Enying - Enyingi Hírmondó, 2005 (16. évfolyam, 1-7. szám)

2005-09-01 / 5. szám

HÍRMONDÓ A modern világban azonban a gazdasági versenyben való si­keres megállásra... műveltség nélkül szó sem lehet....Az igazi műveltség fellendíti a gazdasági életet és gazdagságot teremt." (Idézet: Klebelsberg Kuno; 8 Órai Újság, 1927.) A költségvetési megszorítások, az általános takarékosság ellenére sem állította szembe a népiskolai és felsőoktatási programot, hiszen úgy vélekedett: ....népiskola és egyetem, ez a sarkköve oktatás­politikánknak.” A népiskolák építése és az egyetemek áttele­pítése, az oktatás decentralizálása párhuzamosan folyt. A deb­receni, 1921-ben Tisza Istvánról elnevezett Egyetemet 1914-ben kezdték építtetni, de a munka 1917-ben abban maradt. Az Országos Takarékossági Bizottság ellenében keresztülvitte, hogy az építkezés­ több klinikai épületekkel kiegészítve 1927-től foly­tatódott. (Az ünnepélyes átadás 1932-ben, a teljes befejezés már halála után, 1933-ban történt meg.) Az eredetileg Kolozsváron működő Ferenc József Tudományegyetemet 1920-ban Pestre, majd 1921-ben Szegedre telepítették. A szegedi egyetemi város­rész, illetve vele együtt a Csanádi püspökségi épületegyüttes megépítése a kultuszminiszter talán legidőállóbb tette. A szegedi beruházás a városnak is nagyon sokat jelentett, amiért Szeged a mai napig hálás: Klebelsberget országgyűlési képviselővé és díszpolgárrá választották, majd az 1932-ben bekövetkezett halála után végső nyughelye (feleségével együtt) a dóm, azaz a Fogadalmi Templom. Az intézményátszervezések érintették az egyházi iskolákat is (pl. a jogi fakultásokat állami egyetemeken tarthatták fenn), s Budapest vonakodása miatt a tanárképzés bázisa is Szeged lett. 1927-ben a polgári iskolai tanár - és tanárnői képzés összevonva ide került. Pécsre (pesti kitérő után) a korábbi Pozsonyi Erzsébet Tudo­mányegyetemet telepítette. A két másik vidéki egyetemi várossal ellentétben Pécs kezdetben vonakodott az építkezéseket támo­gatni, így a munka lendületesebben csak 1929-től indulhatott el, de azután a gazdasági válság mélyülésével megakadt.­­A pécsi egyetem kiépülésére, fejlesztésére Klebelsberg minisztersége idején már nem került sor. Csakúgy - bár kiérlelt koncepcióval rendelkezett- a pesti egyetemi intézetek racionalizálása, össze­vonása, a lágymányosi campus kiépítése.) Az elsősorban vidéki népiskolai hiányt látva a miniszter -első­sorban az ellátatlan Alföldön- iskolaépítő programba kezdett. Néhány év alatt népiskolák és tanítói lakások ezreit építették fel, igényes tervek alapján. Több helyütt tornacsarnokkal, a környe­zetet is rendezve. Szegeden (az egyetemi építkezések I. üte­mének befejezésekor, illetve a Dóm felszentelésekor) 1930. októ­ber 25-én adták át az 5.000-ik felépített népiskolát. Epilógus Az előzőekben felsoroltak csak állomásai egy nagy tudós élet­útjának. Számos kitüntetést kapott életében, de az utókor még nem értékelte tárgyilagosan életművét. Parlamenti felszólalásai alapján bátor, szókimondó, következetes, önérzetes ember volt, aki sértegetőivel szemben olykor fegyverrel vett elégtételt. (Köz­vetlen munkatársa, Petri Pál egy 1933-as szoborleleplezéskor mondta róla:...aligha találunk a legújabb kor vezető magyar államférfiai között olyanokat, akik többször kényszerültek volna párbajozni, mint ő.” Klebelsberg Kuno 1931-ben megválni kény­szerül posztjától. Hidegkúti lakásának többezres könyvtárát, faburkolatú berendezéseit a Széchenyi Könyvtárnak ajánlotta fel. Munkaintenzitása változatlan maradt, az Alföld problémáival foglalkozott, előadások sokaságát tartotta. Vidéki körútja után még köszöntötte az 1932-es Los­ Angeles-i Olimpia győzteseit, de október 2-án beszállították a Korányi klinikára, ahol 1932 október 11-én, 57 éves korában szívroham végzett vele. A Nem­zeti Múzeumban ravatalozták fel, és október 15-én a szegedi Fogadalmi Templom kriptájában temették el. Osztrák-magyar származása, német neve egész életében félre­értések, kellemetlenségek forrása volt. Klebelsberg Kuno vállalta magyarságát: „Mi a kötelessége az idegen nevű magyarnak? Az hogy hazáját jobban szeresse, és dolgozzon többet érte.” Mert: „Jó magyarnak lenni nehéz, de nem lehetetlen”, vallotta élete utolsó beszédében az enyingi Farkas Imre unokája, Farkas Aranka fia, gróf Klebelsberg Kuno. (vége) Csonka Zoltán TOURINFORM HÍREK ACHTUNG! DIE DEUTSCHSPRACHIGE BALATON ZEITUNG IST IN DEM TOURINFORM BÜRO ERHÄLTLICH Tourinform - Enying 8130 Enying, Kossuth u. 29. (Öffnungszeit: Mo-Fr 08.00-16.00) Színházbérlet A Dél-balatoni Kulturális Központban a szín­házbérletek árusítása idén szeptember 26-án kezdődik. A régi bérletesek szeptember 26-tól október 2-ig hosszabbíthatják meg bérleteiket. Az új érdeklődők október 3-tól 14-ig válthatnak bérletet. Az előadások október közepén indul­nak. Részletes információ a Dél-balatoni Kulturális Központ információs pultjánál (Siófok, Fő tér 2.; Tel: 84/31­1-855, 31­1-856), valamint az enyingi Tourinform irodában kapható.

Next