Érd - Érdi Újság, 2005 (15. évfolyam, 32-43. szám)
2005-08-12 / 32. szám
Ismét csapadékcsapás •Folytatás az 1. oldalról Mintegy 100 ember dolgozott a károk enyhítésén 15 szivattyúval és munkagépekkel. Az özönvízszerű esőzés leginkább a már említett, a Zámori út-vasút-Vadlúd utca-Haris utca által határolt területet érintette, valamint a 6-os és 7-es út találkozásának környékét Érdligetnél, s természetesen a város minden mélyebben fekvő részét. Az újabb esőzés ismét arra hívta fel a figyelmet, mennyire fontos az árkok és átereszek rendszeres tisztítása és karbantartása, s hogy ez nemcsak a város dolga! S arra is figyelmeztetett ez a vészhelyzet, újra hogy a város vízelvezető rendszere alkalmatlan a hasonló mennyiségű csapadék elvezetésére. Ezért is ígérte Döcsakovszky Béla az egyik híradós interjúban, hogy ahol lehetséges, a patakokon - például a Barán - a meder kiszélesítésével úgynevezett zápotározókat alakítanak majd ki, ami valamit javíthat a helyzeten. A víz elvonultával az EKF brigádjai a hordalék eltakarításán dolgoztak, s ahol szükséges, fertőtlenítenek (erről lásd külön cikkünket az ÁNTSZ tanácsaival) 2 százalékos Hypo-oldattal. (Munkatársunktól) ÚTLEZÁRÁSOK, TORLÓDÁSOK, KOCCANÁSOK A hatalmas mennyiségben leesett eső, s az azt követő mentési intézkedések a város közelekedését is megzavarták. Az Érdi Rendőrkapitányságon át kellett csoportosítani a rendőri erőket ahhoz, hogy minden esetben maradéktalanul elláthassák a megsokasodott feladatokat. A legnagyobb forgalmi dugót a 6-os főút Duna utcáig nyúló szakaszának lezárása okozta. Csütörtökön reggel hat órától délután három óráig az M 0-ás út felé terelték a nehézgépjárműveket, míg a személygépkocsik és a kisebb teherjárművek az Aranyos utcán át kerülhették meg a szivattyúzás és az útátvágás miatt lezárt szakaszt. A Zámori úton sem volt zavartalan a forgalom, hiszen itt is át kellett törni az úttestet. A forgalmi dugók és torlódások mellett a rendőrség munkáját az is nehezítette, hogy az átlagosnál jóval több személyi sérülésekkel nem járó, koccanásos baleset történt. Az emberek zöme nehezen viselte a forgalom elterelésével járó bonyodalmakat, és leginkább a türelmetlenségükkel okozták a balesetek. 2005. AUUU9AIW9 aa. Aktuális Óvatosan a klórmésszel! Kimosott emésztőgödrök és árnyékszékek, ki tudja honnan előkerült szeméthalmok maradtak Érd özönvíz-sújtotta területein a felhőszakadás nyomában. A víz visszavonultával megkezdődhetett a takarítás lakóházakban és elöntött udvarokban, közterületeken és a senki Földjén. Az ÁNTSZ-nél nyomatékkal hangsúlyozzák: szükség esetén a közterületek fertőtlenítése az önkormányzat feladata, magántulajdonban lévő területeken pedig a tulajdonosnak vagy a bérlőnek kell gondoskodnia a fertőzésveszély elhárításáról. A tisztiorvosi szolgálatnak sem jogosítványa, sem gépe, sem embere nincs, hogy ilyen munkát végezzen. Tevékenysége jobbik esetben megmarad a tanácsadásnál, ha pedig szükséges, elrendelheti a fertőtlenítést. Nincs értelme semmiféle fertőtlenítésnek mindaddig, amíg a víz nem vonul vissza, vagy nem issza be a talaj. Utána pedig először is gondoskodni kell a visszamaradt szennyeződés összegyűjtéséről, s ezt a szeméthalmot már be lehet szórni klórmésszel. Óva intenek a tisztiorvosi szolgálatnál a teljes kertfelület klórmeszes beszórásától, hiszen ebben az esetben gyakorlatilag az egész növényzetet is elpusztítja a szer. A legjobb fertőtlenítő maga a napfény, a kertekben ez segíthet a legjobban. Talajfertőtlenítésre tehát csak nagyon indokolt esetben van szükség, a szennyezett területet legalább 10 centi mélyen 10 százalékos klórmészoldattal, vagy 20 százalékos mésztej-oldattal kell átitatni. Házak, lakások, egyéb helyiségek, zárt terek szennyezett, fertőzött padlózatát legjobb a háztartási Hypo 4-6 százalékos oldatával lesúrolni, a falfelületet pedig 2-4 százalékos oldatával lemosni, esetleg lepermetezni. A fertőtlenítő szert 24 óra elteltével szabad csak vízzel felmosni, leöblíteni. Árnyékszékek fertőtlenítéséhez nagyobb mennyiségű klórmészre van szükség, négyzetméterenként legalább egy kilónyit kell elteríteni, de klórmeszes oldattal kezelni kell az ülődeszkát és az oldalfalakat is. Sajnálatos módon az özönvíz nemcsak a lakóépületekben, hanem a berendezésben, a használati tárgyakban is károkat okozott. Ágyakat, ágybetéteket a Lysoform 3 százalékos oldatából képzett habbal lehet fertőtleníteni, az ágyneműket, hálóruhákat, alsóneműket 1-2 százalékos Neomagnol oldatba kell áztatni, majd 1-2 óra elteltével következhet a hagyományos mosás. Az elöntött területeken az ásott kutak vizét tilos ivóvízként használni mindaddig, amíg fertőtlenítésük meg nem történik. Elhullott állatokról nyomban tájékoztatni kell az állategészségügyi hatóságot. Fokozottan kell ügyelni a személyi tisztaságra is. Akik a szennyezett területen takarítanak, fertőtlenítést végeznek, munkavégzés után, illetőleg eközben is tanácsos gyakrabban kezet mosniuk fertőtlenítőszeres vízben. Ha minden elővigyázatosság ellenére bárki belázasodik, vagy hasmenést tapasztal, azonnal jelentkezzék háziorvosánál. (P) A TŰZOLTÓK IS SEGÍTSÉGET KÉRTEK A városi tűzoltóság 25 fős csapata teljes készültségben állt és dolgozott, mégsem voltak elegen ahhoz, hogy minden vízzel elárasztott, veszélyeztetett területen ott legyenek. A fővárosból és Dabasról kértek és kaptak segítséget, így tizenkét fecskendővel és tizennégy kismotor-fecskendővel szivattyúzták a vizet. 1431301011 összesen hatvan tűzoltó vett részt a mentésekben - tudtuk meg Vörös János tűzoltó parancsnoktól. - Még kimondani is rengeteg, de az eső okozta károk miatt összesen 240 alkalommal kellett kivonulniuk, amellett, hogy a Sajó és a Duna utca környékén, valamint a Zámori úton több órán keresztül folyt a munka. Kérdésünkre, hogy a sorozatban érkező hívások után milyen szempontok döntötték el a kivonulás sorrendjét, Vörös János elmondta, ő is folyamatosan járta a várost, hogy feltérképezze mely területeken sürgősebb a segítség, hová kell átcsoportosítani erőiket. Legtöbb esetben a házakba beömlő víz miatt riasztották a tűzoltókat, de nem egy esetben kidőlt fákat kellett eltakarítani. Még a hét elején is akadt munkájuk, mert a talajvizes területeken visszatért a víz és ismét szükség volt a szivattyúkra. Jogerős és végrehajtható építési engedély alapján mikor kezdhető meg a tényleges építési munka? 2005. július 15. napjától újabb feltétele van az építési munka megkezdésének. Ezen a napon lépett hatályba a 135/2005. (VII. 14.) Kormányrendelet, mely az alábbiak szerint rendelkezik: 2. § (1) Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött és a nettó (általános forgalmi adó nélkül számított) 10 millió forint kivitelezési értéket (szerződéses érték) meghaladó, illetve a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó építési tevékenység - az Étv. 38. § (1) bekezdésében és 39. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően - akkor kezdhető meg, illetve akkor folytatható, ha az építési tevékenységgel kapcsolatos (3) bekezdés szerinti adatokat az építési (létesítési) engedély kiadására hatáskörrel rendelkező első fokú építésügyi hatótlonflt f a továbbiakban- éníalább 8 munkanappal az építtető bejelentette. E rendelet alkalmazásában az építési tevékenységre vonatkozó kivitelezési érték alatt közbeszerzési eljárás lefolytatása esetén a Vállalkozási érték, azaz az elfogadott ajánlati érték, egyéb esetben a hatósági engedély tárgyát képező teljes létesítmény összesített anyag- és munkadíj költségeinek együttes összege (szerződéses érték) értendő. (2) Az (1) bekezdésben előírt kötelezettség terheli az építtetőt a továbbépítésre vonatkozóan, ha az építési tevékenységet fennmaradási és továbbépítési engedély birtokában folytatja és a továbbépítési engedéllyel elvégzendő építési tevékenység kivitelezési értéke az (1) bekezdés szerinti értéket eléri. (3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés az Étv. 58. § (7) hpszpyHpCPKpn ma rr. otn .r. nőtt a) építtető neve (elnevezése) b) az építési helyszín címe, helyrajzi száma c) a kivitelező (vállalkozó) neve, (elnevezése) címe (székhelye), kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) külön jogszabály szerinti igazolása, továbbá d) a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr neve, címe (székhelye), jogosultságának igazolása Az építtetőnek ezeknek az adatoknak az építésügyi hatósághoz történő bejelentésével egyidejűleg az építési tevékenységre vonatkozó kivitelezési értéket az APEH-nak is meg kell küldenie. A felsorolt adatközlési kötelezettség az adatokban bekövetkező változások esetén is terheli építtetőket, melyeket haladéktalanul meg kell tennie. Az adatokat az építéshab) a Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőségnek c) az APEH-nak Az építésügyi hatóság a bejelentést 3 munkanapon belül megvizsgálja és szükség esetén a bejelentőt 8 napos határidővel hiánypótlásra hívja fel. Az építésügyi hatóság az építési tevékenység megkezdését 15 napon belül határozattal megtiltja, ha a bejelentő a hiányokat a felhívás ellenére sem pótolja. Ha az építési tevékenységet bejelentés nélkül kezdték meg, vagy a meghatározott intézkedés ellenére is végzik, azonnali intézkedés keretében az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság tiltja meg az építési tevékenység végzését, amelyik az ellenőrzése során a szabálytalanságot észlelte. A határozat azonnali végrehajtása fellebbezésre tekintet nélkül elmesért is, melynek mellékletét képezik az alábbi adatok és mellékletek: a) a kivitelező (vállalkozó, alvállalkozó) neve, lakcíme (székhelye), kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) igazolása, továbbá b) a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr neve, lakcíme (székhelye), jogosultságának igazolása, c) a kiviteli tervek tervezőjének tervezési jogosultságára vonatkozó igazolása és nyilatkozata arról, hogy a tervek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. Az építési naplóba és mellékleteibe külön jogszabályban előírtakon túlmenően a kivitelező köteles betekintést biztosítani a helyszíni ellenőrzést folytató felügyelőség, az építésfelügyeleti szerv, valamint az APEH, illetve tervkülön jogszabályban előírtakon túlmenően azt állapítja meg, hogy az építési tevékenység az építési helyszínen, a) építési napló nélkül, illetve b) adatok feltüntetése nélkül, vagy c) az építtető adatközlési előírt kötelezettségének teljesítése nélkül, vagy d) az építésügyi hatóság tiltása ellenére kezdődött meg, illetve folyik, az építési tevékenység végzésének, folytatásának megtiltása mellett külön jogszabályban meghatározott építésfelügyeleti bírságot szab ki. A rendelet APEH-re vonatkozó rendelkezéseit a kihirdetéstől számított negyvenötödik naptól kell alkalmazni. A rendeletet a hatálybalépését követően megkezdett építési tevékenységre, valamint az ezen időpontot követően indult fennmaradási és továbbépítési engedély alapján végzett építési Ügyintézési ki,mit TUD' Új jogszabály az építési engedélyeknél