Gerjen - Gerjeni Hírek, 2011 (14. évfolyam, 1-12. szám)

2011-12-01 / 12. szám

Ger­jeni y ft Vallás £ 3 -6- Befejeződött a felújítás ........ Játék a betűkkel ^ N­ovember közepére befe­­­­­­jeződött a református templom közel tízmillió forin­tos rekonstrukciója. Az MVH által finanszíro­zott LEADER pályázat segít­ségével megújulhatott a temp­lom külseje, lábazata, pótolva lettek a kitört ablaküvegek, bádogborítást kaptak az osz­lopok és az ablakpárkányok, növényeket ültettek a temp­lomkertbe. Sajnos, ezzel nem teljes a felújítás, mert a lábazat és a kerítés festésére már nem volt elég a pályázati összeg. Az összképet egy kicsit rontja, hogy a torony korábbi festé­sén már meglátszanak az idő­járás nyomai. Falukarácsony jreljük át együtt az ünnep varázsát! Karácsonyi dalok, versek, betlehemes játék december 24-én 16 órakor a Polgármesteri Hivatal melletti téren. A műsor után szeretetvendégség. Anyakönyvi hírek stranylakodalom........ "■1 Vajda Erzsébetnek és Berenkei Róbertnek sok boldogságot és hosszú életet kíván 50. házas­sági évfordulójuk alkalmából: Fia, menye és unokái. Lapunk az INTERNETEN is olvasható a www. honlapon. UJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013 XIV. évfolyam 12. szám december Művel­ődés-kul­túra rovásírás napjainkra nagy divattá vált. Sorra avatják a települések határá­ban a rovásírásos helységnév­táblákat, könyvek íródnak rovásírással, és szakkörök alakulnak, melyeken a rovás­írást és - olvasást okítják a lelkes érdeklődőknek. A moz­galom, mely a rovásírás ősi voltát hangsúlyozza, és annak feltámasztását, népszerűsíté­sét tűzi ki célul maga elé, ennek az írásrendszernek ko­moly jelentőséget tulajdonít, s többek között ezzel véli iga­­zolhatónak a magyarság rend­kívüliségét. A legtöbb legenda a rovásírás eredetét lengi körül. A legva­dabb elképzelések szerint a rovásírás több ezer éves múlt­ra tekint vissza, mi több, so­kan Európa legősibb írásának vélik, mások a hun vagy a sumér írásból eredeztetik. Ám a valóság valószínűleg ennél prózaibb. De vajon mit tudha­tunk bizonyosan a székely­magyar rovásírásnak elneve­zett írásrendszer eredetéről? A probléma abból adódik, hogy nagyon kevés rovásírás­sal írt nyelvemléket ismerünk, s amik léteznek, azok is vi­szonylag késeiek. Ami biztos, hogy az az ábécé, amit ma székely rovásábécének neve­zünk, Mátyás király korában, a 15. század végén bukkant fel. Ugyan számos régészeti lelet bizonyítja, és a magya­rokról szóló középkori forrá­sok is megemlítik, hogy a magyarság korábban is hasz­nált valamiféle írást, ez azon­ban semmiképpen nem lehet a székely rovásírás, hiszen a régebbi feliratok nem fejthe­­tők meg az általunk ismert ábécé alapján, sőt jellemzően azt sem tudjuk megállapítani róluk, hogy milyen nyelven íródtak. Joggal merülhet fel a kérdés: ha valóban ősi ez az írás, akkor miért nincsenek nyelvemlékeink. Abban minden kutató egyet­ért, hogy Mátyás korának nagy szerepe volt a rovásírás fennmaradásában. Abban viszont már megoszlanak a vélemények, hogy a korabeli tudósok csupán lejegyezték, esetleg megújították, netán ők maguk találták-e ki a rovás­ábécét. A magyarság már a honfogla­lás előtt megismerkedett az írással, mégpedig annak vala­melyik ótörök változatával, mint ezt az 'ír' és a 'betű' sza­vaink török eredete is meg­erősíti. Ám ez az írás soha nem vált igazán elterjedtté, hiszen a kor nyelve a latin volt. A rovásírást a feledéstől a 15-16. századi humanisták mentették meg, akik nagy­mértékben megreformálva az eredeti jelkészletet, abból a latin ábécé mintájára egy újat hoztak létre. S tették mindezt feltehetően csupán saját szó­rakoztatásukra. Úgy tűnik, hogy ennek az írásmódnak gyakorlati funkciója sem ak­kor, sem ezt követően nem volt, levelek és egyéb terje­delmesebb szövegek rovás­írással soha nem íródtak. Né­hány szavas rövid üzeneteket ismerünk csak, melyeket sír­kövekre, templomok falára, edényekre véstek. A 19. szá­zadtól már ebben a funkciójá­ban is alig fordul elő. Az elmúlt években székely­­földi kezdeményezésre, a Magyarok Világszövetsé­gének javaslata alapján egy­fajta népi-nemzeti hagyo­mányőrzés keretében a Rovás Alapítvány igyekszik ápolni ennek a kultúrtörténeti érde­kességnek az emlékét. Az alapvetően rokonszenves ügyet ugyan némi politikai felhang és megszépítő múlt­idézés színezi. Inkább marad­jon a rovásírást az, ami erede­tileg is volt: játék a betűkkel. Széll Csaba csaba.szell@gmail. com

Next