó, csehsüvegboltozattal, egyszakaszos, félköríves záródású szentéllyel. Bal felől sekrestye barokk bútorzattal Bejárat fölött orgonakarzat, kovácsoltvas védőráccsal a XVIII. századból. Kő főoltár faburkolattal, kétfelől Zakariás és Erzsébet faszobraival, oromzatán angyalokkal kísért, sugár és felhőkoszorúval övezett Mária monogram. Félkupolával fedett fülkébe állított tabernákulum, 1783-ban felszentelve. Az oltárképen „Mária születése” (1788). A mellékoltárokon Szent József és Szent Bernát olajképei. Baloldalon szószék, vele szemben keresztelő kút. A vörösmárvány keresztelőmedence a XIX. század első felében készült. Ritka szép főoltárképe valószínűleg Tschöke Bernát jószágkormányzó ajándéka. Az itt működő cisztercita papok állítása szerint mind a főoltárkép, mind a két mellék oltárkép F. A. Maulbertsch alkotása. Az orgonát 1911-ben készítették, Rieger Ottó gyárában. A templom nagyharangját 1944-ben elvitték, s két kisharang maradt a toronyban, a kisebb súlyú feltételezhetően a jelenlegi templom helyén lévő 1750 körül épült, kis kápolna előtti haranglábon volt. Komoly tatarozást 1839 óta nem kapott. A millenniumot köszöntve az egyházközség megvalósította a tetőszerkezet cseréjét az önkormányzat és a lakosság segítségével. Előszállás községgé alakulása Előszállás és a környékén élő emberek megélhetését mindig a mezőgazdaságban való foglalatosság biztosította. A zirci apátság előszállási uradalma már XX. század elején országos hírű gazdaság volt. Gőzgépekkel szántott, cséplőgépet hajtott, gazdasági kisvasúttal kötötte össze telephelyeit az ercsi cukorgyárral. A további gépesítésnek csak az szabott határt, hogy valamilyen formában foglalkoztatni kellett a szinte korlátlan számban jelen levő zselléreket. Hagyó Kovács Gyula, akit 1917-ben másod jószágkormányzóvá neveztek ki, kitűnően működtette az uradalmat. Az apátság gazdasági eredményeit nem öncélúan fokozta, hiszen a cisztercita rend fenntartása mellett döntő szerepet vállalt az iskoláztatásban is. Az elemi oktatás megszervezésén túl