Gödöllő - Gödöllői Hírek, 2008 (12. évfolyam, 1-24. szám)

2008-02-15 / 3. szám

2 Helytörténet - Kastély Régmúlt idők nyomában (XI.) Erzsébet császárné gyerekeivel Budán, 1866 nyarán Rudolf trónörökös és Gizella főher­cegnő első hosszabb magyarorszá­gi tartózkodásának oka az 1866- ban kitört az osztrák-porosz hábo­rú volt. A hadszíntéren tartózkodó Ferenc József császár családja biz­tonsága érdekében jobbnak látta, ha felesége és gyermekekei Ma­gyarországra jönnek. Erzsébet csá­szárné, aki Bécsben sorra látogatta a sebesültekkel teli hadikórháza­kat, ekkor nem szívesen hagyta el a császárvárost, aggodalma férjéért és közös jövőjükért egyre nőtt. A sűrű levélváltások bizonyítják, hogy Erzsébetet folyamatosan tá­jékoztatták a harcok állásáról. A magyarok gáláns és szeretet­teljes fogadtatásban részesítették őket a magyar fővárosban. A gyö­nyörű császárné népszerűsége az 1866-os januári látogatás óta egyre nőtt, tudták, hogy magyarul tanul, magyar felolvasónője van Ferenczy Ida kisasszony személyében, aki kí­séretének állandó tagja. Talán so­kaknak eszükbe jutott Mária Teré­zia császárné segítségkérése a ma­gyar nemesektől 1740-ben... 1866. július 13-án, délután fél 3- kor megjelent a zászló a budai vár­palotán, ami jelezte, hogy Erzsébet császárné gyermekeivel átlépte a magyar határt. A vonat az esti órákban érkezett, a vasútállomáson népes küldöttség fogadta a magas rangú vendégeket. A császárné kíséretével a budai várban rendezkedett be, gyerme­kei számára kibéreltette a Hűvös­­völgyben, a Ferenchalmon lévő Kochmeister-villát. A korabeli új­ságok szerint Erzsébet orvosai ta­nácsára és a szép kilátás miatt vá­lasztotta gyermekei lakhelyéül ezt a vidéket a régóta nem lakott budai Várpalota helyett. A szabadban ál­ló, svájci stílusban épült villát a császárné személyesen nézte meg, bejárta az összes helyiséget és min­dent megfelelőnek talált. A 10 éves Gizella főhercegnő és a 8 éves Rudolf remekül érezte magát a budai hegyekben. Rudolf udvartartásával az emeleten lakott, Gizelláé volt a földszint. A budai várkapitányság védelmükre külön városi biztosokat rendelt ki, állan­dó ott-tartózkodással. A kis trón­örökös érdeklődve szemlélte Budát és Pestet, új volt számára „ama vi­dor életkedv, mel­lyel a magyar fővá­rosban mindenütt találkozik. ” (Pesti Napló, 1866. július 18.) Nevelőjé­vel, Latour gróffal július 30-án meglátogatta a Nemzeti Múzeu­mot, „s az ottani tárgyak vizsgálga­­tása körül nagy érdekeltséget s élénk tudásvágyat tanúsított. ” (Vasárnapi Újság, 1866. augusztus 5.) A fenséges vendégek szinte minden lépéséről híven beszá­molt a sajtó: „A császári gyerme­kek ebéd után minden este külön fo­gatokon sétakocsikázást tesznek s ily alkalmakkor a testvérváros lakossá­ga által részvevő­, belső szívélyesség­gel üdvözöltetnek.­­ Nevezetesen Rudolf trónörökös naponkénti ki­rándulásai a városerdőbe a legélén­kebb ovatiók tárgya, s úgy látszik, hogy a zajos éljenek; kívánt a nép ifjú osztálya részérül, mely minde­nütt sorfalakat képez, hol a főher­­czeg megfordul, különösen tetszenek ő császári fenségének. (...)A császá­ri gyermekek nehány napon át a kertben labdát játszottak, a rostély­­zaton át számtalan ember nézdegelé azon vidor kedvet, mellyel a cs. gyermekek ezen valódi gyermekies mulatságban találtak. ” (Pesti Napló, 1866. július 21.) A csá­szárné itt sem hanyagolta el kö­telességét, szorgalmasan látogat­ta a sebesültekkel teli kórháza­kat, lényével, együtt érző figyel­mével, pénzadományaival segí­tett, ahol tudott. A magyar ál­lamalapítás ünnepén, augusztus 20-án gyermekeivel a palota er­kélyéről nézte végig a díszmene­tet és részt vettek az ünnepi szentmisén is. Poroszország a königgrätzi csa­tában végső vereséget mért az osztrákokra, Ausztria elveszette német területeit. A következő év nagy politikai változásokat hozott: megtörtént az osztrák-magyar ki­egyezés, 1867. június 8-án Ma­gyarország királyává és királynéjá­vá koronázták a császári párt. A magyar állam „koronázási ajándék­ként” megvette, s használatukba bocsátotta a Pesthez közeli gödöl­lői kastélyt. 1867 után nagyon szép heteket töltött itt együtt a ki­rályi család. De ez már egy másik történet. Kaján Marianna Kochmeister Frigyes báró 1852-ben épült nyaralóját Feszl Frigyes tervezte XII/3. 2008. n. 15. Újjárendezett Erzsébet királyné Emlékkiállítás Magyarországon Erzsébet császár­ és ki­rálynét már életéből óriási tisztelet övezte, ami halála után mitikussá lett A felé irányult hódolat meghatározó ele­mévé vált a kiegyezés folamatában be­töltött szerepe. A „védangyal’-funkció már a koronázást követően megjelent, csakúgy, mint az uralkodó és a nép kö­zötti közvetítő szerep, ami fokozatosan lényegült át Márk-analógiává, a Ma­gyarok Nagyasszonya (Patrona Hun­gáriáé) alakjának megidézéséve. Tragikus halála legendájának fi­nomodását, és a kultikus elemek megerősödését hozta. Az ország­ban mindenütt róla készült szobro­kat állítottak fel, emlékparkokat ül­tettek, utcákat, tereket, jótékonysá­gi intézményeket neveztek el. 1908. január 15-én a budai Királyi Palota krisztinavárosi szárnyában Erzsébet királyné Emlékmúzeum nyílt, ami 1944-ig fogadta látogatóit. A királyné tisztelete nem hivatalos formában változatlanul megmaradt a szocialista rendszer alatt is. A rend­szerváltozás után feléledt Erzsébet­­kultusz új központjává a Gödöllői Ki­rályi Kastély vált 1998-ban nyitt meg a királynéi lakosztályhoz tartozó felol­vasó szobában, és Ferenczy Ida egyko­ri két szobájában az Erzsébet Emlék­­kiállítás, amit február 10-én átrende­zett formájában nyitottak meg. Nem csupán új műtárgyakkal gazdagították a kiállítást, de átemelték a 2007 nya­rán sikeres Erzsébet királyné mítosza cí­mű időszaki tárlat több elemét is. A legfrissebb kutatások eredmé­nyeit az eddiginél látványosabb el­rendezésben mutatják be. Az első szobában az Erzsébetet körülvevő magyar udvar, udvarhöl­gyek alakját idézték fel, fényképek, festmények és felolvasónője, leg­jobb barátnője, Ferenczy Ida egyko­ri lakásának bútorai segítségével. A második teremben az életében kialakuló kultusz egyes stációit szem­léltetik, a koronázás, gödöllői tartóz­kodása emlékeit, vagy - például - a Deák Ferenc ravatalánál tett látogatá­sát, ahol, ahogy a korabeli újságok fogalmazták, mint a „gyász nemzője” jelent meg, s amit Zichy Mihály örö­kített meg. Itt helyzeték el a szemé­lyes tárgyait is, mint például, csipke­legyezőjét és csipkegallérját. A harmadik termet a halála utáni mítosznak szentelték, felelevenítve az 1908-as emlékmúzeum termei­nek hangulatát, középpontban Zala György fehér márványszobrával, és László Fülöp posztumusz portréjával. A kastély kiemelkedő gazdagságú képeslap-gyűjteményéből egy válo­gatást láthatunk az emlékhelyekről, parkokról, róla elnevezett jótékony­­sági intézményekről, valamint az 1898-1919 között ötször(!) meghir­detett szoborpályázat fényképeiből, ami közadakozásból kívánta méltó módon emlékét megőrizni. A kiállítás február 10-i megnyitása alkalmából az érdeklődők a kastély dísztermében találkozhattak Erzsébet királynéval, vagyis Szabó Dórával, az Erzsébet királyné hasonmásverseny győztesével, aki udvarhölgyei körében jelent meg, és kegyesen elbeszélgetett a színe elé járulókkal. (­km) Erzsébet királyné miniatűr ábrázolása Rudolf trónörökös éve a kastélyban Június elején nyílik a 150 éve született Rezső királyfiról szóló időszaki tárlat Dr. Révész T. Mihály ügyvezető igazgató és F. dr. Dózsa Katalin művészettörténész február 1-én sajtótájékoztató keretében ismer­tették a Gödöllői Királyi Kastély idei esztendőre vonatkozó kulturá­lis, idegenforgalmi és fejlesztési programját a műemlék-együttes Barokk-termében. A tavaly nagy sikert aratott, a megelőző időszak­hoz képest 30 ezerrel több látogatót vonzott Erzsébet-emlékévet köve­tően, 2008-ban Rudolf trónörö­köst állítják az érdeklődés közép­pontjába a történelmi falak között. Az emlékezés alapját az adja, hogy 2008-ban ünnepeljük Rudolf trónörö­kös születésének 150. évfordulóját. E jeles alkalom kapcsán, a kastély Lónyai-, Lovas- és Vadász-termeiben június 5-e és szeptember 28-a között időszaki kiállítást rendeznek Erzsébet királyné és Ferenc József fiatalon el­hunyt fiúgyermekének tiszteletére. A Titánia lovagjai I.­­ Rudolf trón­örökös, reményvesztett imádó elneve­zésű időszaki tárlat egy, három éven átívelő tematikus kiállítás-sorozatot első része lesz, ami Erzsébet király­néhoz és a gödöllői kastélyhoz kap­csolódik. Erzsébet királyné, hasonló lelki alkatuk és intellektusuk ellené­re, képtelen volt jó kapcsolatot ki­alakítani egyetlen fiával, akinek alakja és tevékenysége kevésbé is­mert, leginkább a mayerlingi kettős öngyilkosság regényes körülménye­ire korlátozódik. Az elmúlt évtize­dekben Magyarországon kiállítás sem foglakozott vele. Rudolf közkedvelt személy volt a XIX. századi Magyarországon, a népnyelv „Rezső királyfiként” emle­gette. Sokszor és szívesen vadászott nemcsak a gödöllői erdőben, ha­nem az ország több vidékén, így Kárpátalján és Erdélyben is, ahol vadászkastélya is volt. Ismerte Ma­gyarország természeti, földrajzi vi­szonyait, könyvet írt délvidéki ta­­nulmányútjáról Tizenöt nap a Du­nán címmel. Nagyon jelentős ter­mészettudományi, főleg madártani megfigyeléseket folytatott és írás­ban rögzített, leírásait Alfred Brehm természettudós is felhasználta Az állatok világa - Madarak című köte­tében. Rudolf kezdeményezésére indult el 1884 decemberében az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című könyvsorozat, ami a mai napig a legteljesebb összefog­laló munka a soknemzetiségű­ és sokszínű birodalomról. A könyvso­rozat magyarországi szerkesztőjé­nek Jókai Mórt kérte fel, akivel a közös munka során szoros barát­ságba került. Barátai között egyéb­ként is számos magyar nemest ta­lálni, így - mások mellett - gróf Te­leki Sámuelt, gróf Károlyi Istvánt, vagy gróf Festetics Taszilót. Kevéssé ismert, hogy a trónörö­kös volt a fővédnöke az 1885. évi Budapesti Országos Általános Kiál­lításnak, ami a magyar ipar, mező­­gazdaság, kereskedelem és művészet seregszemléjeként vonult be a törté­nelembe, igazi előfutáraként a nagy, 1896-os Millenniumi Kiállításnak. „Rezső királyfit” tragikus halála után sem felejtette el a magyar nép. Legendák szólnak arról, hogy mégsem halt meg Mayerlingben, rejtélyes felbukkanásairól még ma­napság is jelennek meg írások. Le­gendájának erejét mutatja a Város­ligetben, a király jelenlétében 1908-ban felavatott bronz szobra, a róla elnevezett jótékony egyle­tek, dalárdák, utcanevek, források. A június elején nyíló kiállítást a nagyszámú külföldi látogatóra való tekintettel több nyelven (német, angol) feliratozzák, és a készülő katalógus is ezeken a nyelveken lesz olvasható. A tárlat létrejöttét az idén is több hazai és külföldi in­tézmény segíti. (­fi) Családi télbúcsúztatás Február 24-én, vasárnap hagyományteremtő szándékkal rendezik meg a Télbúcsúztató Családi Vasárnapot a Gödöllői Királyi Kastélyban. A 10 és 16 óra között zajló programokra (kalandpark, jelmezverseny, tréfás ve­télkedő, kézműves foglalkoztató és -vásár, népek táncai, bábelőadás) el­sősorban a gyermekes családokat várják a szervezők. A múzeumi belépőt is tartalmazó jegy a felnőtteknek 2.100 forintba (ét­kezéssel 4.800 forintba) kerül, míg a gyermekektől 1.800 forintot (étkezés­sel 3.800 forintot) kérnek. További részletek: www.kiralyikastely.hu. NIMRÓD CLUB Gödöllő, Szt. János u. 36. Telefon: (20) 313-5200 Nyitva: H.­Szo.: 10-22 V: szünnap

Next