Gödöllő - Gödöllői Magazin, 2021 (17. évfolyam, 1-2. szám)
2021 / 2. szám
is. Noha a szobrot övező félköríves oszlopcsarnok tervezőjeként gyakran bukkan fel tévesen Kallina Mór neve is, ő csak a hegy ezen részének rendezésére kiírt pályázatot nyerte meg „Turul" jeligéjű, Árkay Aladárral közösen jegyzett tervével, a végső megvalósítást azonban a Közmunkatanács végül saját mérnökére, Francsekre bízta. A közelmúlt egyik örömhíre, hogy felújították az egykori Budai Polgári Casino Krisztina tér 1. szám alatti épületét, amely Francsek Imre egyik legszebb alkotása (1893). A II. világháború után tornyától és díszeitől megfosztott, lehangoló állapotba került ház a felújítás során főbb eredeti építészeti elemeit (például a sarokkupolát) és a hitelesen rekonstruálható díszítéseit is visszakapta, homlokzata azonban egyszerűbb formában, a díszek nélkül született újjá. Megújult az első emeleti impozáns díszterem és a főlépcsőház is, a belső udvart pedig lefedték, hogy több teret nyerjenek az épületbe költöző Márai Sándor Kulturális Központnak. A Casino épületének földszintjén, az élelmiszerbolt helyén működött az 1900- as évek elejétől az 1910-es évek derekáig a legendás Auguszt Cukrászda, a romantikus találkák helyszíne: számos korabeli újságban olvashatjuk, amint szerelmes urak (és néha hölgyek) apróhirdetés útján remélik viszontlátni kiszemeltjüket valamely megbeszélt időpontban, ahogy az alábbi üzenet szerzője fogalmazott a Budapesti Hírlap, 1910. október 23-i számában: „Levelem elküldetett. Ma Krisztina téri Auguszt cukrászdában találkozhatnánk inkognito (ötre). Kézcsókom!" Hát így zajlott az ismerkedés egykoron. Az építész 1899-ben izgalmas feladatot kapott: a Kossuth Lajos utca és a Városház (akkor Gránátos) utca sarkán álló Dreher-palota kupoláját kellett „odébb tolnia". Szó szerint. Az Eskü téri (ma Erzsébet) híd építése miatt ugyanis ki kellett szélesíteni a Kossuth utcát. Mivel a befolyásos sörgyáros Dreher család hallani sem akart a nemrég drága pénzen megépített palotája elbontásáról, más megoldás mellett döntöttek. A Műszaki Hetilap az évi augusztus 13-i száma részletesen leírta a műveletet. Francsek Imre eredetileg - amerikai mintára, akkor már létező technikával - az egész épületet odébb akarta tolni (ugyanez a közeli Belvárosi Plébániatemplom esetében is felmerült), végül csak a kupolát tolták arrébb. Az 1899. augusztus 4-én kezdődött művelet négy nap alatt zajlott le: sínek és vasrudak segítségével fölemelték, majd lassan húsz méterrel odébb tolták a 300 méter mázsás szerkezetet. Ezután lebontották a palotának az új utcafrontba „belógó" részét, majd a homlokzatot méterekkel odébb újra felépítették, ezután tolták új helyére a kupolát. A sors fintora, hogy bár a palota ma is áll, kupoláját a világháború után lebontották. Ha Francsek Imre terveit fogadják el, akkor ma a... ... Kálvin tér is egészen máshogy festene. Az építész ugyanis a tér teljes átrendezését, kiegyenesítését akarta elérni. Elképzelése szerint a terület déli részén álló régi, egyemeletes épületeket a Hild Vince tervezte református templommal együtt le kellett volna bontani, helyükön új bérházakat építeni, a megnövelt alapterületű, új templomot pedig az újrarajzolt tér nyugati végébe telepíteni. A terv nem valósult meg, a templom azóta is áll. Mondjuk meg őszintén, szerencsére. A Francsek Imre nevet két építész is viselte egymás után: apa és fia. Ám míg az ifjabb Francsek a Széchenyi-fürdő 1927-es bővítésével írta be magát a város történetébe, idősebb Francsek Imre nevéhez, mint láthattuk, több olyan épület is köthető, amely mellett nap mint nap elsétálunk Budapesten. Fia fő művének elkészültét az apa már nem érhette meg: idősebb Francsek Imrét ugyanis alig 55 évesen, 1920-ban ragadta el a halál egy vesebetegség formájában. Noha idősebb Francsek Imrét nem tartják a magyar építészet élvonalába tartozó szakembernek, láthatjuk, hogy a maga korában ismert és elismert tagja volt az építésztársadalomnak, és több olyan épületet is tervezett, amely nélkül kicsit máshogy festene Budapest. L. Péterfi Csaba (Pestbuda.hu oldal alapján) mnximi MAGAZIN A főváros egyik legtöbbet fotózott J J pontján, a Gellérthegyen szintén Francsek munkája fogad bennünket: ő tervezte ugyanis a Szent Gellért-szobrot körülölelő kolonnádot és a szobor építészeti részét, továbbá a hegy lábánál végigfutó kerítést is.