Érd - Érdi Újság, 2005 (15. évfolyam, 32-43. szám)

2005-08-12 / 32. szám

Ismét csapadékcsapás •­Folytatás az 1. oldalról Mintegy 100 ember dolgozott a károk enyhítésén 15 szi­vattyúval és munkagépekkel. Az özönvízszerű esőzés leg­inkább a már említett, a Zámori út-vasút-Vadlúd utca-Haris utca által határolt területet érin­tette, valamint a 6-os és 7-es út találkozásának környékét Érdligetnél, s természetesen a város minden mélyebben fek­vő részét. Az újabb esőzés is­mét arra hívta fel a figyelmet, mennyire fontos az árkok és átereszek rendszeres tisztítá­sa és karbantartása, s hogy ez nemcsak a város dolga! S arra is figyelmeztetett ez a vész­helyzet,­­ újra­­ hogy a város vízelvezető rendszere alkal­matlan a hasonló mennyisé­gű csapadék elvezetésére. Ezért is ígérte Döcsakovszky Béla az egyik híradós interjú­ban, hogy ahol lehetséges, a patakokon - például a Barán - a meder kiszélesítésével úgynevezett zápotározókat alakítanak majd ki, ami vala­mit javíthat a helyzeten. A víz elvonultával az EKF brigádjai a hordalék eltaka­rításán dolgoztak, s ahol szük­séges, fertőtlenítenek (erről lásd külön cikkünket az ÁNTSZ tanácsaival) 2 száza­lékos Hypo-oldattal. (Munkatársunktól) ÚTLEZÁRÁSOK, TORLÓDÁSOK, KOCCANÁSOK A hatalmas mennyiségben leesett eső, s az azt követő mentési intézke­dések a város közelekedését is megzavarták. Az Érdi Rendőrkapi­tányságon át kellett csoportosítani a rendőri erőket ahhoz, hogy min­den esetben maradéktalanul elláthassák a megsokasodott feladatokat. A legnagyobb forgalmi dugót a 6-os főút Duna utcáig nyúló szaka­szának lezárása okozta. Csütörtökön reggel hat órától délután három óráig az M 0-ás út felé terelték a nehézgépjárműveket, míg a sze­mélygépkocsik és a kisebb teherjárművek az Aranyos utcán át ke­rülhették meg a szivattyúzás és az útátvágás miatt lezárt szakaszt. A Zámori úton sem volt zavartalan a forgalom, hiszen itt is át kellett törni az úttestet. A forgalmi dugók és torlódások mellett a rendőrség munkáját az is nehezítette, hogy az átlagosnál jóval több személyi sérülésekkel nem járó, koccanásos baleset történt. Az emberek zöme nehezen viselte a forgalom elterelésével járó bonyodalmakat, és leginkább a türelmetlenségükkel okozták a balesetek. 2005. AUUU9AIW9 a­a. A­ktuális Óvatosan a klórmésszel! Kimosott emésztőgödrök és árnyékszékek, ki tudja hon­nan előkerült szeméthalmok maradtak Érd özönvíz-súj­totta területein a felhőszakadás nyomában. A víz vissza­­vonultával megkezdődhetett a takarítás lakóházakban és elöntött udvarokban, közterületeken és a senki Földjén. Az ÁNTSZ-nél nyomatékkal hangsúlyozzák: szükség ese­tén a közterületek fertőtlení­tése az önkormányzat felada­ta, magántulajdonban lévő területeken pedig a tulajdo­nosnak vagy a bérlőnek kell gondoskodnia a fertőzésve­szély elhárításáról. A tisztior­vosi szolgálatnak sem jogo­sítványa, sem gépe, sem em­bere nincs, hogy ilyen mun­kát végezzen. Tevékenysége jobbik esetben megmarad a tanácsadásnál, ha pedig szük­séges, elrendelheti a fertőtle­nítést. Nincs értelme semmiféle fertőtlenítésnek mindaddig, amíg a víz nem vonul vissza, vagy nem issza be a talaj. Utá­na pedig először is gondos­kodni kell a visszamaradt szennyeződés összegyűjtésé­ről, s ezt a szeméthalmot már be lehet szórni klórmésszel. Óva intenek a tisztiorvosi szolgálatnál a teljes kertfelü­let klórmeszes beszórásától, hiszen ebben az esetben gya­korlatilag az egész növény­zetet is elpusztítja a szer. A legjobb fertőtlenítő maga a napfény, a kertekben ez se­gíthet a legjobban. Talajfer­tőtlenítésre tehát csak na­gyon indokolt esetben van szükség, a szennyezett terü­letet legalább 10 centi mé­lyen 10 százalékos klórmész­­oldattal, vagy 20 százalékos mésztej-oldattal kell átitatni. Házak, lakások, egyéb helyi­ségek, zárt terek szennyezett, fertőzött padlózatát legjobb a háztartási Hypo 4-6 száza­lékos oldatával lesúrolni, a falfelületet pedig 2-4 száza­lékos oldatával lemosni, eset­leg lepermetezni. A fertőtle­nítő szert 24 óra elteltével szabad csak vízzel felmosni, leöblíteni. Árnyékszékek fertőtleníté­séhez nagyobb mennyiségű klórmészre van szükség, négyzetméterenként leg­alább egy kilónyit kell elte­ríteni, de klórmeszes oldattal kezelni kell az ülődeszkát és az oldalfalakat is. Sajnálatos módon az özön­víz nemcsak a lakóépületek­ben, hanem a berendezésben, a használati tárgyakban is károkat okozott. Ágyakat, ágybetéteket a Lysoform 3 százalékos oldatából képzett habbal lehet fertőtleníteni, az ágyneműket, hálóruhákat, al­sóneműket 1-2 százalékos Neomagnol oldatba kell áz­tatni, majd 1-2 óra elteltével következhet a hagyományos mosás. Az elöntött területeken az ásott kutak vizét tilos ivóvíz­ként használni mindaddig, amíg fertőtlenítésük meg nem történik. Elhullott állatokról nyomban tájékoztatni kell az állategészségügyi hatóságot. Fokozottan kell ügyelni a személyi tisztaságra is. Akik a szennyezett területen taka­rítanak, fertőtlenítést végez­nek, munkavégzés után, ille­tőleg eközben is tanácsos gyakrabban kezet mosniuk fertőtlenítőszeres vízben. Ha minden elővigyázatos­ság ellenére bárki belázaso­­dik, vagy hasmenést tapasz­tal, azonnal jelentkezzék há­ziorvosánál. (P) A TŰZOLTÓK IS SEGÍTSÉGET KÉRTEK A városi tűzoltóság 25 fős csapata teljes ké­szültségben állt és dolgozott, mégsem vol­tak elegen ahhoz, hogy minden vízzel el­árasztott, veszélyeztetett területen ott legye­nek. A fővárosból és Dabasról kértek és kap­tak segítséget, így tizenkét fecskendővel és tizennégy kismotor-fecskendővel szivattyúz­ták a vizet. 1431301011 összesen hatvan tűzoltó vett részt a mentésekben - tudtuk meg Vörös János tűzoltó parancsnoktól. - Még kimon­dani is rengeteg, de az eső okozta károk mi­att összesen 240 alkalommal kellett kivonul­niuk, amellett, hogy a Sajó és a Duna utca környékén, valamint a Zámori úton több órán keresztül folyt a munka. Kérdésünkre, hogy a sorozatban érkező hívások után milyen szem­pontok döntötték el a kivonulás sorrendjét, Vörös János elmondta, ő is folyamatosan jár­ta a várost, hogy feltérképezze mely területe­ken sürgősebb a segítség, hová kell átcsopor­tosítani erőiket. Legtöbb esetben a házakba beömlő víz miatt riasztották a tűzoltókat, de nem egy esetben kidőlt fákat kellett eltakarí­tani. Még a hét elején is akadt munkájuk, mert a talajvizes területeken visszatért a víz és is­mét szükség volt a szivattyúkra. Jogerős és végrehajtható épí­tési engedély alapján mikor kezdhető meg a tényleges épí­tési munka? 2005. július 15. napjától újabb feltétele van az építési munka megkezdésének. Ezen a napon lépett hatályba a 135/2005. (VII. 14.) Kor­mányrendelet, mely az aláb­biak szerint rendelkezik: 2. § (1) Az építésügyi ható­sági (létesítési) engedélyhez kötött és a nettó (általános for­galmi adó nélkül számított) 10 millió forint kivitelezési ér­téket (szerződéses érték) meg­haladó, illetve a közbeszerzés­ről szóló törvény hatálya alá tartozó építési tevékenység - az Étv. 38. § (1) bekezdésében és 39. § (1) bekezdésében fog­laltakon túlmenően - akkor kezdhető meg, illetve akkor folytatható, ha az építési te­vékenységgel kapcsolatos (3) bekezdés szerinti adatokat az építési (létesítési) engedély ki­adására hatáskörrel rendelke­ző első fokú építésügyi ható­­t­lonflt f a továbbiakban- éní­alá­bb 8 munkanappal az épít­tető bejelentette. E rendelet alkalmazásában az építési te­vékenységre vonatkozó kivi­telezési érték alatt közbeszer­zési eljárás lefolytatása esetén a Vállalkozási érték, azaz az elfogadott ajánlati érték, egyéb esetben a hatósági en­gedély tárgyát képező teljes létesítmény összesített anyag- és munkadíj költségeinek együttes összege (szerződéses érték) értendő. (2) Az (1) bekezdésben elő­írt kötelezettség terheli az építtetőt a továbbépítésre vo­natkozóan, ha az építési tevé­kenységet fennmaradási és továbbépítési engedély birto­kában folytatja és a tovább­építési engedéllyel elvégzen­dő építési tevékenység kivi­telezési értéke az (1) bekez­dés szerinti értéket eléri. (3) Az (1) bekezdés szerin­ti bejelentés az Étv. 58. § (7) hpszpyHpCPKpn m­a rr. otn .r. nőtt a) építtető neve (elnevezése) b) az építési helyszín címe, helyrajzi száma c) a kivitelező (vállalkozó) neve, (elnevezése) címe (székhelye), kivitelezési jo­gosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági be­jegyzés) külön jogszabály szerinti igazolása, továbbá d) a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr neve, címe (székhelye), jogo­sultságának igazolása Az építtetőnek ezeknek az adatoknak az építésügyi ha­tósághoz történő bejelentésé­vel egyidejűleg az építési te­vékenységre vonatkozó kivi­telezési értéket az APEH-nak is meg kell küldenie. A felsorolt adatközlési kö­telezettség az adatokban be­következő változások esetén is terheli építtetőket, melyeket haladéktalanul meg kell ten­nie. Az adatokat az építésha­b) a Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőségnek c) az APEH-nak Az építésügyi hatóság a be­jelentést 3 munkanapon belül megvizsgálja és szükség ese­tén a bejelentőt 8 napos ha­táridővel hiánypótlásra hívja fel. Az építésügyi hatóság az építési tevékenység megkezdé­sét 15 napon belül határozat­tal megtiltja, ha a bejelentő a hiányokat a felhívás ellenére sem pótolja. Ha az építési tevékenységet bejelentés nélkül kezdték meg, vagy a meghatározott intézkedés ellenére is végzik, azonnali intézkedés kereté­ben az építésügyi vagy épí­tésfelügyeleti hatóság tiltja meg az építési tevékenység végzését, amelyik az ellenőr­zése során a szabálytalansá­got észlelte. A határozat azonnali végrehajtása fel­lebbezésre tekintet nélkül el­mesért is, melynek mellékle­tét képezik az alábbi adatok és mellékletek: a) a kivitelező (vállalkozó, alvállalkozó) neve, lakcíme (székhelye), kivitelezési jo­­gosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági be­jegyzés) igazolása, továbbá b) a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr neve, lakcíme (székhelye), jo­gosultságának igazolása, c) a kiviteli tervek tervező­jének tervezési jogosultságá­ra vonatkozó igazolása és nyilatkozata arról, hogy a ter­vek megfelelnek a jogszabá­lyi előírásoknak. Az építési naplóba és mel­lékleteibe külön jogszabály­ban előírtakon túlmenően a kivitelező köteles betekintést biztosítani a helyszíni ellen­őrzést folytató felügyelőség, az építésfelügyeleti szerv, va­lamint az APEH, illetve terv­külön jogszabályban előírta­kon túlmenően azt állapítja meg, hogy az építési tevékeny­ség az építési helyszínen, a) építési napló nélkül, il­letve b) adatok feltüntetése nél­kül, vagy c) az építtető adatközlési előírt kötelezettségének telje­sítése nélkül, vagy d) az építésügyi hatóság tiltása ellenére kezdődött meg, illetve folyik, az építési tevékenység vég­zésének, folytatásának meg­tiltása mellett külön jogsza­bályban meghatározott építésfelügyeleti bírságot szab ki. A rendelet APEH-re vonat­kozó rendelkezéseit a kihirde­téstől számított negyvenötö­dik naptól kell alkalmazni. A rendeletet a hatályba­lépését követően megkez­dett építési tevékenységre, valamint az ezen időpontot követően indult fennmara­dási és továbbépítési enge­dély alapján végzett építési Ügyintézési ki,mit TUD' Új jogszabály az építési engedélyeknél

Next