Érd - Érdi Újság, 1994 (4. évfolyam, 1-48. szám)

1994-10-21 / 42. szám

Nehéz lépést tartani a mai könyvárakkal Ismeretes, hogy a könyvke­reskedéseket nagy ívben elkerü­lik azok, akiknek igencsak vékony lett a pénztárcájuk, mert az alacsony fizetésekből, a mun­kanélküli segélyekből már a leg­olcsóbb kiadványokra sem futja. Vajon hogy vannak ezzel könyv­táraink? Van-e módjuk az állo­mány gyarapítására, és vajon látogatottabb-e a könyvtár, mint régebben, az olcsó könyvek kor­szakában? - ezekkel a kérdések­kel kerestük meg Szigetváriné Gyöngy Katalint, a Csuka Zoltán Városi Könyvtár vezetőjét. -Tavaly az önkormányzat jó­voltából összesen egymillió fo­rintot fordítottunk vásárlásokra. Ebben benne vannak nemcsak a könyvek, hanem a folyóiratok, video- és hangkazetták és leme­zek is. Ez a pénz összesen 4.376 dokumentumra volt elég. Az egy­­millió feletti összeget a saját plusszbevételeinkből biztosí­tottuk. - Plusszbevételeket említett. Hogyan teremthet jövedelmet egy könyvtár? - A bevételek tervezésekor számolunk a beiratkozási, a kése­delmi díjakkal és szolgálatatása­­inkból (fénymásolás, terembérlet) származó bevétel­lel. De ezek nem kiszámítható, hanem esetleges bevételek. Janu­ár elsejétől megemeltük a beirat­kozási díjat: ez egy évre 50 forint felnőtteknek, tanulóknak és nyugdíjasoknak 10 forint, a 14 éven aluli gyerekeknek pedig in­gyenes. Örülünk annak, hogy az idén is sikerült a tavalyi kötetszá­­mot beszereznünk a könyv­tárellátótól. Tavaly októbertől a Zenei Könyvtárban video­klubot is mű­ködtetünk. Ez nemcsak a bevéte­leinket növelte meg (évi 600 forint a tagsági díj), hanem a ki­adásainkat is, hiszen gyarapíta­­nunk kell a kínálatot ahhoz, hogy sokan igénybe vegyék ezt a szol­gáltatásunkat. A beszerzési keret összege és a bevételeinkből származó pénz arra már sajnos nem elegendő, hogy az elhasználódott könyve­ket pótolhassuk, hiszen a könyv­­állomány zömében abból az időszakból való, amikor még el­fogadhatóak voltak a könyvárak. Ma már képtelenség lépést tarta­ni velük! Szerencsére könyvkö­tészetünk lehetővé teszi, hogy takarékoskodjunk, mert amíg le­het, felújítjuk a régi salátává ol­vasott könyveket. Csak azt cseréljük ki, amely valóban „ menthetetlen ”. — Milyen a könyvtár látoga­tottsága ? - Egy könyvtáros mindig nagy érdeklődésre számít, sok lá­togatót vár. De ha Érden szem előtt tartjuk azt, hogy innen mint­egy húszezer ember ingázik a fő­városba, akkor a hatezer körüli tagság nem is kevés. A beiratko­zások száma pedig évről-évre emelkedik. De gyanítom, hogy ez a növekedés nem a szoláltatá­saink ugrásszerű javulásának kö­szönhető, hanem abból következik, hogy az emberek nem tudják a könyveket megvá­sárolni és könyvtári kölcsönzésre szorulnak. — Hasonló lehet a helyzet a napi- és hetilapokkal, a drága fo­lyóiratokkal. Megtalálják-e itt az érdi polgárok azt amit szívesen olvasnak? - Nehéz az igényeket ponto­san leszűrni. Mindenesetre az or­szágos és megyei napilapokat megrendeltük. A magazinokból és hetilapokból is bőséges a kíná­latunk, noha ezekből már egy ki­csit szelektáltunk. Az ismeretterjesztő folyóiratokat pe­dig úgy válogattuk, hogy minden tudományág területébe kínáljunk betekintést. (BEA) SPORTKÖR PARKVÁROSBAN Tárnok Gyula, a Parkvárosi Sportkör elnöke és Brunszvik Csaba titkár örömmel újságolta a sportkör és nyugdíjasok össze­vont ünnepi találkozóján, hogy négy év után megkapták sporto­lási célra az önkormányzattól a Levente-üdülőt. - Sportkörünk 1991-ben ala­kult azon a napon, amikor az utolsó szovjet katona is elhagyta országunkat. Célunk épp az, hogy parkváros régi sporthírne­véhez méltón foglalkozzék ismét a sporttal Sokan tudják, hogy a II. vi­lágháború előtt sok sportrendez­vény volt, öt egyesület rendezte ezeket (az Érdi Traktor, Ófalusi Ligeti IV. kerületi Egyesület, Parkvárosi). Nagy volt a versen­gés. A sok sikert elért Parkvárosi Egyesületet feloszlatták, sportte­lepe helyén, a Bem téren óvoda épült. Most éppen azért vagyunk olyan boldogok, mert kaptunk végre egy helyet, ahol a tagjain­kon kívül bárki sportolhat majd. Hasznosan el tudják tölteni itt a szabadidejüket fiatalok és öre­gek.­ ­nbb- Képünkön Tárnok Gyula, a Sportkör elnöke látható FOGADÁS AZ ASZFALTON Szerkesztőségünkbe nagyon kellemes invitálás érkezett, ame­lyet személyesen Kopor Tihamér adott át két utca - a Turul és a Sólyom utcák - lakói nevében. A múlt héten fejeződött be az aszfal­tozásuk. Ez még önmagában nem lenne különleges, ám a történet maga az. Mint felső képünkön is látható a Fehérvári út, Érd megszűntét jel­ző táblája utáni néhány utcácska igen talajvizes. Mindig is az volt. A körülöttük újonnan megépített főutak még csak rosszabbították az amúgy sem rózsás helyzetet: a víz szabad lefolyását teljesen meggátolták, így esőzéskor a ta­lajvíz mellett a csapadékvíz is ezekre az utcákra zúdult. Autóval nem lehetett bejárni, minden to­csogott a vízben. A talaj az utón és a kertekben teljesen átázott. Pince egy ház alatt sincsen. De­h­át hogy is lehetne? Ezért volt különleges október tizenharmadikának délelőttje, amikor is a lakók ünnepélyes útá­­tadást szerveztek. A Polgármes­teri Hivatal Műszaki Osztálya elkészült a munkával, azaz e két utca aszfaltozásával. Az itt lakók nagyon elégedettek és boldogok, hiszen ahogy említették néhányan: „most érezzük először azt, hogy Érdhez tartozunk. Mi annyira távol esünk a központtól, hogy soha sen­ki nem foglalkozott a bajainkkal. ” Az új útra került egy roskadá­­sig megterített asztal, amelynek fi­nomságai - sütemények, torták, üdítőitalok, kávé, rövid italok, bor - egy-egy háziasszony gondos ke­­zemunkáját dicséri. Az ünnepsé­gen jelen volt Harmat Béla polgármester, T. Mészáros András alpolgármester és a Műszaki Iro­da vezetője Bartha Tamás is, aki a munkát irányította. Majdnem mindenki eljött ide, lakjon bár a harmadik - még aszfaltozatlan - utcában. Közös örömük van. Ér­deklődésemre elmondta egy ki­sebb csoport, hogy a munka mindvégig folyamatos és pontos volt. Minden házból 2000 forint hozzájárulást kellett befizetni. „ Nem is gondoltam, hogy ilyen szép lesz. ” - mondta felém fordul­va egy nyugdíjaskorú néni. A sár most már nem probléma, esős idő­ben is lehet majd közlekedni. A Turul utca elején 5 tonnánál nehe­zebb járművek behajtását irtó táb­lát helyeztek el. „A gyorshajtókhoz oda kell menni és felszólítani őket arra, hogy vigyázzanak az itt la­kókra és tartsák be a sebességkor­látozást ” - mondta Bartha Tamás. Erre ugyanis csak az jár, aki itt lakik. A szervezők közül Kopor Tihamér és Hajdúné Kopor Erzsé­bet gondos munkáját feltétlenül ki kell emelni. Az ötlet tőlünk in­dult, s a lakók igazán szép ünnep­séggel tették emlékezetessé ezt a napot. Búcsúzóul balesetmentes út­használatot kívánunk. Zizi Ilyen volt a Turul utca 1993 őszén A Turul utca lakói az új aszfalton 1994 októberében A kérdés nyitott maradt Hova szállítják a jövőben az érdi hulladékot? Az Önkormányzat Testületének október 12-i ülésén tárgyalt napi­rendi pontok között nem egy olyan előterjesztés akadt, amelyről újra tárgyalniuk kellett a városatyáknak, mert nem született döntés. Ezek kö­zé tartozott többek között a hulla­déklerakóval és a szemétszállítással kapcsolatos kérdés. Az A.S.A. cég és az ÉVÁÉP Kft. megjelent képvi­selőinek hozzászólásaiból kiderült, hogy igen sok kérdésben a két vál­lalat között sem született konszen­zus, noha arról is szó volt, hogy az A.S.A. igényt tart az ÉVÁÉP Kft. autóparkjára és dologzóira is. Ha valóban átveszi a munkásokat, ak­kor pontosan hánynak ad munkahe­lyet, és hányat küld el? Ugyanakkor, ha a testület döntése alapj­án valóban az A.S.A. venné át a szemétszállí­tást, vajon mi lesz az ÉVÁÉP Kft. egyéb - köztisztasági, ingat­lankezelési és építőipari - tevékeny­ségével? Igényli-e a város továbbra is? Tény, hogy a szemét elhelyezése egyre sürgősebb, mert a Tárnok kö­zelében lévő érdi hulladéklerakó hónapokon belül megtelik. Érdnek viszont egyelőre nincs erre a célra alkalmas területe. Létezik ugyan egy ajánlat, de azért 160 milliót kellene az önkormányzatnak fi­zetnie. Szenes Miklós, az A.S.A. cég képviselője elmondta, hogy nemcsak átvenni akarják a sze­métszállítást, hanem igen nagy összeget be is fektetnek ebbe a vállalkozásba. Alaptalanok azok a félelmek és híresztelések, hogy a fővárosi hulladékot is Érdre fogják szállítani. Sőt inkább azon fáradoznak és arra törekszenek, hogy az érdi szemetet szállítsák el innen. Költő Ferenc, az ÉVÁÉP Kft. igazgatója szerint a szemét szál­lításának tíz-hússzorosáért kínál­ja szolgáltatását az A.S.A., és ennyiért bárki végezhet jobb mi­nőségű munkát. „Nem tudunk egyetérteni az ÉVÁEP teljes felszá­molásával” - jelentette ki végül. A közel kétórás vita után nyil­vánvalóvá vált, hogy ezen az ülé­sen nem hozhatnak érdemleges döntést a hulladék jövőbeni szál­­lítása és elhelyezése kapcsán. A testület tagjai nagy többséggel (16 igen, 2 nem és 2 tartózkodás) elfogadták azt a javaslatot, hogy a további tárgyalások és a tisztá­zatlan kérdések megválaszolása érdekében későbbre halasztják döntésüket. (Be) * MU/» ÚJSÁGIV. évfolyam 42. szám 1994. október 21.

Next