Érd - Érdi Újság, 1997 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1997-01-03 / 1. szám

2 Napirenden Rendkívüli ülést tartott december 18-án a képviselő­­testület, hogy a még függőben lévő ügyeket az év végi ünnepek előtt lezárhassa. Városházi tudósítás ■ ■ ■ ■ / Napirend előtt Harmat Béla polgármester visszautasította azokat a valótlanságokat, ame­lyeket Bartha Lajos képviselő az Új Körképben megjelenő cikké­ben a gázberuházásokkal kapcso­latban állított, s kilátásba helyez­te, hogy hitelrontásért bepereli a képviselőt. ✓ Ugyancsak napirend előtt kért szót Máté István, a Volán ér­di üzemigazgatóságának vezető­je, s bejelentette, hogy cége nem fogadja el - pontosabban csak ja­nuárban hajlandó alkalmazni - a testület által meghatározott vitel­díjakat. Megfenyegette a várost, amennyiben nem állapítanak meg új tarifákat, a vállalat kivonul Érd helyi közlekedéséből. (Lásd külön írásunkat!) ✓ A testület módosította szer­vezeti és működési szabályzatá­nak néhány pontját. Eszerint az ülésekről készült hangfelvételt a jegyzőkönyv elkészülte után egy hétig kell megőrizni. Az eredeti javaslattal ellentétben a képvise­lők úgy döntöttek, hogy a polgár­­mesteri hivatal nem kér pénzt az ülések hangfelvételének átmáso­lásáért. Nem fogadták el viszont Rumi Imre javaslatát, miszerint a másoláshoz ne legyen szükség a jegyző írásbeli engedélyére.­­Környezetvédelmi alap létre­hozásáról döntött a képviselő-tes­tület. Ez lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatot törvényesen megillető bevételeket (bírságok, környezetterhelési díjak stb.) kü­lön számlán kezeljék, s környezet­védelmi feladatok megoldására fordítsák. Az alappal való gazdál­kodás a műszaki bizottság hatás­körébe tartozik majd. A bevételi források körébe bekerült a hely­ben kiszabott természetvédelmi bírság összege is.­­ Módosította a képviselő-tes­tület a távhőszolgáltatás legma­gasabb hatósági díjáról és a díj­­alkalmazás feltételeiről szóló ren­deletét. A módosítás legfőbb cél­­ja az volt, hogy tisztázza az ÉVÁÉP Kft. és az ÉTV Kft. kö­zött kialakult vitás helyzetet: ki számlázza le a meleg vízhez fel­használt hideg víz díját (ki vállalja a kintlévőségekből származó veszteséget)? Mint erről már több ízben írtunk, az idevágó jogsza­bályok (sem az országosak, sem a helyiek) nem egyértelműek. A tes­tület elé került rendeletmódosítás próbál tiszta (hideg) vizet önteni a pohárba. A rendelettervezet megalkotói a képviselőkre bízták a döntést azzal, hogy a kérdéses paragrafust A és B variációban terjesztették eléjük. A testület az A változat mellett voksolt, ami így szól: „Az (1) bekezdés b) pontja szerinti meleg víz hődíja a hasz­nálati meleg víz előállításához fel­használt hálózati hideg víz díját és a csatornahasználat díját nem tartalmazza.” Ezzel lényegében az mondatott ki, hogy ezt a vizet az ÉTV Kft.-nek kell leszámláz­nia és a díjat beszednie. Külön ha­tározatot is hozott a testület, hogy a két érintett cég 30 napon belül köteles a kérdésben megállapo­dást kötni egymással.­­A képviselő-testület elfogadta a város költségvetési koncepcióját, aminek egyik sarokpontja, hogy az intézmények idei pénzügyi terve úgymond 0 bázisú legyen, azaz ne az előző évi összegekből, hanem a tényleges szükségletekből indulja­nak ki a tervezéskor.­­ Ismét a testület elé került a szeméttelep ügye, azaz a Becker céggel kötendő szerződés. Az ál­talános vélemény az volt, hogy a partner gyakorlatilag minden módosítást elfogadott, amit az önkormányzat javasolt, tehát a szerződést meg kell kötni. Ács Mi­hály továbbra is fenntartotta vé­leményét, hogy a kijelölt terület nem alkalmas szemétlerakó épí­tésére. Ebben a kérdésben komp­romisszum született, miszerint a területről hozott határozatot a tes­tület visszavonta, a szemétlerakó helyéről május végéig kell dönteni a Becker által finanszírozott ala­pos szaktanulmányok alapján. Óva intett viszont a szerződés megkötésétől dr. Marsó Gyula jegyző, mert, mint mondotta: „Nekünk egyetlen dolgunk, hogy ezt a szerződést aláírjuk, s attól a perctől kezdve a Becker azt csi­nál, amit akar, ezeknek a szerző­déseknek az alapján nekünk sem­mi szavunk nem lesz. Szerintem legfeljebb csak tárgyalási alapnak szabadna elfogadni a tervezetet. ” Több se kellett erre Cservinska és Bartha képviselőknek, hogy ők is hangot adjanak ellenvélemé­nyüknek, s a kérdésben népsza­vazás kiírását indítványozták. Ezt a testület rövid úton leszavazta A végső szavazás eredménye 15 igen, 4 nem, 1 tartózkodás (a pol­gármester nem szavazott), ezzel a testület úgy döntött, hogy szer­ződést köt a Becker céggel.­­ Eredménytelennek nyilvání­totta - már ismét - a jegyzői állás­ra kiírt pályázatot a testület. Volt ugyan egy érvényes pályázat, de benyújtója önkormányzati lakást kért. Végül a testület úgy döntött, hogy dr. Marsó Gyula megbízott jegyzőt bízzák meg határozatlan időre. Döntöttek a képviselők az aljegyzői állás meghirdetéséről is.­­ Javaslatot hallgatott meg a testület a város közlekedési rend­jének felülvizsgálatára. (Lásd külön cikkünket!) Tudósított: M. Nagy Péter ! Fizessen, aki Érdre jön? ■» Folytatás az 1. oldalról De félre a tréfát, mert vannak reálisabb (földhözragadtabb?) elemek is a műszaki bizottság közlekedési koncepciójában. Csak hát ezek nehezebben meg­valósíthatók, mert nem szedni kell hozzájuk a pénzt, hanem ki kell adni. Ha lenne miből. Mert meg lehetne ugye építeni a fe­lüljárót a Szent István úti vas­úti kereszteződésnél, és ki lehet­ne alakítani a tervezett kettős körforgalmat is. Mindebből egyelőre csak az autópályadíj a biztos. Azt besze­dik, Érd előtt vagy Érd után, de beszedik. Mert aligha hisszük, hogy Horn Gyulát meghatja dr. Schmidt Gézának, a Pest Megyei Közgyűlés elnökének levele, amelyben kéri, hogy a megyét hagyják ki a díjzónából. (mnp) 1997. JANUÁR 3 CSAK JANUÁRRA FOGADTÁK EL Tarifaalkudozás a Volánnal Csak január hónapra érvényesek az önkormányzat ál­tal elfogadott jegy- és bérletárak a helyi autóbusz-jára­tokon, derült ki a testület decemberi, rendkívüli ülésén, ahol a Volán képviselője megvétózta az egy héttel ko­rábbi döntést. Városházi tudósítás ■ ■ ■ ■ A viteldíjakat a helyi önkormány­zat állapítja meg - hirdeti a fel­irat a Volán autóbuszain. Ez a va­lóságban persze nem egészen így fest. Tény, hogy a közlekedési vállalat által előterjesztett díjak­ról a képviselő-testület hoz ha­tározatot, de választási lehetősé­ge alig van. Ha sokallja az aján­lott tarifákat, lejjebb viheti azo­kat, de a különbséget fizetnie kell, ha netán emelni szeretné, hogy csökkenjen részesedése a költségekből, akkor a Volán azon nyomban a Pénzügyminisztéri­ummal fenyegetődzik, mondván, úgysem hagynák jóvá. Nem volt ez másként 1996-ban sem. Amint arról előző számunk­ban írtunk, a város képviselő­testülete megpróbált változtatni a helyzeten, s nem fogadta el a Volán által ajánlott tarifákat. Az elutasítást alapos bizottsági munka előzte meg. Az adatok elemzése vezette arra a pénzügyi bizottságot, hogy a tarifarend­szer alapvetően rossz, a város számára kedvezőtlen. Ha ugyanis valaki Érden belül helyközi jára­ton utazik, az valamivel olcsóbb, mint ha helyi járaton teszi meg ugyanazt a távolságot. Ebből az következik, hogy a helyi járatok forgalmi mutatói rosszak, az utaslétszám csökken, tehát az önkormányzattól nagyobb hoz­zájárulást lehet kérni. Ráadásul a Volánnak - ezt a testület előtt Máté István, az érdi üzemigaz­gatóság vezetője el is mondta - kötelezettsége csak a helyközi já­ratok működtetésére van, alap­vető érdekük azok gazdaságossá tétele. A város persze így duplán rosszul jár, mert amellett, hogy fizeti a hozzájárulást a Volánnak, kevesebb iparűzési adóhoz jut, mert azt a helyi járatok bevétele alapján fizeti a közlekedési vál­lalat. Az idei tarifalakó kiindulási pontja 55 vagy 56 forintos vonal­jegy volt, s ennek megfelelően alakult volna a bérletek ára. Eb­ben az esetben az önkormányzat­nak egy évre hétmillió forintot kellett volna fizetnie a Volánnak. A helyzet és a számok ismereté­ben a pénzügyi bizottság kidol­gozott egy másik árrendszert, aminek az volt a lényege, hogy a vonaljegy mindenképpen olcsóbb legyen annál, amit a helyközi já­raton fizetni kell, így a kihasznált­ság, a forgalom nőne. Ennek az ötven forintos vonalj­egynek per­sze ára van, mert a bérletekért többet (fajtánként átlagosan száz forinttal) kellene kérni annál, amit a Volán javasolt. A számítá­sok szerint ez a tarifarendszer szükségtelenné tenné, hogy az ön­­kormányzat fizessen a Volánnak, sőt még mintegy 2,5 millió forint plusz keletkezne, amit a helyi köz­lekedés fejlesztésére fordíthatna a közlekedési vállalat. A bizottsági tárgyalások során úgy tűnt, hogy a Volán is bele­megy ebbe az alkuba. A testületi ülésen azonban a dolgok más­képpen alakultak. A képviselők először lelkesedtek az ötletért, de aztán vagy megijedtek, vagy föl­támadt a szociális érzékenysé­gük, sokallni kezdték a bérletek árát. (Való igaz, hogy az emelés a 96-os árakhoz képest több száz forint lett volna.) Elkezdték te­hát lefelé faragni az összegeket, na nem nagyon, csak annyira, amennyi érzésük szerint abból a bizonyos 2,5 millió pluszból fu­totta. Így alakultak ki azok az árak, amelyeket lapunk előző számában közöltünk. Igen ám, de a döntéskor a Volán képviselője már nem volt jelen. Eljött viszont Máté István a következő heti rendkívüli ülésre, és közölte, hogy ezeket az árakat cége nem hajlandó elfogadni („Önöknek joguk van így dönte­ni, nekünk viszont jogunk van mérlegelni, hogy ezen az áron vállaljuk-e a szolgáltatást.”), pontosabban csak január hónap­ban hajlandó alkalmazni (kivéve a testület által indítványozott gyerekjegyet, mert azt ennyi idő alatt technikailag nem tudják be­vezetni), az önkormányzat tár­gyalja újra a tarifákat, mert amennyiben ragaszkodnak dön­tésükhöz, a Volán útra kel, és ki­vonul Érd helyi közlekedéséből. A Volán érdekeit feltehetően az sérti leginkább, hogy a kép­viselők rájöttek a helyi és a hely­közi tarifa közötti különbség „trükkjére”, s ezt most a maguk, pontosabban a város javára pró­bálják alkalmazni. Mert mi lesz ezután? Felszáll valaki a pesti (helyközi) buszra a városköz­pontban, és kér egy helyi jegyet a Bem térig, vagy felül a Kosz­tolányi téren, megváltja a jegyét (a helyközit) a Bem térig, s ott kér egy helyit a buszpályaudva­rig. Hát az biztos, hogy a Volán­nak ez nem előnyös. A város szempontjai persze nem kevésbé logikusak és érthe­tőek. A kidolgozott (eredeti) ja­vaslattal megtakarítható lenne (igaz, a polgárok zsebére) hét millió forint, amit más célokra (a polgárok javára) fordíthatnának. S végre valóban piaci alapokon működne a helyi közlekedés is, bár ennek most egy nagyobb ará­nyú emelés lenne az ára. M. Nagy Péter Pillanatnyilag nincs tehát egész évre érvényes tarifarendszer a helyi járatokra. Az alábbiakban az 1996-os árakat, a Volán eredeti elképzelését, a pénzügyi bizottság javaslatát és a testület által elfogadott - január hónapra érvényes - tarifákat közöljük. Buszra várók a Kosztolányin: a Bem térig helyközi, onnan helyi?Hancsovszki János felvétele Testületi döntés Vonaljegy 45 55 50 50 Egyvonalas bérlet 940 1160 1260 1200 Egyvonalas félhavi bérlet 470 580 630 650 Összvonalas bérlet 1100 1350 1450 1300 Összvonalas félhavi bérlet 550 675 725 700 Összv. tanuló- és nyugdíjas bérlet 300 385 430 360 Gyerekjegy­--30 1996-os árak Volán-javaslat A pénzügyi biz. javaslata

Next