Gödöllő - Gödöllői Hírek, 2009 (13. évfolyam, 1-24. szám)

2009-01-30 / 2. szám

Aktuális­­ Helytörténet Kistérségi lett a kastélyban lévő Tourinform Iroda A Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai Egyesület (GERTE) Gödöllői Királyi Kastélyban működő Tourinform Irodája a Magyar Turizmus Zrt-vel tavaly decemberben történt megállapodás értelmében a jövőben Tourinform Gödöllői Kistérség néven működik. A Tourinform Gödöllői Kistérség elnevezésű irodát a GERTE az Innoland Közhasznú Egyesület közreműködésével működteti. A GKRTE-tagsággal nem rendelkező gö­döllői programgazdákra vonatkozó turisztikai adatgyűjtést az egyesület a fenti megállapodásban rögzítettek szerint átengedte a gödöllői önkormány­zatnak, amely a nemrégiben elfogadott turisztikai koncepcióban leírtak alapján Tourinform Iroda nyitását tervezi a városközpontban. A Tourinform Gödöllői Kistérség iroda e-mail címe: gödölloi­­kisterseg@tourinform.hu, telefon-, illetve fax száma: (28) 415-402. Az iroda vezetője Gádor Csilla, telefonszáma (20) 575-0139, az iroda munkatársa Pálfi Anett, telefonszáma (20) 401-5899. Az iroda jelenleg - a Gödöllői Királyi Kastély szokásos karbantartása miatt - február 7-ig zárva tart. A karbantar­tás ideje alatt a GERTE Információs Irodája a Patak tér 7. szám alatt tart ügyeletet. Telefon/fax: (28) 419-2­31, e-mail: gkrte@vnet.hu (­bi) Kulturális értékmentés a Hidi-kiállítás kapcsán A szokásosnál nagyobb volt a moz­golódás január 17-én a városi könyvtár folyóirat olvasójában. Ősz hajú, idős hölgyek és urak nézeget­ték a - február 10-ig megtekinthető - népi fafaragó kiállítást. Közben egy-egy csodálkozó hangot is hall­hattunk. Nem csoda, hiszen 20 éve nem látták egymást, és most Midi Ferenc emlékkiállítása kapcsán gyűl­tek össze a régi jóbarátok közül né­­hányan: Szeri József, Kincses Sándor, Joó János, Lőrincz Ferenc, Szántai Sándor. A Hidi-rokonság több ge­nerációval is képviseltette magát, az unokák között akad olyan is, aki örökölte a nagypapa kézügyességét. Az emlékező beszélgetést az eme­leti társalgóban rendezték meg. Kecskés József, a művelődési központ egykori igazgatója elevenítette fel először a ’70-es, ’80-as évek pezsgő kulturális életét, ami akkor nem csak Gödöllőt jellemezte. Az ama­tőr népi mozgalom fellendülése or­szágos jelenség volt. Aztán megszó­laltak a fafaragók is: mindenki be­számolt az eltelt 20 év fontosabb eseményeiről. Szó esett a sok ki­állításról, rendez­vényekről és egy másfajta szemlélet bontakozott ki előttünk: az alkotás vágya, a város szeretete közös mun­kára sarkalta a népművészeket. Fa­ragtak is csodálatos kopjafákat: a Négy évszak című alkotásuk a műve­lődési központ mellett, egy hatalmas oszlop pedig az udvarán lett elhe­lyezve. Ma már csak kettő látható belőlük, sajnos elég rossz állapotban. A körülötte felállított szép, új kopja­fák mellett lehangoló látvány a két szürke, megkopott, felirat nélküli oszlop. Reméljük most, az évforduló kapcsán a város vezetése fontosnak tartja majd felújításukat, megőrzésü­ket az utókor számára. Örvendetes hír, hogy a harmadik kopjafa is elő­került, jelenleg a VÜSZI raktárában őrzik, hamarosan átkerül a városi múzeumba. Reméljük, hogy megta­lálják a művelődési központban a gyönyörűen kifaragott ökörszarvat is, aminek szintén a múzeumban lesz a méltó helye, azokkal a tárgyakkal együtt, amiket Hidi Ferenc özvegye kíván a városnak adományozni, férje emlékének megőrzésére. Az összejövetel hang- és kép­anyaga a városi könyvtár helytör­téneti gyűjteményében fellelhető, így már nem csak az a kopjafa őrzi Hidi Ferenc munkásságának emlé­két, amit társai faragtak 20 évvel ezelőtti tragikus halálakor, hanem kulturális intézményeink is hozzá­járulnak ehhez az értékmentő fela­dathoz. Szlávik Jánosné Lapunk következő száma február 13-án, pénteken jelenik meg: XIII/2. 2009.1. 30. 1889. január 30-án, máig tisztá­zatlan körülmények között életét vesztette Erzsébet királyné és I. Ferenc József egyetlen fia, az Osztrák-Magyar Monarchia trón­örököse, Rudolf koronaherceg. Az idén ennek éppen 120 éve. A magyarok nem felejtették el Rezső királyfit, aki utoljára 1888. december 18-án járt magyar földön. Rejtélyes halálát nem hitték el, évekkel később is várták visszatérését. Magyarorszá­gon kedvelt és szeretett személyiség volt, tudták róla, hogy sok vidékén járt az országnak, jól ismeri annak természeti és földrajzi viszonyait. Már életében is számon tartották azokat a helyeket, városokat ahol járt, halála után pedig ápolták emlékét. Az egyik legkorábbi közintézmény Magyarországon, ami Rudolf nevét viselte, az 1858-ban alapított pécsi Rudolfinum árvaház volt. Az intézet­be - amit alapítvány működtetett ir­galmas nővérek segítségével - 3 éves kortól vettek fel növendékeket. A magyar fővárosban szívesen és sokszor időzött a trónörökös. A bu­dai várban külön lakosztálya volt, s a palota bővítésekor egy külön szárny építését tervezték a trónörököspár­nak, ami Rudolf halála miatt nem épült meg. Többször vendégeske­dett a magyar főurak estélyein, bálja­in, például, gróf Andrássy Gyulánál. Szívesen villásreggelizett a Nemzeti Kaszinóban, aminek igazgatója, jó barátja, gróf Károlyi István volt. Igazi „Irodalmi lakomát” tartott 1888. feb­ruár 12-én az Angol Királynő Szál­lodában az Osztrák-Magyar Monar­chia írásban és képben című kiad­vány munkatársai tiszteletére. Jelen volt többek között a magyar rész fő­­szerkesztője, Jókai Mór, illetve Nagy Miklós és Mikszáth Kálmán, valamint Benczúr Gyula, Keleti Gusztáv, Ros­­korvics Ignác művészek is. Budapest számos részét az uralko­dócsalád tagjairól nevezték el, így a trónörökösről is: a Magyar Tudomá­nyos Akadémia előtti rakpart 1874- től Rudolf-rakpart volt, a mai Petőfi Sándor utca a Koronaherceg utca ne­vet viselte. Az 1900-as évek elején Rudolf trónörökös tér volt a mai Jászai Mari tér. Budapest más kerületei­ben, így Soroksáron, Pesterzsébeten ugyancsak találhatunk a régi utcael­nevezések között Rudolf közt, vala­mint Rudolf utcát. Több magyaror­szági városban is elneveztek róla ut­cákat: az erdélyi Hátszegen volt Rudol utca, sőt, Brassóban Rudolf­park is létezett. A trónörököst sok magyar arisz­tokrata meghívta birtokára. 1879 novemberében a Munkács melletti erdőkben vadászott gróf Sch­önborn- Buchheim Ervin császári és királyi ka­marás vendégeként. Itt lőtte élete el­ső medvéjét, egymás után kettőt is. Rudolf halála után a gróf a vadászat helyén, a vizniczei völgyben emlékosz­lopot állíttatott a trónörökösnek. A legtöbb, Rudolfról elnevezett em­lékhely Erdélyben volt, hiszen itt va­dászott a legszívesebben. Gör­­gényszentimrét nagyon szerette, az egykori Bornemissza-kastélyból szíve­sen indult barátaival medvevadásza­tokra a görgényi havasokba. E vadász­­kastélyában később erdészeti szakisko­lát létesítettek. A máramarosi erdész­völgyi kastélya a Tisza folyó mellett, „a zúgó Kuzi-patak s több kis patak szom­szédságában, magas hegyek közelében” volt (Vasárnapi Újság, 1901) Rudolf járt a Retyezátban is, 1882 augusztusában, zergevadászaton. E látogatásnak állítottak maradandó emléket a Hunyad megyei községek. Az emléktáblát igazi vadregényes tá­jon, az úgynevezett Zlata-toroknál, azon a helyen avatták fel 1897. szep­tember 12-én, ahol első pihenőjét tartotta a trónörökös. Az érctáblára Réthi Lajos királyi tanfelügyelő sorait vésték: „Rudolf, magyar királyi trón­örökös újabb történelmünk büszke remé­nye, deli kedvvel, ifjú erőben vadászott itt 1882. nyarán, oldalán bájos hitvese Ste­fánia főherczegnő. Letűnt, mint üstökös, hirtelen megrázólag 1889-ben. Fenn­maradt emléke hóhegyek szírjein is.” (Vasárnapi Újság, 1897) A trónörököspár lett a névadója Kézdivásárhelyen az árvaháznak: Stefá­nia Menház és a kórháznak: Rudolf Köz­kórház, valamint Marosújváron két bá­nyának: Rudof-bánya és Stefimia-bánya. Tusnádfürdőn az egyik ivóforrás kapta a Rezső-forrás nevet. Később e forrás vize táplálta több fürdő me­dencéit, így a Stefánia-fürdőét is. A híres fürdővárosban Herkulesfür­­dőn, ahol járt I. Ferenc József, Er­zsébet királyné és a trónörökös is, a királyról szállodát, a királynéról für­dőt és forrást, a főhercegről szállo­dát, az úgynevezett Rezsőudvart ne­vezték el. Az 1900-as évek elején ez volt egyik legkorszerűbb, többeme­letes épület, aminek átrium-szerű belső udvarában a második emeletig lövellt fel egy szökőkút. Sok évvel a halála után, 1903-ban az Uránia Magyar Tudományos Egyesület kezdeményezésére orszá­gos gyűjtés indult a trónörökös szobrá­nak felállítására Budapesten. Ligeti Miklós szobrászművész alkotását - aki Rudolfot vadászruhában, puská­val a vállán ábrázolta - 1908. októ­ber 12-én a király jelenlétében avat­ták fel a Városligetben, ahhoz a helyhez közel, ahol az 1885. évi Bu­dapesti Országos Kiállítás megnyi­tóján Rudolf, mint a kiállítás fővéd­nöke beszédet mondott. A bronzból készült szobor sok viszontagságos év után újra ott áll a Városligetben. Kaján Marianna Régmúlt idők nyomában (XXXIII.) Rudolf trónörökös emlékhelyei a régi Magyarországon Herkulesfürdő - Rezső udvar Ünnepi szenátusi ülést tartottak az aulában Kosáry Domokos nevét viseli az egyetemi könyvtár Ünnepi szenátusi ülés helyszíne volt január 21-én a Szent István Egye­tem Aulája, aminek apropóját az adta, hogy a felsőoktatási intézmény tu­dományos könyvtára és levéltára felvette Kosáry Domokos (1912-2007) nevét. A Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke az 1950-es évek elején és közepén előbb könyvtárosként, majd igazgatóként ténykedett az egyetemi könyvtárban. A Hiller István oktatási miniszter által levélben köszöntött ünnepi ese­ményt Solti László rektor (képen) nyitotta meg, aki Pálinkás Józseffel, az MTA jelenlegi elnökével közösen leplezte le Kosáry Domokos emlék­tábláját, a közel 400 ezres könyv- és folyóirat-állománnyal rendelkező részleg bejáratánál. (~e4)

Next