Fegyvernek - Fegyverneki Hírmondó, 1990 (1. évfolyam, 1. szám)
1990-12-01 / 1. szám
Fegyvernek Önkormányzat kiadványa Megjelenik kéthavonta 1990. december évfolyamszám EGYVERNEK! fi közelmúltban lebonyolított választásokon bizalmat kapott helyi önkormányzati képviselő-testület és a nagyközség polgármestere a "Fegyverneki Híradó” első számával köszönti a falu lakosságát. Megköszönjük a választók szavazatát s azt a nagyfokú figyelmet és várakozást, amit munkánk ránt tanúsítanak. Eddigi üléseinken elsősorban a demokratikus hatalomgyakorlás feltételeinek megteremtésével, szervezeti kereteinek kialakításával, a testület működési rendjének meghatározásval foglalkoztunk, és a település működőképességének fenntartásához szükséges intézkedéseket tettük meg. Súlyos teherként nehezedd ránk az intézményhálózattal összefüggő több, eddig elodázott döntés meghozatala, a helyi közszolgáltatások biztosításának számtalan gondja, a község társadalmi életéhez szükséges önszerveződő közösségek hiánya, s tudvalévően szűkös, ugyanakkor nagyságát illetően még ismeretlen anyagi lehetőségeink miatti bizonytalanság. Rengeteg feladat vár megoldásra, amelyeket az önkormányzat csak a falu lakosságának megértő támogatásával lesz képes elvégezni. Ehhez azonban szükséges, hogy minden polgár ismerje gondjainkat és lehetőségeinket, az önkormányzat gazdálkodását, az intézmények működését, tájékozott legyen a falu dolgaiban részese legyen a tervek alakításának. Tapasztalatnál tudjuk, hogy az eseményekről, tervekről, döntésekről szóló hírek gyakran elferdítve, vétlenül is megmásítva, esetenként szándékosan meghamisítva jutnak el az emberekhez, vagy rejtve maradnak, és azok sem szereznek tudomást róluk, akikre a legjobban tartoznak. Híradónk megjelentetésével ezeknek szeretnénk elejét venni, és a rendszeres tájékoztatást biztosítani. Sajnos, nem gondolhatunk magas nyomdai színvonalú, nagyobb terjedelmű újság kiadására. Egyenlőre be kell érnünk egy szerényebb kivitelű néhány oldalból álló kiadvánnyal, amit a rendelkezésre áló technikai eszközök felhasználásával helyben képesek vagyunk előállítani, és sokszorosításra nyomdába adni. ft lap "kőnyomatát"* számítógépes kiadványszeresztő programmal készítjük el, ami sajnos még az ékezetes e hetüket sem ismeri, ft pontokat, vesszőket utólag, kézzel kell kitenni - így esetleg le is mardhatnak, amiért előre is elnézést kérünk. A cikkeket sem újságírók, hanem képviselők, hivatali tisztviselők írják - társadalmi megbízatásban, fz nyomdai sokszorosítás és a terjesztés komoly összegeket igényel - amit az önkormányzat magára vallal, így a lapért fizetni nem kell. Terveink szerint állandó rovatokban tájékoztatjuk önöket - a képviselő-testület döntéseiről - a döntések hátteréről <ezt a rovatot állandó jelleggel a polgármesternek ajánlottuk fel - a polgármesteri hivatal felhívásairól, intézkedéseiről - a lakosságot széles körben érintő jogi tudnivalókról. "Ismerjük meg, tudjunk többet,címszó alatt részletesebb ismereteket is szeretnénk közzé tenni lakhelyünkről, bemutatkozási lehetőséget biztosítani egy-egy helyi üzemnek, intézménynek, stb. A lap hátoldalán a "Mindig más" rovatban közérdeklődésre számot tartó, változatos témájú cikkeket találnak. Ezt követően kisebb terjedelmű hr^k, programok következnek, melyben helyet adunk közületit és vasisíkozok hirdetéseinek is. őszintén bízunk elképzeléseink hasznosságában, a Fegyvernek! Hírmondó kedvező fogadtatásában. Számítunk az Olvasó észrevételeie, ötleteire, javaslataira is, í 3u.12.0b.) Baunok Béla Köszöntjük az Olvasókat! ismerjük meg, tudjunk többet . . . Fegyvernekrőt (!.). Községünk Jász-Nagykun-Szolnok megye közepén fekszik, azonban nem tekinthető jellegzetesen kunsági, vagy jászsági településnek. Természeti adottságai, talaja, természetes növény- és állatvilága hasonló a szomszédos Tisza-menti településekéhez. A Tisza 1847-48-ban, majd 1856-ban végrehajtott szabályozása miatt a folyó ma már községünket közvetlenül nem érinti, de a visszamaradt holtág egyben jelenlegi közigazgatási határának egy részét képezi. Fegyvernek belterülete több mint 540 hektár. Ezen belül 3031 önálló földrészlet található. A lakások száma 25“B3, jelenleg 7440 főnek adnak otthont, st belterület egyes részeinek történekTM neve (Iimaháza, Tégla, újtelep, Szapárfalu), s azok területi, etnikai, foglalkozásból, vagy telepítésből eredő elkülöníltsége fokozatosan megszűnt, ma már kevésbé ismert. Külterülete kevés híján □543 hektár, ebből termőterület 5970 hektár (zömmel jó minőségű szántó). Első ismert írásos nyoma településünknek ( Fegyvemuc ) 1212-ből maradt fenn, később 12 E3-ben a Váradi Regestrum is említi. Régészeti leletek bizonyítják, hogy emberi település már a sokkal korábbi időkben is létezett itt. Néhány szemelvény községünk múltjábólc Fegyvernek valaha mezővárosi ranggal bít (kiváltságokat élvezett, többek között vásárokat tarthatott, vámot szedhetett). 1360-ban a maffiái 400-zal többen laktak, de volt időszak (1736), amikor lakatlan pusztaként említik a források. Néhány név, amely eggyé vált a falu történelmének egyes időszakaival: Domoszlaiak, Guthi-Országh család, Petrovay család, Orczyak, Szapári család, Schwarcz Ignácz. írott történelmének kezdetén királyi birtok volt, majd uradalmakhoz tartozott, fiz uradalmak szétesésével a mezőgazdasági , birtokviszonyok, majd az erőszakos önkéntes ■féeszesités alakították társadalmi rétegződését. fi Tisza gyakori árvizei ellenére Fegyverneken - mivel magaslatra települt - nem volt jellemző az ártéri gazdálkodás, si település pusztulása idején is gazdag pusztaként tartották számon, ahol szántóföldi termelés és legeltető állattartás biztosította az itt lakók számára az életet. Fegyvernek ipara 1783-tól lendült fel, a két világháború között kisebb üzem, gyár is működött. 1345 után komolyabb ipartelepítésre nem került sor, de magánvállalkozóinak, iparosainak száma 160 felett van. t , ft fate múltjából csak néhány műemléki védettséget élvező épület, építmény maradt fenn. Az Újtelepi temetőben található csonkatorony (pusztatorony) 1480 körül épült templom maradványa. Ai 4. sz. főút mellett aielepomuki Szent János barokk szobra és védőépítménye 1775-ből származik. Műemlék jellegű a római katolikus templom. Romantikus stílusban 1862-63 között épült Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót tervei és közreműkérdése segítségével. Változatlan állapotban fennmaradt népi építészeti emlék a faluban sajnos nincs. (30.11-30.) Basticz József