Érd - Érdi Újság, 2008 (18. évfolyam, 4. szám)

A A 2008. február 21. A leggyakrabban felmerülő kérdésekre az adóhivatal illetékesei válaszoltak Hogy ne tévedjen el a jogszabályok dzsungelében... Az adójogszabályok változásával, új szabályok életbe lépésével és régiek megszűnésével kapcsolatban sok kérdés merül fel, különösen azok körében, akik egyéni vállalkozók, vagy egészen kis cégek tulajdonosai. Nekik szeretnénk segíteni a leggyakrabban felmerülő kérdések számba vételével. A vála­szokat az adóhivatal szakértőinek segítségével állítottuk össze. Miért nem a benyújtás napjával könyvelődni a folyószámlára az átvezetési kérelem (17-es átve­zetési és kiutalási kérelmek)? A 17-es átvezetési és kiutalási kérelmek az elbírálást követően, az elbírálás napján fennálló folyó­számla-egyenleg figyelembevételé­vel kerülnek könyvelésre az adó­zók folyószámláin. Ez a dátum nem eshet egybe a kérelem benyújtásá­nak dátumával az alábbiak miatt: A 17-es nyomtatványon kért átve­zetések és kiutalások pénzforgal­mi könyvelésére az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 37. § az irányadó. Az (5) bekezdés szerint a kiutalás napjá­nak az számít, amelyen az adóha­tóság az átutalásra megbízást adott. A (4) bekezdés szerint a kiu­talás teljesítésére 30 nap áll az adóhatóság rendelkezésére, az 500.000,- Ft-ot meghaladó áfa te­kintetében az adóhatóság 45 na­pon belül rendelkezik a kiutalás­ról. Az átvezetés számlaszámok kö­zötti banki művelet, ezért egy tekintet alá esik a kiutalással. A magánnyugdíjpénztárnál fennálló, 2007. január 1-je előtt keletkezett tartozását hogyan lehet a folyószámlán fennálló túlfizetéséből rendezni? A rendezéshez 17 számú nyom­tatványon kiutalási kérelmet kell beadnia. A bizonylat 02 lapján van lehetősége nyilatkozni a fennálló vámhatósági, önkormányzati és a 2007. 01. 01. előtti magánnyugdíj­pénztári köztartozásáról. Ebben az esetben a kiutalni kért összeg az adózó által megjelölt szerv feltün­tetett számlaszámára fog teljesülni. Miért utasítja el az adóhatóság határozattal az átvezetési ké­relmet, ha az adózó magán­nyugdíjpénztári adónemről tartozásos, de nem magán­nyugdíjpénztári adónemre ké­ri az átvezetést? Az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII. törvény 43. §§ (9) bekezdése értelmében a magánnyugdíjpénz­tárat megillető tagdíj, (tagdíj-kie­gészítés) késedelmi pótlék, illetőleg önellenőrzési pótlék, valamint a tagdíjszámlákon nyilvántartott túl­fizetés összege az adóhatóságnál nyilvántartott más adótartozásra sem az adózó kérelmére, sem hivatalból nem számolható el. Ebből következik, hogy átvezetést csak nulla, vagy túlfizetéses egyenleget tartalmazó adónemekre lehet elvégezni, a tartozásos adónemre történő átvezetést el kell utasítani. A határozat ellen az adózók fellebbe­zéssel élhetnek. Végelszámolással megszűnt társas vállalkozás kiutalási kérelmét miért nem nyújthatja be a végelszámoló, hiányzó, hibás bevallásait miért nem pótolhatja? A jogutód nélkül megszűnt gazdálkodók esetén a folyószám­lán fennálló valamennyi túlfizetést hivatalból kell elszámolni az adó­hatóság által nyilvántartott, az adó­zót terhelő adótartozásra. Adótar­tozás hiányában, illetve az elszá­molást követően a fennmaradó túl­fizetés összegét a folyószámláról le kell törölni, amennyiben az adózó nyilvántartásból­­ történő törlését követően nincs olyan adózó, aki a túlfizetés összegét visszaigényel­hetné. Előbbiek alól kivételt jelentenek azon esetek, amikor a felszámolási, illetve végelszámolási eljárás során készült, a társaság legfőbb szerve, illetve a felszámolási eljárás lefoly­tatását elrendelő bíróság által jóváhagyott eljárást lezáró záró­mérleg, záróbevallás és vagyon­felosztási javaslat a túlfizetés, illetve a visszaigényelhető adó összegéről rendelkezik. Utóbbi esetekben meg kell vizsgálni, hogy van-e olyan, az előbbi dokumen­tumokban szereplő, mögöttes felelősként helytállni köteles tag, aki a kiutalási kérelmet a túl­fizetésre vonatkozóan előterjeszt­heti. Az ügyfél ebben az eljárásban azonban már nem a megszűnt cég, hanem az előbbiekben megneve­zett személy lehet. A cégjegyzékből történő törléssel a jogutód nélkül megszűnt adózók jogalanyisága megszűnik, velük szemben ellenőrzés nem foly­tatható, adókötelezettségek telje­sítésének kikényszerítésére nincs törvényes lehetőség. A megszűnt­ cég nevében bevallások pótlására, javítására jogosult személy nincs. Mikor igényelhető vissza a tár­sasági adó adónemen fennálló túlfizetés? Az Art. 2. számú melléklet határidők fejezetének 3/B bekez­dés a) pontja szerint az adózó az adóévre megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét - túlfizetés esetén - az adóévet követő május 31-étől igényelheti vissza. (A tárgy­évi társasági adó összegét teljes bizonyossággal az adóév lezárását és a tárgyévről készített beszámoló elfogadását követően lehet megál­lapítani, melyre vonatkozóan a tárgyévet követő év május 31-éig kell adóbevallást benyújtani.) Miért nem kérheti a társas vál­lalkozás tagja az adóhatóság­tól, hogy szolgálati ideje elis­merésére a megjelölt társas vál­lalkozásra vonatkozóan ada­tot szolgáltasson? Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bekezdése, a hatályos APEH utasítás alapján a társadalombiz­tosítás igazgatási szerveitől érkező megkeresésekre szolgáltat adatot. Ebből következik, hogy az adózó­nak a kérelmet nem az adóható­ságnál, hanem a társadalombiz­­tosítás igazgatási szerveknél kell előterjesztenie, mivel az adóható­ság csak hivatalos megkeresésre szolgáltat adatot. Milyen következményekkel jár a hátralék „megtérülése” kife­jezés? A nyugdíj összege a társas vál­lalkozás tagjára vonatkozóan a hátralék keletkezésének napjáig kerül megállapításra. A hátralék megtérülésének (befizetés, átu­talás, 17-én, egyéb pénzforgalmat bonyolító bevalláson történő átvezetés) napjától kerül ismétel­ten megállapításra a nyugdíj összege.­­ Az adóhatóság 2007. évi 08-as bevallásokkal kapcsolatban miért nyilatkoztatja az adózó­kat, amikor a törvény alapján nulla adattartalommal nem kellett a bevallást benyújtani? A társas vállalkozás tagja(i) arra az időszakra nem szerez szolgálati időt, amelyre a társas vállalkozás nem nyújtott be bevallást, illetve bevallásában 0,- Ft kötelezettséget vallott a 125 Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek adó­nem tekintetében. A társas vállalkozást vagy a bevallás pótlására, vagy nyilatkozat megkül­désére szólítjuk fel a mielőbbi adatszolgáltatás érdekében. Miért tartják vissza a hátralék összegét, annak ellenére, hogy a folyószámlán más adónemeken fennálló túlfizetés a hátralék kiegyenlítésére elegendő lenne? Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 151. §-a értelmében az adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető bármely pénzforgalmat bonyolító bevallásban kiutalni kért összeget, valamint a hivatalból történő utalás összegét az általa nyilvántar­tott tartozás erejéig visszatarthatja. A mindenkor hatályos APEH utasítás alapján az 1000,* Ft-ot meghaladó tartozás esetében a visszatartási jogot érvényesíteni kell, függetlenül attól, hogy az adózónak valamely adónemben túlfizetése van. Az adóhatóság miért nem vezeti át hivatalból a túlfizetést a hátralékot mutató adónemre? Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 43­ §-a alapján az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére (17-es benyúj­tásával) számolja el az általa nyil­vántartott más adótartozására. Kizárólag a túlfizetés visszaigény­léséhez való jog elévülését köve­tően vezethető át hivatalból a túl­fizetés összege a hátralékos adóne­mekre. Hátralék hiányában törli az elévült túlfizetést. A foglalkoztatót terhelő táp­pénz-hozzájárulásról szóló határozat, melyet már az adózó kézhez kapott, miért nincs a folyószámlán könyvelve? Ezen határozatok könyvelését azt követően tudja a hivatal elvégezni, hogy annak jogerős példányát részünkre az Egészségbiztosítási Pénztár megküldi. Miért a cég székhelyére és nem a levelezési címére küldjük ki az iratokat? A székhely fogalmát a Cégnyil­vánosságról, a bírósági eljárásról, a végelszámolásról szóló 2006. évi­­ törvény 7. § (1) bekezdése határoz­za meg, mely szerint a székhely a társaság bejegyzett irodája, azaz a levelezési címe is. Az Art 16. §-a szabályozza az adózó által kötele­zően­ bejelentett adatokat, melyek között nem magánszemély adózók esetében nem szerepel a levelezési cím is­ ^p*>® Adó-visszatérítés, adó-vissza­igénylés esetén, ha az érintett adónem egyenlege túlfizetés mutat, miért került visszatar­tásra a visszaigényelt összeg? Az Adóhatóság visszatartási jogá­nak gyakorlásakor az adófolyó­számla egyenlegét adónemenként vizsgálja, így hiába áll fenn egyes adónemeken túlfizetése, ha van olyan adónem, amely hátralékot mutat, az adóhatóság annak vonatkozásában­­ gyakorolni fogja visszatartói jogát. Fennálló tartozásom vonatko­zásában fizetési­­ könnyítés iránti kérelmet adtam be a Hivatalhoz, ennek ellenére az Adóhatóság megtagadta a v­isszaigényelt összeg kiutalá­­­sát. Miért? A fizetési könnyítés iránti kérelme vonatkozásában indult adóhatósá­gi eljárás jogerős befejezéséig az adó-visszatérítésről az adóhatóság nem rendelkezhet.­­A fizetési könnyítés iránti kérelem jogerős elbírálásáig az adott adónemen marad a visszaigényelt/visszatérí­­tendő összeg. Amennyinen fizetési könnyítés iránti kérelmének az adóhatóság helyt ad, a visszaigé­nyelt, és kiutalás megtagadással érintett összeg kiutalását 17. szá­mú Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfize­téshez nyomtatványon kérheti. Amennyiben fizetési könnyítés iránti kérelmét az adóhatóság elu­tasítja, a visszaigényelt összeg hátralékos adónemre történő átvezetését szintén 17. számú nyomtatványon kérheti. Hazai, illetve külföldi ösztön­díjjal külföldön tanuló magyar állampolgár biztosítottnak te­kinthető-e? Ha egy diák magyarországi felső­fokú intézményben tanul (hall­gatói jogviszonya van), de szüne­telteti a magyarországi tanulmá­nyait, és ez alatt külföldi egyetemi hallgató, jogosult az egészségügyi szolgáltatásra. Ha eleve külföldi felsőfokú intézmény hallgatója, akkor a havi 4.350,- Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles. Ebben az esetben a 08T1011 Adat- és változásbejelen­tő lapot az adóhatósághoz be kell nyújtani. 2007. évben évközben a járulék­­fizetés alapjának meghatáro­zása céljából a települési ön­­kormányzat polgármestere ha­tósági bizonyítványt állított ki. 2008. évben továbbra is érvé­nyes az igazolás? A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. 54./A.§-a szerinti szabályozás 2008. 01.01-től hatálytalan. Erre való tekintettel a hatósági bizonyítvány alapján megállapí­tott, alacsonyabb járulékalap figye­lembevételével történő járulék­­fizetésre 2008. január 1. napjától nincs lehetőség. Amennyiben az önkormányzat határozata alapján ápolási díjban részesülök, jogosult vagyok-e egészségügyi szolgál­tatásra? Az 1993. évi LXXX. törvény 16.§ (1) bekezdés h­) pontja értel­emében az a személy, aki ápolási díjban részesül, egészségügyi szol­gáltatásra jogosult. Ezért az önkor­mányzati határozatban megállapí­tott időponttól (az ápolási díj­­ folyósításának kezdő időpontjától) kezdődően a egészségügyi szolgál­tatási fizetési kötelezettsége nem áll fenn. Járulékfizetési kötelezettségének megszűnését 08T1011 Adat- és változásbejelentő lapon kell beje­lentenie az adóhatóság felé. A beje­lentés alapján az adóhatóság a járulékfizetési kötelezettséget előíró határozatot hivatalból felül­vizsgálja. Ha időközben teljesített befizetést olyan időszakra vonatkozóan, amikor járulékfizetési kötelezett­sége már nem állt fenn, és így az a 124 Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek adónemen túlfizetése keletkezik, úgy a 0817 számú Átvezetési és kiutalási ké­relem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez nyomtatvány benyúj­tásával rendelkezhet a túlfizetés kiutalásáról, vagy annak más adónemre történő átvezetése iránt.

Next