Fegyvernek - Fegyverneki Hírmondó, 1991 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1991-02-01 / 1. szám
Fegyvernek Önkormányzat kiadványa Megjelenik kéthavonta 1991. február R. évfolyamszám A POLGÁRMESTERÉ A SZÓ Szót kértem, mert úgy érzem, hogy az elmúlt három hónap tapasztalatáról tájékoztatni kel a lakosságot. - Nagyon sokam, eddig T50-en kerestek meg. Ennek oka, hogy a községben nincsenek önszerveződő közösségek, melyek az azonos gondú embercsoportokat összefognák. Hűen lehetne pL az ipartestület, nyugdíjasok szövetsége, nagycsaládosok szövetsége, gazdakör, községvédők, stb. Amennyiben ilyen csoportok alakulnának, szívesen segítenénk megszervezésüket. Sokakat - köztük engem is - bosszant a kialakult szociálpolitika, a segélyezés eddigi rendje. Higgyék el, ez Fegyverneken nem cigány probléma. Az elszegényedés tény, ezen segíteni kel valamiyen formában. Jelenleg kb. 600 személy vesz igénybe kisebbnagyobb mértékű rendszeres, vagy esetenkénti segélyt. Az igénybevétel alapja az önhibán kívüli rászorultság. Ennek megítélése - a gyerekek kivételével, mivel ők nem tehetnek a szüleik helyzetéről - nagyon nehéz. A hivatal dolgozói mindent megtesznek a helyzet tisztázása érdekében, véleményem szerint sikerrel. Azt tudomásul kell venni, hogy az erre fordítható pénz is nagyon kevés, és a korábbiaktól eltérően jobban megvizsgáljuk a rászorultságot. Ennek ellenére vannak kifogások. Kérem, fogadják el azt, hogy Feggyverneken gyermekek a más (pl. a szülők) hibája miatt sem éhezhetnek. Folyamatosan feüvizsgáljuk az eddigi segélyezési rendszert és megpróbálunk - elsősorban a gyermekeknél - természetben adott étkeztetés tornájában segíteni. A gyors változások miatt nagyon sokan nem értik, hogy mi történik körüöttük. Futótűzként terjednek a rémhírek ps a helyi adókról. Higgyék, el, a törvények nem úgy készülnek, hogy a lakosság terheit az elviselhetetlenségig növeljék. Nagy mozgáslehetőséget adnak az önkormányzatoknak. Képviselőtársaimmal együtt a helyi adók bevezetését nagyon megfontoljuk. Nem hozhatunk olyan döntést, amit a lakosság nem fogad el. Egyet biztosan ígérhetek: 1991. január 1-jől nem vetünk ki helyi adót. A bevezetés időpontját nem tudom megmondani. Ebben, és az adó mértékében a képviselő-testület fog dönteni. Kemény vitákra kell számítanunk. Csak alaposan átgondolt, és előkészített módon szabad a helyi adókat bevezetni. Huber Ferenc Ismerjük meg, tudjunk többet . . . A fegyvernek! kunhalmokról Fegyvernek külterületén is megtalálhatjuk az Alföldön gyakran előforduló, jelegzetes, de az átifta tájtól mégis idegennek, megmagyarázhatatlannak tűnő képződményeket (dombokat, földhalmokat), melyek eredete vitatott. Népiesen kunhalmoknak, tatárhalmoknak mondják, de egyéb elnevezés is ismert. Egyesek természetes úton létrejött akuváls jelenségnek tartják, mások a kutatók többsége - mesterséges, emberi aratásnak tekintik a földhalmokat. Ez utóbbiak álláspontját igazolja, hogy a kunhalmok szabályos kör alakúak, az ásatások pedig olyan kutürmaradványokat tártak fel, amelyek temetkezőhelyre, szálláshelyre utalnak. Térbeli helyzetük rendezett, összefüggő: ívszerűen helyezkednek el a valamikori Abony-Tolna, Borsod, Heves és Pest-FÜs- Solt-Kiskun vármegyék területén. Füeky György 1988-ban megjelent könyvében a sztyeppek népei jellegzetes temetkezési helyének nevezi a kunhalmokat, vagy kivganokat. Jerney János kutatott fel a Havasalföldön, Moldvában, Besszarábiában hasonló halmokat. Keletkezésük ideje tehető a kelta, a hallstadti korba, de emelhették a besenyők és a kunok is. A Tisza bal partján lévő tiszavölgyi tumulusok nagyobb része mindenképpen a honfoglalás előtti időkben keletkezett. A kunhalmok történetével a Szolnok Megyei Levéltár által kiadott "Zounok" círiűl évkönyv 3. kötete is foglalkozik, melyben Tóth Albert ír tanulmányt a megye 223 kunhalmáról. Nálunk a legismertebb ilyen képződmény a Kettős-halom, ma a tetején fehérlő kőkeresztre! Kálvária-dombnak nevezik - amely egy páros halomegyüttes. Közvetlenül az annaházi temető mellett helyezkedik el, ez a legmagasabb a fegyverneki halmok közül. A dombhoz különböző legendák fűződnak a török hódoltság, a betyár világ idejéből. Hűen példáu Zöld Marci legendája. Napjainkra nem maradt meg ép állapotban, oldalából egykor sok tökjét termeltek ki. A háborítatlan domboldalt ősgyep borítja, botanikai értéke tehát nagy. A Kálvária-dómtól keletre, a kenderesi határtól mintegy 400 m-re találjuk a 17 m-rel alcsonyabb Fekete-halmot. Jelenleg egész felületét mnweti. A szántástól és a természetes erózió pusztításától eltekintve eredeti állapotában maradt fenn. A halmot a foki birtokosáról nevezték el. A Letogros-halom nyomait a Holt-Tisza hídján átkelve a jelenleg Nagykörühöz tartozó mélysári határrészen találhatjuk meg. Anyagai régen eltorzíták, ma alig emelkedik le környezetéből. Ugyancsak a fölirtokosról nevezték el a Mányai-halmot, amely Szapárlakitől dél-nyugati irányban másfél kilométernyre helyezkedik el . A Büdosér nyugati oldalán a Nagy-KoHer halom találató. A Kettős-halomhoz hasonlóan ezt is megbontották, s egy részét ugyancsak ősgyep borítja. Basticz József /VVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVV