Gödöllő - Gödöllői Magazin, 2020 (16. évfolyam, 1-2. szám)
2020 / 2. szám
Könyvtár cat KÉRDEZZ-FELELEK FÚTHY Habár az élet lassan kezd visszatérni a normális kerékvágásba, a Gödöllő Városi Könyvtár és Információs Központ Robin Cook: Járvány című könyve jelen sorok írásakor is kölcsönzésben van. A karantén ideje alatt szinte minden bezárt, így a könyvtár kapui is csukva maradtak a látogatók előtt. Ugyanakkor az élet nem állt meg az intézmény falai között; az elmúlt időszakban, ha más formában is, de működött a bibliotéka, így a könyvek sem árválkodtak a polcokon. Arról, hogy mit is csinál egy könyvtáros a karantén alatt, Fóthy Zsuzsanna igazgató mesélt. - Márciustól egy becsukott könyvhöz hasonlítottatok... - De azért az a könyv nem volt lelakatolva. Március 17-én már nem tudtunk kinyitni, így a kollégákkal együtt nagyon gyorsan reagálnunk kellett a kialakult, új helyzetre. Ki kellett találnunk, hogy ebben a faramuci, mindenki számára ismeretlen helyzetben a legnépszerűbb szolgáltatásainkat, ha átalakított formában is, hogyan tudjuk működtetni .Számunkra ebben az időszakban is az olvasók kiszolgálása, velük való kapcsolattartás volt a legfontosabb. - Mire jutottatok? - Mivel fizikailag nem fogadhattunk látogatókat, így főszerepet kapott az online kommunikáció. E-mailen lehetett könyveket rendelni, amit a kollégák szépen összekészítettek, majd az olvasó a könyvtár belső udvarán - az egészségügyi előírásokat betartva - átvehette azokat. Természetesen azokról is gondoskodtunk, akik nem tudtak vagy nem szerettek volna sűrűn kimenni az utcára; nekik házhoz szállítottuk a könyveket, legyen szó bármelyik korosztályról. - Az előbb említett kapcsolattartást hogyan oldottátok meg? - Elkezdtük megerősíteni a könyvtár online kommunikációját, mert tudtuk, hogy ez lesz a legfontatosabb kapcsolódási pont. A Facebook-oldalunkon minden napra összeállítottunk különböző digitális tartalmakat. Először is létrehoztunk öt rovatot. Hétfő: Beolvasó - Napi 20 perc olvasás (könyvajánló), kedd: Online okosító (például nyelviskolák, tudástárak anyagai), szerda: Kreatív könyvtáros, (saját forgatásé kézműves kisfilmek), csütörtök: Zöldülés (ötletek, inspirációk a kertészkedéshez, a Zöld Könyvtár népszerűsítése), péntek: Kiolvasó - Kavar a könyvtáros! (a kollégák által elkészített és lefotózott ételeket és sütiket, azok receptjeit mutattuk be). Hétvégenként pedig színes, érdekes, rendkívüli híreket szolgáltattunk. E tematika mentén a követőink mindig tudták, hogy az adott napon mire is számíthatnak. - Melyik volt a legnépszerűbb rovat? - Mindegyiket szerették, de egyértelműen a péntek vitte el a pálmát. Ha jól emlékszem, akkor egy sajtos csiga és egy bodzaszörp nyerte el leginkább az olvasók tetszését, annak ellenére, hogy megkóstolni sajnos nem tudták. Mivel ez a rovat ennyire sikeresnek bizonyult, így a terveinkben szerepel, hogy egy pici kiadványban bemutatjuk a könyvtárosok által készített ételeket, fotóval, recepttel, miegymással. A címe nem is lehetne más, mint Kavar a könyvtáros! Kedves kis ajándék lesz az olvasóink felé. Visszatérve a karanténra: beindítottatok egy villámgyors kommunikációs formát, amikor a honlapotokon megjelent a chat, egy élő kérdezz-felelek az olvasók és a könyvtárosok között. Mennyire bizonyult ez hatékonynak? Nagyon. Ez az egyik olyan szolgáltatásunk, amit a válsághelyzet szült. Be kellett osztanunk, hogy ki, mikor figyeli a bejelentkezéseket; a kollégák még ebéd közben is maguknál tartották a laptopjukat, hátha akkor jön egy virtuális vendég. Mivel rendkívül népszerűvé vált az olvasók körében, így a chat-szolgáltatásunk a jövőben is megmarad. - Mi jelentette a legnagyobb kihívást a válsághelyzet alatt? - Az olvasóhiány, de ez nyilvánvaló. Számomra vezetőként a legnagyobb kihívás az volt, hogy a home office-ban dolgozókat, a gyermekükkel otthon tanulókat, a helyszínen lévőket, illetve a Call Centerben (ide futottak be a lakossági telefonhívások és kérések, a Call Center is a könyvtárban működött) munkálkodókat össze tudtam fogni, csapatban tartani. Ez nagyon nehéz feladat volt. A visszajelzések azt mutatják, hogy azok a kollégáim, akik otthon voltak, rosszabbul viselték a kialakult helyzetet, nekik olyan érzésük volt, mintha kimaradnának valamiből. Mivel ebben a könyvtárban kiváló a munkatársi közösség, így érthető a reakciójuk. Mindenesetre igyekeztem mindenkit megfelelően tájékoztatni a bent zajló munkálatokról, történésekről. A közös online kommunikációs csoportunkban mindenki elmondhatta, hogyan éli a hétköznapokat. A veszélyhelyzet alatt a könyvtárosi