Gödöllő - Gödöllői Hírek, 2009 (13. évfolyam, 1-24. szám)
2009-01-30 / 2. szám
Aktuális Helytörténet Kistérségi lett a kastélyban lévő Tourinform Iroda A Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai Egyesület (GERTE) Gödöllői Királyi Kastélyban működő Tourinform Irodája a Magyar Turizmus Zrt-vel tavaly decemberben történt megállapodás értelmében a jövőben Tourinform Gödöllői Kistérség néven működik. A Tourinform Gödöllői Kistérség elnevezésű irodát a GERTE az Innoland Közhasznú Egyesület közreműködésével működteti. A GKRTE-tagsággal nem rendelkező gödöllői programgazdákra vonatkozó turisztikai adatgyűjtést az egyesület a fenti megállapodásban rögzítettek szerint átengedte a gödöllői önkormányzatnak, amely a nemrégiben elfogadott turisztikai koncepcióban leírtak alapján Tourinform Iroda nyitását tervezi a városközpontban. A Tourinform Gödöllői Kistérség iroda e-mail címe: gödölloikisterseg@tourinform.hu, telefon-, illetve fax száma: (28) 415-402. Az iroda vezetője Gádor Csilla, telefonszáma (20) 575-0139, az iroda munkatársa Pálfi Anett, telefonszáma (20) 401-5899. Az iroda jelenleg - a Gödöllői Királyi Kastély szokásos karbantartása miatt - február 7-ig zárva tart. A karbantartás ideje alatt a GERTE Információs Irodája a Patak tér 7. szám alatt tart ügyeletet. Telefon/fax: (28) 419-231, e-mail: gkrte@vnet.hu (bi) Kulturális értékmentés a Hidi-kiállítás kapcsán A szokásosnál nagyobb volt a mozgolódás január 17-én a városi könyvtár folyóirat olvasójában. Ősz hajú, idős hölgyek és urak nézegették a - február 10-ig megtekinthető - népi fafaragó kiállítást. Közben egy-egy csodálkozó hangot is hallhattunk. Nem csoda, hiszen 20 éve nem látták egymást, és most Midi Ferenc emlékkiállítása kapcsán gyűltek össze a régi jóbarátok közül néhányan: Szeri József, Kincses Sándor, Joó János, Lőrincz Ferenc, Szántai Sándor. A Hidi-rokonság több generációval is képviseltette magát, az unokák között akad olyan is, aki örökölte a nagypapa kézügyességét. Az emlékező beszélgetést az emeleti társalgóban rendezték meg. Kecskés József, a művelődési központ egykori igazgatója elevenítette fel először a ’70-es, ’80-as évek pezsgő kulturális életét, ami akkor nem csak Gödöllőt jellemezte. Az amatőr népi mozgalom fellendülése országos jelenség volt. Aztán megszólaltak a fafaragók is: mindenki beszámolt az eltelt 20 év fontosabb eseményeiről. Szó esett a sok kiállításról, rendezvényekről és egy másfajta szemlélet bontakozott ki előttünk: az alkotás vágya, a város szeretete közös munkára sarkalta a népművészeket. Faragtak is csodálatos kopjafákat: a Négy évszak című alkotásuk a művelődési központ mellett, egy hatalmas oszlop pedig az udvarán lett elhelyezve. Ma már csak kettő látható belőlük, sajnos elég rossz állapotban. A körülötte felállított szép, új kopjafák mellett lehangoló látvány a két szürke, megkopott, felirat nélküli oszlop. Reméljük most, az évforduló kapcsán a város vezetése fontosnak tartja majd felújításukat, megőrzésüket az utókor számára. Örvendetes hír, hogy a harmadik kopjafa is előkerült, jelenleg a VÜSZI raktárában őrzik, hamarosan átkerül a városi múzeumba. Reméljük, hogy megtalálják a művelődési központban a gyönyörűen kifaragott ökörszarvat is, aminek szintén a múzeumban lesz a méltó helye, azokkal a tárgyakkal együtt, amiket Hidi Ferenc özvegye kíván a városnak adományozni, férje emlékének megőrzésére. Az összejövetel hang- és képanyaga a városi könyvtár helytörténeti gyűjteményében fellelhető, így már nem csak az a kopjafa őrzi Hidi Ferenc munkásságának emlékét, amit társai faragtak 20 évvel ezelőtti tragikus halálakor, hanem kulturális intézményeink is hozzájárulnak ehhez az értékmentő feladathoz. Szlávik Jánosné Lapunk következő száma február 13-án, pénteken jelenik meg: XIII/2. 2009.1. 30. 1889. január 30-án, máig tisztázatlan körülmények között életét vesztette Erzsébet királyné és I. Ferenc József egyetlen fia, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse, Rudolf koronaherceg. Az idén ennek éppen 120 éve. A magyarok nem felejtették el Rezső királyfit, aki utoljára 1888. december 18-án járt magyar földön. Rejtélyes halálát nem hitték el, évekkel később is várták visszatérését. Magyarországon kedvelt és szeretett személyiség volt, tudták róla, hogy sok vidékén járt az országnak, jól ismeri annak természeti és földrajzi viszonyait. Már életében is számon tartották azokat a helyeket, városokat ahol járt, halála után pedig ápolták emlékét. Az egyik legkorábbi közintézmény Magyarországon, ami Rudolf nevét viselte, az 1858-ban alapított pécsi Rudolfinum árvaház volt. Az intézetbe - amit alapítvány működtetett irgalmas nővérek segítségével - 3 éves kortól vettek fel növendékeket. A magyar fővárosban szívesen és sokszor időzött a trónörökös. A budai várban külön lakosztálya volt, s a palota bővítésekor egy külön szárny építését tervezték a trónörököspárnak, ami Rudolf halála miatt nem épült meg. Többször vendégeskedett a magyar főurak estélyein, báljain, például, gróf Andrássy Gyulánál. Szívesen villásreggelizett a Nemzeti Kaszinóban, aminek igazgatója, jó barátja, gróf Károlyi István volt. Igazi „Irodalmi lakomát” tartott 1888. február 12-én az Angol Királynő Szállodában az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című kiadvány munkatársai tiszteletére. Jelen volt többek között a magyar rész főszerkesztője, Jókai Mór, illetve Nagy Miklós és Mikszáth Kálmán, valamint Benczúr Gyula, Keleti Gusztáv, Roskorvics Ignác művészek is. Budapest számos részét az uralkodócsalád tagjairól nevezték el, így a trónörökösről is: a Magyar Tudományos Akadémia előtti rakpart 1874- től Rudolf-rakpart volt, a mai Petőfi Sándor utca a Koronaherceg utca nevet viselte. Az 1900-as évek elején Rudolf trónörökös tér volt a mai Jászai Mari tér. Budapest más kerületeiben, így Soroksáron, Pesterzsébeten ugyancsak találhatunk a régi utcaelnevezések között Rudolf közt, valamint Rudolf utcát. Több magyarországi városban is elneveztek róla utcákat: az erdélyi Hátszegen volt Rudol utca, sőt, Brassóban Rudolfpark is létezett. A trónörököst sok magyar arisztokrata meghívta birtokára. 1879 novemberében a Munkács melletti erdőkben vadászott gróf Schönborn- Buchheim Ervin császári és királyi kamarás vendégeként. Itt lőtte élete első medvéjét, egymás után kettőt is. Rudolf halála után a gróf a vadászat helyén, a vizniczei völgyben emlékoszlopot állíttatott a trónörökösnek. A legtöbb, Rudolfról elnevezett emlékhely Erdélyben volt, hiszen itt vadászott a legszívesebben. Görgényszentimrét nagyon szerette, az egykori Bornemissza-kastélyból szívesen indult barátaival medvevadászatokra a görgényi havasokba. E vadászkastélyában később erdészeti szakiskolát létesítettek. A máramarosi erdészvölgyi kastélya a Tisza folyó mellett, „a zúgó Kuzi-patak s több kis patak szomszédságában, magas hegyek közelében” volt (Vasárnapi Újság, 1901) Rudolf járt a Retyezátban is, 1882 augusztusában, zergevadászaton. E látogatásnak állítottak maradandó emléket a Hunyad megyei községek. Az emléktáblát igazi vadregényes tájon, az úgynevezett Zlata-toroknál, azon a helyen avatták fel 1897. szeptember 12-én, ahol első pihenőjét tartotta a trónörökös. Az érctáblára Réthi Lajos királyi tanfelügyelő sorait vésték: „Rudolf, magyar királyi trónörökös újabb történelmünk büszke reménye, deli kedvvel, ifjú erőben vadászott itt 1882. nyarán, oldalán bájos hitvese Stefánia főherczegnő. Letűnt, mint üstökös, hirtelen megrázólag 1889-ben. Fennmaradt emléke hóhegyek szírjein is.” (Vasárnapi Újság, 1897) A trónörököspár lett a névadója Kézdivásárhelyen az árvaháznak: Stefánia Menház és a kórháznak: Rudolf Közkórház, valamint Marosújváron két bányának: Rudof-bánya és Stefimia-bánya. Tusnádfürdőn az egyik ivóforrás kapta a Rezső-forrás nevet. Később e forrás vize táplálta több fürdő medencéit, így a Stefánia-fürdőét is. A híres fürdővárosban Herkulesfürdőn, ahol járt I. Ferenc József, Erzsébet királyné és a trónörökös is, a királyról szállodát, a királynéról fürdőt és forrást, a főhercegről szállodát, az úgynevezett Rezsőudvart nevezték el. Az 1900-as évek elején ez volt egyik legkorszerűbb, többemeletes épület, aminek átrium-szerű belső udvarában a második emeletig lövellt fel egy szökőkút. Sok évvel a halála után, 1903-ban az Uránia Magyar Tudományos Egyesület kezdeményezésére országos gyűjtés indult a trónörökös szobrának felállítására Budapesten. Ligeti Miklós szobrászművész alkotását - aki Rudolfot vadászruhában, puskával a vállán ábrázolta - 1908. október 12-én a király jelenlétében avatták fel a Városligetben, ahhoz a helyhez közel, ahol az 1885. évi Budapesti Országos Kiállítás megnyitóján Rudolf, mint a kiállítás fővédnöke beszédet mondott. A bronzból készült szobor sok viszontagságos év után újra ott áll a Városligetben. Kaján Marianna Régmúlt idők nyomában (XXXIII.) Rudolf trónörökös emlékhelyei a régi Magyarországon Herkulesfürdő - Rezső udvar Ünnepi szenátusi ülést tartottak az aulában Kosáry Domokos nevét viseli az egyetemi könyvtár Ünnepi szenátusi ülés helyszíne volt január 21-én a Szent István Egyetem Aulája, aminek apropóját az adta, hogy a felsőoktatási intézmény tudományos könyvtára és levéltára felvette Kosáry Domokos (1912-2007) nevét. A Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke az 1950-es évek elején és közepén előbb könyvtárosként, majd igazgatóként ténykedett az egyetemi könyvtárban. A Hiller István oktatási miniszter által levélben köszöntött ünnepi eseményt Solti László rektor (képen) nyitotta meg, aki Pálinkás Józseffel, az MTA jelenlegi elnökével közösen leplezte le Kosáry Domokos emléktábláját, a közel 400 ezres könyv- és folyóirat-állománnyal rendelkező részleg bejáratánál. (~e4)