Gödöllő - Gödöllői Hírek, 2008 (12. évfolyam, 1-24. szám)
2008-02-15 / 3. szám
2 Helytörténet - Kastély Régmúlt idők nyomában (XI.) Erzsébet császárné gyerekeivel Budán, 1866 nyarán Rudolf trónörökös és Gizella főhercegnő első hosszabb magyarországi tartózkodásának oka az 1866- ban kitört az osztrák-porosz háború volt. A hadszíntéren tartózkodó Ferenc József császár családja biztonsága érdekében jobbnak látta, ha felesége és gyermekekei Magyarországra jönnek. Erzsébet császárné, aki Bécsben sorra látogatta a sebesültekkel teli hadikórházakat, ekkor nem szívesen hagyta el a császárvárost, aggodalma férjéért és közös jövőjükért egyre nőtt. A sűrű levélváltások bizonyítják, hogy Erzsébetet folyamatosan tájékoztatták a harcok állásáról. A magyarok gáláns és szeretetteljes fogadtatásban részesítették őket a magyar fővárosban. A gyönyörű császárné népszerűsége az 1866-os januári látogatás óta egyre nőtt, tudták, hogy magyarul tanul, magyar felolvasónője van Ferenczy Ida kisasszony személyében, aki kíséretének állandó tagja. Talán sokaknak eszükbe jutott Mária Terézia császárné segítségkérése a magyar nemesektől 1740-ben... 1866. július 13-án, délután fél 3- kor megjelent a zászló a budai várpalotán, ami jelezte, hogy Erzsébet császárné gyermekeivel átlépte a magyar határt. A vonat az esti órákban érkezett, a vasútállomáson népes küldöttség fogadta a magas rangú vendégeket. A császárné kíséretével a budai várban rendezkedett be, gyermekei számára kibéreltette a Hűvösvölgyben, a Ferenchalmon lévő Kochmeister-villát. A korabeli újságok szerint Erzsébet orvosai tanácsára és a szép kilátás miatt választotta gyermekei lakhelyéül ezt a vidéket a régóta nem lakott budai Várpalota helyett. A szabadban álló, svájci stílusban épült villát a császárné személyesen nézte meg, bejárta az összes helyiséget és mindent megfelelőnek talált. A 10 éves Gizella főhercegnő és a 8 éves Rudolf remekül érezte magát a budai hegyekben. Rudolf udvartartásával az emeleten lakott, Gizelláé volt a földszint. A budai várkapitányság védelmükre külön városi biztosokat rendelt ki, állandó ott-tartózkodással. A kis trónörökös érdeklődve szemlélte Budát és Pestet, új volt számára „ama vidor életkedv, mellyel a magyar fővárosban mindenütt találkozik. ” (Pesti Napló, 1866. július 18.) Nevelőjével, Latour gróffal július 30-án meglátogatta a Nemzeti Múzeumot, „s az ottani tárgyak vizsgálgatása körül nagy érdekeltséget s élénk tudásvágyat tanúsított. ” (Vasárnapi Újság, 1866. augusztus 5.) A fenséges vendégek szinte minden lépéséről híven beszámolt a sajtó: „A császári gyermekek ebéd után minden este külön fogatokon sétakocsikázást tesznek s ily alkalmakkor a testvérváros lakossága által részvevő, belső szívélyességgel üdvözöltetnek. Nevezetesen Rudolf trónörökös naponkénti kirándulásai a városerdőbe a legélénkebb ovatiók tárgya, s úgy látszik, hogy a zajos éljenek; kívánt a nép ifjú osztálya részérül, mely mindenütt sorfalakat képez, hol a főherczeg megfordul, különösen tetszenek ő császári fenségének. (...)A császári gyermekek nehány napon át a kertben labdát játszottak, a rostélyzaton át számtalan ember nézdegelé azon vidor kedvet, mellyel a cs. gyermekek ezen valódi gyermekies mulatságban találtak. ” (Pesti Napló, 1866. július 21.) A császárné itt sem hanyagolta el kötelességét, szorgalmasan látogatta a sebesültekkel teli kórházakat, lényével, együtt érző figyelmével, pénzadományaival segített, ahol tudott. A magyar államalapítás ünnepén, augusztus 20-án gyermekeivel a palota erkélyéről nézte végig a díszmenetet és részt vettek az ünnepi szentmisén is. Poroszország a königgrätzi csatában végső vereséget mért az osztrákokra, Ausztria elveszette német területeit. A következő év nagy politikai változásokat hozott: megtörtént az osztrák-magyar kiegyezés, 1867. június 8-án Magyarország királyává és királynéjává koronázták a császári párt. A magyar állam „koronázási ajándékként” megvette, s használatukba bocsátotta a Pesthez közeli gödöllői kastélyt. 1867 után nagyon szép heteket töltött itt együtt a királyi család. De ez már egy másik történet. Kaján Marianna Kochmeister Frigyes báró 1852-ben épült nyaralóját Feszl Frigyes tervezte XII/3. 2008. n. 15. Újjárendezett Erzsébet királyné Emlékkiállítás Magyarországon Erzsébet császár és királynét már életéből óriási tisztelet övezte, ami halála után mitikussá lett A felé irányult hódolat meghatározó elemévé vált a kiegyezés folamatában betöltött szerepe. A „védangyal’-funkció már a koronázást követően megjelent, csakúgy, mint az uralkodó és a nép közötti közvetítő szerep, ami fokozatosan lényegült át Márk-analógiává, a Magyarok Nagyasszonya (Patrona Hungáriáé) alakjának megidézéséve. Tragikus halála legendájának finomodását, és a kultikus elemek megerősödését hozta. Az országban mindenütt róla készült szobrokat állítottak fel, emlékparkokat ültettek, utcákat, tereket, jótékonysági intézményeket neveztek el. 1908. január 15-én a budai Királyi Palota krisztinavárosi szárnyában Erzsébet királyné Emlékmúzeum nyílt, ami 1944-ig fogadta látogatóit. A királyné tisztelete nem hivatalos formában változatlanul megmaradt a szocialista rendszer alatt is. A rendszerváltozás után feléledt Erzsébetkultusz új központjává a Gödöllői Királyi Kastély vált 1998-ban nyitt meg a királynéi lakosztályhoz tartozó felolvasó szobában, és Ferenczy Ida egykori két szobájában az Erzsébet Emlékkiállítás, amit február 10-én átrendezett formájában nyitottak meg. Nem csupán új műtárgyakkal gazdagították a kiállítást, de átemelték a 2007 nyarán sikeres Erzsébet királyné mítosza című időszaki tárlat több elemét is. A legfrissebb kutatások eredményeit az eddiginél látványosabb elrendezésben mutatják be. Az első szobában az Erzsébetet körülvevő magyar udvar, udvarhölgyek alakját idézték fel, fényképek, festmények és felolvasónője, legjobb barátnője, Ferenczy Ida egykori lakásának bútorai segítségével. A második teremben az életében kialakuló kultusz egyes stációit szemléltetik, a koronázás, gödöllői tartózkodása emlékeit, vagy - például - a Deák Ferenc ravatalánál tett látogatását, ahol, ahogy a korabeli újságok fogalmazták, mint a „gyász nemzője” jelent meg, s amit Zichy Mihály örökített meg. Itt helyzeték el a személyes tárgyait is, mint például, csipkelegyezőjét és csipkegallérját. A harmadik termet a halála utáni mítosznak szentelték, felelevenítve az 1908-as emlékmúzeum termeinek hangulatát, középpontban Zala György fehér márványszobrával, és László Fülöp posztumusz portréjával. A kastély kiemelkedő gazdagságú képeslap-gyűjteményéből egy válogatást láthatunk az emlékhelyekről, parkokról, róla elnevezett jótékonysági intézményekről, valamint az 1898-1919 között ötször(!) meghirdetett szoborpályázat fényképeiből, ami közadakozásból kívánta méltó módon emlékét megőrizni. A kiállítás február 10-i megnyitása alkalmából az érdeklődők a kastély dísztermében találkozhattak Erzsébet királynéval, vagyis Szabó Dórával, az Erzsébet királyné hasonmásverseny győztesével, aki udvarhölgyei körében jelent meg, és kegyesen elbeszélgetett a színe elé járulókkal. (km) Erzsébet királyné miniatűr ábrázolása Rudolf trónörökös éve a kastélyban Június elején nyílik a 150 éve született Rezső királyfiról szóló időszaki tárlat Dr. Révész T. Mihály ügyvezető igazgató és F. dr. Dózsa Katalin művészettörténész február 1-én sajtótájékoztató keretében ismertették a Gödöllői Királyi Kastély idei esztendőre vonatkozó kulturális, idegenforgalmi és fejlesztési programját a műemlék-együttes Barokk-termében. A tavaly nagy sikert aratott, a megelőző időszakhoz képest 30 ezerrel több látogatót vonzott Erzsébet-emlékévet követően, 2008-ban Rudolf trónörököst állítják az érdeklődés középpontjába a történelmi falak között. Az emlékezés alapját az adja, hogy 2008-ban ünnepeljük Rudolf trónörökös születésének 150. évfordulóját. E jeles alkalom kapcsán, a kastély Lónyai-, Lovas- és Vadász-termeiben június 5-e és szeptember 28-a között időszaki kiállítást rendeznek Erzsébet királyné és Ferenc József fiatalon elhunyt fiúgyermekének tiszteletére. A Titánia lovagjai I. Rudolf trónörökös, reményvesztett imádó elnevezésű időszaki tárlat egy, három éven átívelő tematikus kiállítás-sorozatot első része lesz, ami Erzsébet királynéhoz és a gödöllői kastélyhoz kapcsolódik. Erzsébet királyné, hasonló lelki alkatuk és intellektusuk ellenére, képtelen volt jó kapcsolatot kialakítani egyetlen fiával, akinek alakja és tevékenysége kevésbé ismert, leginkább a mayerlingi kettős öngyilkosság regényes körülményeire korlátozódik. Az elmúlt évtizedekben Magyarországon kiállítás sem foglakozott vele. Rudolf közkedvelt személy volt a XIX. századi Magyarországon, a népnyelv „Rezső királyfiként” emlegette. Sokszor és szívesen vadászott nemcsak a gödöllői erdőben, hanem az ország több vidékén, így Kárpátalján és Erdélyben is, ahol vadászkastélya is volt. Ismerte Magyarország természeti, földrajzi viszonyait, könyvet írt délvidéki tanulmányútjáról Tizenöt nap a Dunán címmel. Nagyon jelentős természettudományi, főleg madártani megfigyeléseket folytatott és írásban rögzített, leírásait Alfred Brehm természettudós is felhasználta Az állatok világa - Madarak című kötetében. Rudolf kezdeményezésére indult el 1884 decemberében az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című könyvsorozat, ami a mai napig a legteljesebb összefoglaló munka a soknemzetiségű és sokszínű birodalomról. A könyvsorozat magyarországi szerkesztőjének Jókai Mórt kérte fel, akivel a közös munka során szoros barátságba került. Barátai között egyébként is számos magyar nemest találni, így - mások mellett - gróf Teleki Sámuelt, gróf Károlyi Istvánt, vagy gróf Festetics Taszilót. Kevéssé ismert, hogy a trónörökös volt a fővédnöke az 1885. évi Budapesti Országos Általános Kiállításnak, ami a magyar ipar, mezőgazdaság, kereskedelem és művészet seregszemléjeként vonult be a történelembe, igazi előfutáraként a nagy, 1896-os Millenniumi Kiállításnak. „Rezső királyfit” tragikus halála után sem felejtette el a magyar nép. Legendák szólnak arról, hogy mégsem halt meg Mayerlingben, rejtélyes felbukkanásairól még manapság is jelennek meg írások. Legendájának erejét mutatja a Városligetben, a király jelenlétében 1908-ban felavatott bronz szobra, a róla elnevezett jótékony egyletek, dalárdák, utcanevek, források. A június elején nyíló kiállítást a nagyszámú külföldi látogatóra való tekintettel több nyelven (német, angol) feliratozzák, és a készülő katalógus is ezeken a nyelveken lesz olvasható. A tárlat létrejöttét az idén is több hazai és külföldi intézmény segíti. (fi) Családi télbúcsúztatás Február 24-én, vasárnap hagyományteremtő szándékkal rendezik meg a Télbúcsúztató Családi Vasárnapot a Gödöllői Királyi Kastélyban. A 10 és 16 óra között zajló programokra (kalandpark, jelmezverseny, tréfás vetélkedő, kézműves foglalkoztató és -vásár, népek táncai, bábelőadás) elsősorban a gyermekes családokat várják a szervezők. A múzeumi belépőt is tartalmazó jegy a felnőtteknek 2.100 forintba (étkezéssel 4.800 forintba) kerül, míg a gyermekektől 1.800 forintot (étkezéssel 3.800 forintot) kérnek. További részletek: www.kiralyikastely.hu. NIMRÓD CLUB Gödöllő, Szt. János u. 36. Telefon: (20) 313-5200 Nyitva: H.Szo.: 10-22 V: szünnap